Egy januári dróntámadás után leállt a Barátság-vezeték, de a valódi válság csak ezután kezdődött. A régió országai eltérő politikai és gazdasági érdekek mentén próbálnak megoldást találni.

Az orosz kőolaj körüli vita ismét geopolitikai frontvonallá tette Közép-Európát. Ebben a hónapban egy olyan energiakrízis bontakozott ki Ukrajna, Magyarország, Szlovákia és Horvátország között, amely túlmutat az olajszállításon: politikai nyomásgyakorlásról, uniós szabályokról és a háború árnyékában zajló gazdasági túlélési harcról szól.

A jelenlegi konfliktus kiindulópontja a Barátság (Druzsba) kőolajvezeték. Ez az 1960-as években épült infrastruktúra ma is kulcsszerepet játszik: Magyarország és Szlovákia gyakorlatilag ezen keresztül jut hozzá az orosz nyersolaj nagy részéhez. Január 27-én azonban egy orosz dróntámadás megrongálta a vezeték egyik ukrajnai szakaszát Lviv (Lemberg) térségében, ami teljesen leállította a szállítást. Azóta gyakorlatilag nem érkezett orosz olaj Magyarországra és Szlovákiába ezen a csőrendszeren keresztül. A két, tengerparttal nem rendelkező uniós tagállam így hirtelen alternatív útvonalak után kezdett kutatni.

Ukrajna szerint a leállás műszaki és biztonsági okokból történt, és a javítások időt igényelnek. Budapest és Pozsony viszont úgy látja, hogy a késlekedés politikai döntés, amellyel Kijev nyomást próbál gyakorolni rájuk. A szlovák kormány nyíltan „politikai zsarolásról” beszél, míg a magyar fél az Európai Bizottsághoz fordult. A feszültséget tovább növelte, hogy Magyarország és Szlovákia válaszul felfüggesztette a dízelszállítást Ukrajnába, jelezve: az energiaszállítások immár kölcsönös nyomásgyakorlási eszközzé váltak.

Kapcsolódó

Rendkívüli egyeztetést hívott össze Brüsszel a Barátság kőolajvezeték leállása miatt

Rendkívüli ülést hívott össze az Európai Bizottság az olajkoordinációs csoport számára, miután Magyarország és Szlovákia leállította az Ukrajnába irányuló dízelszállításokat.

üzemanyag kőolaj olaj MOL Brüsszel Magyarország Ukrajna

A történet azonban itt nem ért véget: miután a Barátság-vezeték leállt, Magyarország és Szlovákia a horvátországi Adria (JANAF) vezetéken keresztül próbált volna orosz kőolajat beszerezni a tengeri útvonalon. Ehhez azonban Horvátország támogatása szükséges. Zágráb viszont elutasította a kérést, arra hivatkozva, hogy az uniós szankciók és szabályok nem teszik lehetővé az orosz eredetű olaj tranzitját ezen az útvonalon. Horvátország jelezte, hogy kész segíteni alternatív, nem orosz forrásból származó olaj szállításában, de Moszkvából érkező nyersanyag esetében nem kíván közvetítő lenni.

Ez a döntés újabb diplomáciai feszültséget okozott a térségben. Budapest és Pozsony Brüsszelhez fordult, arra hivatkozva, hogy az uniós belső piaci szabályok értelmében a tranzitot nem lehetne politikai alapon korlátozni. A horvát álláspont szerint viszont az EU energiapolitikája egyértelmű: az orosz fosszilis energiahordozóktól való fokozatos leválás a cél, ezért az ilyen jellegű tranzit nem ösztönözhető.

Az alternatív tengeri szállítás jóval drágább

Az egész konfliktus mögött mélyebb strukturális probléma húzódik. Magyarország és Szlovákia az Európai Unió utolsó olyan tagállamai közé tartoznak, amelyek még jelentős mennyiségű orosz kőolajat kapnak vezetéken. A Barátság déli ága ezért nemcsak gazdasági, hanem stratégiai jelentőségű számukra. Az alternatív tengeri szállítás jóval drágább: az Adria vezetéken keresztüli import költsége közel kétszerese az ukrajnai tranzitnak, ami komoly hatással lehet a régió üzemanyagáraira és finomítói költségeire.

A mostani helyzetben mind a négy ország saját stratégiai logikája szerint cselekszik. Ukrajna a háborús helyzetben az energiatraniztot is politikai eszközként használhatja. Magyarország és Szlovákia az ellátásbiztonságot és a gazdasági racionalitást hangsúlyozza. Horvátország az uniós szankciók és saját energetikai pozíciója felől közelít. Brüsszel pedig igyekszik elkerülni, hogy a konfliktus az uniós energiapolitika teljes kudarcának tűnjön.

Magyarország energiaellátása rövid távon stabil marad, annak ellenére, hogy a Barátság kőolajvezeték leállása miatt megszakadt a megszokott orosz import mennyiség. A MOL tengeri úton érkező szállítmányokkal pótolja a kiesést, emellett kormányzati döntés alapján a stratégiai tartalékok egy részét is megnyitják. Mindez addig biztosítja a folyamatos ellátást, amíg Ukrajna nem indítja újra a vezetéken keresztüli tranzitot.

Egy, a magyar kormány számára készített és az Indexhez eljutott jelentés szerint a vezetéket ért orosz támadás nem indokolna hosszabb leállást. A dokumentum úgy fogalmaz, hogy a sérülések legfeljebb átmeneti technikai szünetet tennének szükségessé, nem pedig tartós szállítási fennakadást. A feljegyzés arra is utal, hogy Kijev tudatosan készült a tranzit felfüggesztésére, és ezzel politikai nyomást kíván gyakorolni Budapestre, amiért a magyar kormány több ponton is akadályozza Ukrajna európai integrációs törekvéseit.

A vita gyorsan uniós szintre emelkedett. Február 19-én az Európai Bizottság rendkívüli ülésre hívta össze az olajkoordinációs csoportot, miután a konfliktus eszkalálódása nyomán Magyarország és Szlovákia felfüggesztette az Ukrajnába irányuló dízelszállításokat. A lépés jól jelzi, hogy az energiaszállítások körüli feszültség már nem pusztán technikai kérdés, hanem a térség egyik legérzékenyebb politikai vitájává vált.