A romániai lakossági fogyasztókat az energetikai infrastruktúra fejletlensége miatt kevésbé érinti az orosz gázimport visszaesésével kapcsolatos válság – állapította meg az energiaszolgáltatók és civil szervezetek adataira hivatkozva az Adevărul csütörtöki számában.

Az elemzés szerint az Európát sújtó gázellátási problémák közepette jó hírnek tűnhet, hogy Románia falusi lakosságának 80 százaléka fával fűt, valójában azonban olyan, súlyos következményekkel járó és sürgős megoldásra váró elmaradottságról van szó, amely energetikai szegénységgel fenyegeti az ország lakosságának csaknem felét.

Az energiaszolgáltatók és civil szervezetek által összegyűjtött adatok alapján a lap azt a becslését közölte, hogy Romániában a gázhálózat 3,9 millió fogyasztóhoz ér el, ami a háztartások alig 44 százalékát teszi ki.

A kolozsvári Babes-Bolyai Tudományegyetem (BBTE) demokráciatanulmányok központjának 2021-es elemzése szerint Romániában a lakosság 45,3 százalékának túl nagy terhet jelentenek az energiaszámlák, amelyek már a 2018-as adatok szerint is meghaladták a családi költségvetés 10 százalékát. George Jilău, a BBTE kutatója munkacsoportot hozott létre a hazai energetikai szegénység tanulmányozására (ORSE), és ez megállapította: Románia minden második lakosát arra kényszeríti az energetikai kiszolgáltatottság, hogy lemondjon más – gyógyszerre, ruhára, élelemre vagy takarékoskodásra fordítandó – kiadásokról energetikai igényeinek kielégítése érdekében.

Az ORSE idézett tanulmánya szerint a romániai lakások 47,5 százaléka falun található, és ezek mintegy 80 százalékát fával fűtik. A városi lakások 74,5 százaléka előregyártott betonelemekből épült, energetikai szempontból alacsony hatékonyságú panelházban található, amelyek fűtésére és melegvíz-ellátására évente 257-655 kilowattóra energiát használnak el négyzetméterenként. Az Európai Bizottság adatai szerint Európában egy négyzetméternyi lakófelület átlagos energiaigénye 180 kilowattórára tehető évente.

Jilău szerint az ukrajnai háború kapcsán kirobbant energiaválság, a gáz árának megsokszorozódása megkérdőjelezi azt a korábbi elképzelést, amely szerint Romániának a megújuló energiaforrásokra való áttéréssel vagy a gázhálózat bővítésével, a lakossági fogyasztók számának növelésével kellene fellépnie az energetikai szegénység ellen. „Ötven- vagy százéves omladozó vályogházak esetében nem lehet napelemről vagy hőszivattyúról beszélni. A lakások többségénél azért elviselhetetlen teher a család számára a fűtésszámla, mert alacsony az építmény energiahatékonysága. Ezeknél teljesen mindegy, hogy milyen fűtőanyagot használnak” – mutatott rá a kutató.

A szakértő azt állítja: Romániában a lakások minőségének, energetikai hatékonyságának felmérésére és javítására van elsősorban szükség, a társasházakban pedig a drága és környezetszennyező egyéni gázkazánok helyett a közös hőközpont üzemeltetésére kellene áttérni.