FRISSÍTVE: Klaus Iohannis kedden New Yorkban, az ENSZ közgyűlésén kijelentette, hogy szerinte Romániában nem lesz élelmiszerválság, de egyes élelmiszerek drágulása lehetséges. Az energiaválság kapcsán azt mondta, hogy „senkinek sem kell sötétben fagyoskodnia, de kerülni kell a pazarlást, az orosz–ukrán háborúról szólva pedig Románia támogatásáról biztosította Ukrajnát. FRISSÍTÉS: Az elnök szerint elvárható a nyugdíjak emelése.

Az ENSZ közgyűlésén résztvevő államfő újságírói kérdésre elmondta: a kormánynak nagyon keményen kell dolgoznia azon, hogy a romániai polgárok számára megfizethető szinten tartsa az árakat. „Tisztában kell lennünk azzal, hogy ez az élelmiszerválság először a legszegényebb országokat fogja sújtani, és onnantól kezdve a válságnak nagyon komoly következményei lehetnek számunkra is. (...) Nem lesz élelmiszerválság Romániában, nem lesz szükség az élelmiszer-adagok bevezetésére, de a kormánynak nagyon keményen kell dolgoznia azon, hogy az árakat olyan szinten tartsa, amelyet a lakosság megengedhet magának” – fejtette ki Iohannis.

Senkinek sem kell sötétben fagyoskodnia, de kerülni kell a pazarlást

Az államfő elmondta, hogy az energiatakarékosságnak több módja is van. „Ha elmegyünk otthonról, le lehet tekerni egy kicsit a fűtést, lekapcsolhatjuk a villanyt és áramtalaníthatjuk azokat az elektromos készülékeket, amelyeket nem használunk” – sorolta. Iohannis hangsúlyozta, hogy a takarékosság nem jelenti azt, hogy a lakosságnak sötétben kell fagyoskodnia. De „etikus és nagyon helyénvaló” az energiapazarlás ésszerű elkerülése. Hozzátette, hogy a felsorolt takarékossági módszereket maga is alkalmazza a otthon.

Az államfő kifejtette azt is, hogy Romániában nem lesz szükség az energiafelhasználás állami korlátozására. „Az ésszerű életvitelnek semmi köze energiafelhasználás korlátozásához vagy az élelmiszeradagok bevezetéséhez. Nem pazarolunk. Ez a helyes megoldás. Ez a közintézményekre is vonatkozik. Egy közintézményben nagyon könnyű lekapcsolni az összes lámpát éjszakára, amikor senki sem dolgozik. Mint ahogy az is lehetséges, hogy télen az irodákban ne 27 fok legyen, hanem 21 vagy 22” – fejtette ki Iohannis.

Az energiabiztonság megteremtéséhez stratégiai beruházásokra van szükség

Napjaink kihívásai – például az éghajlatváltozás és a biológiai sokféleség csökkenése, az energiaellátás bizonytalansága, az élelmiszerhez és az oktatáshoz való hozzáférés hiánya, valamint a társadalmi egyenlőtlenségek – egyre súlyosabbá válnak, és válaszokat igényelnek Iohannis szerint. Beszédében az államfő kifejtette, hogy az energiabiztonsághoz megfizethető energiaárakra és stratégiai beruházásokra van szükség a megújuló forrásokba. Hangsúlyozta, hogy az energiabiztonság megteremtése szorosan kapcsolódik a rugalmas és klímasemleges gazdaságokat célzó zöld átmenethez. Szerinte az éghajlatváltozás, valamint a béke és a biztonság közötti kapcsolatnak nagyobb hangsúlyt kell kapnia az ENSZ-ben, többek között a Biztonsági Tanács szintjén is.

Kapcsolódó

Iohannis: nehéz időket élünk, és a helyzet nem javul egyik napról a másikra

Klaus Iohannis román államfő a madridi NATO-csúcs idején megtartott nyilatkozatában kijelentette, hogy nem támogatja a „populista kirohanásokat és televíziós nyilatkozatokat”.

energiaárak orosz–ukrán háború Klaus Iohannis NATO-csúcs Madrid

Iohannis elmondta, hogy az erőfeszítések ellenére az éghajlatváltozás, a környezetszennyezés és a biológiai sokféleség csökkenése okozta hármas válságot nem sikerült leküzdeni. Emlékeztetett arra, hogy két hónap múlva Egyiptomban tartják a COP27 elnevezésű klímakonferenciát, ahol a már bejelentett döntések mellett további kötelezettségvállalásokra lesz szükség a karbonsemlegesség elérése érdekében. „Az idő telik, és bolygónk nem várhat tovább” – jelentette ki.

A Klaus Iohannis által vezetett román küldöttség kedden és szerdán vesz részt az ENSZ 77-ik közgyűlésén New Yorkban. A delegáció tagja többek között Bogdan Aurescu külügyminiszter és Andrei Muraru, a washingtoni román nagykövet is.

Kitért arra is, hogy elfogadhatatlan az élelmiszerekhez való hozzáférés fegyverként való felhasználása és az élelmiszerekhez való hozzáférés globális korlátozása. Emlékeztetett arra, hogy Románia „felelősségteljesen cselekedve” megkönnyítette több mint 4 millió tonna ukrán gabona kivitelét. Ez a mennyiség a háború kezdete óta a dunai és fekete-tengeri kikötőkön keresztül exportált ukrán gabona 60 százalékát jelenti.

Románia továbbra is támogatni fogja Ukajnát

Klaus Iohannis szerint az orosz–ukrán háborúnak globális következményei vannak, és hangsúlyozta, hogy Románia továbbra is támogatni fogja a szomszédos országot.

Beszédében az államfő emlékeztett arra, hogy közel nyolc évtizeddel az ENSZ alapokmányának elfogadása után a békét újra súlyos kihívások fenyegetik: Oroszország jogellenes és provokálatlan háborút indított Ukrajna ellen. „Ennek a háborúnak a következményei globálisak. Nem csak a mi biztonságunkra korlátozódnak, hanem a nemzetközi jog normáinak és elveinek, köztük a nemzetközi humanitárius jognak és az alapvető emberi jogoknak, valamint a globális fenntartható fejlődésnek a durva megsértését jelentik” – fogalmazott Iohannis.

Az államfő szerint az ukrajnai háború következményeinek valamennyi államot kellene foglalkoztatnia, függetlenül attól, hogy milyen távol vannak a konfliktustól. Hangsúlyozta, hogy egy szuverén ország elleni katonai agressziónak nincs létjogosultsága. „A vérontást, a pusztítást és az emberi szenvedést semmi sem igazolja. Közös felelősségünk, hogy az Egyesült Nemzetek Szervezetének tagjaiként együtt álljunk ki és tartsuk fenn közös értékeinket” – mondta Iohannis.

Kijelentette, hogy Románia továbbra is támogatni fogja a szomszédos országot. Emlékeztetett arra, hogy a háború kezdetétől több mint 2,3 millió ukrán állampolgár lépte át Románia határait. A román kormány segítséget nyújtott azoknak, akik úgy döntöttek, hogy Romániában maradnak. Emellett létrehozott egy logisztikai központot az Ukrajnának szánt nemzetközi humanitárius segélye célba juttatására. „Támogatásunk nem áll meg itt” – szögezte le az államfő.

A koalíció és a kormány működik

A romániai belpolitikáról szólva Klaus Iohannis kijelentette, hogy a kormánypártok igyekeznek kialakítani a politikai álláspontjukat az aktuális kérdésekről, néha még a koalíciós partnerrel való konzultáció előtt, de „ez nem jelent katasztrófát”. Az államfő szerint a koalíció és a kormány működik. „A koalíció jól irányítja az országot. Ne keverjük össze (...) a politikai diskurzust és a kormányzást, amely valóban jól működik. Állandóak a koalíciós ülések, a problémákat megvitatják és megoldják” – vélte Iohannis.

Elvárható a nyugdíjak emelése

Klaus Iohannis azt is kijelentette, hogy a körülményeket figyelembe véve „helyes, ésszerű és elvárható” a nyugdíjak és a bérek emelése. Újságírói kérdésre elmondta: amíg nem ismeretesek a jövő évi költségvetés sarokszámai, addig bárki bármit mond, csak spekuláció, de a fizetéseket és nyugdíjakat mindenképpen emelni kell.

„Tekintettel arra, hogy energiaválság van, a gazdaság számos problémával küzd, elég magas az infláció, de gazdasági növekedésünk is van, helyes, ésszerű és elvárható, hogy a bérek és a nyugdíjak is emelkedjenek. Mivel az infláció elérte a 15 százalékot, nem lenne ésszerű megtagadni a tárgyalást a fizetések és a nyugdíjak emeléséről. Nem az átlagembereknek kell megfizetniük ezeknek a válságoknak az árát, a kormánynak kell megoldást találnia erre, és fog is megoldást találni” – fejtette ki.

Iohannis úgy látja, hogy a halmozott válság ellenére, amit a kormány igyekszik a legjobb tudása szerint kezelni, jelentős gazdasági növekedést regisztrált az ország, ami reményt ad a bérek és nyugdíjak olyan mértékű emelésére, ami legalább részben kompenzálja a drágulásokat és az inflációt.