Kevés nemzetközi bűnügy produkál olyan fordulatot, hogy a körözött gyanúsítottat éppen az általa állítólag elkövetett szabotázsról készülő film közelében találják meg.

Augusztus 19-én, szerda kora reggel horvát rendőrök jelentek meg a dél-pulai Verudela üdülőövezet egyik szállodájánál, ahol elfogták a 46 éves ukrán Volodimir Zsuravljovot. A német hatóságok irataiban csak Vladimir Z.-ként említett férfit az isztriai rendőrség vette őrizetbe, a zágrábi országos rendőr-főkapitányság irányításával. Az intézkedés alapjául egy 2024. június 3-án kiadott európai elfogatóparancs szolgált. A német szövetségi ügyészség szerint Zsuravljov képzett búvárként részt vett azokban a merülésekben, amelyek során robbanótölteteket helyeztek el az Északi Áramlat 1 és 2 gázvezetékein. Azzal gyanúsítják, hogy társaival együtt robbanást idézett elő, alkotmányellenes szabotázst követett el, és közreműködött a vezetékek megsemmisítésében.

Az elfogás körülményei azért keltettek különös figyelmet, mert Zsuravljov a jelek szerint nem turistaként érkezett az Adria partjára: horvát sajtóértesülések alapján a Verudela üdülőövezet egyik szállodájában a Snake Island című politikai thriller forgatócsoportjával együtt szállt meg, a stáb nyilvántartásában pedig állítólag nem a valódi nevén szerepelt. A történet különös iróniája, hogy a Doug Liman rendezésében, Sean Penn és Adrien Brody közreműködésével készülő filmet éppen az Északi Áramlat elleni 2022-es szabotázsakció ihlette, cselekménye pedig ukrán búvárok titkos tengeri küldetését követi az orosz invázió idején.

Egyes beszámolók szerint Zsuravljov tanácsadóként segítette a produkció munkáját, ezt azonban sem a horvát rendőrség, sem a film készítői nem erősítették meg, így az sem bizonyított, hogy pontosan milyen minőségben tartózkodott a forgatócsoport mellett. A hatóságok arról sem hoztak nyilvánosságra részleteket, hogy miként találták meg a körözött férfit, ezért egyelőre nem lehet tudni, bejelentés vezette-e hozzájuk a rendőröket, vagy egy szállodai, illetve hatósági adatellenőrzés során fedték fel a személyazonosságát.

A pulai rajtaütés egy több mint két éve húzódó hajsza harmadik felvonása volt, a német nyomozók ugyanis már 2024 elején eljutottak Zsuravljovhoz, miután összevetették egy közúti traffipax felvételét a Rügen szigetén fekvő Wiek kikötőjében készült turistafotókkal, a tanúk vallomásaival és az Andromeda bérléséhez használt hamis személyi iratok adataival. Zsuravljov akkor családjával Varsó közelében élt, ezért Németország 2024 júniusában európai elfogatóparancsot küldött a lengyel hatóságoknak, abban bízva, hogy a férfit rövid időn belül őrizetbe veszik. Az elfogás azonban meghiúsult, mert miközben a lengyel és a német szervek között elhúzódott az ügyintézés, a körözés csak később jelent meg a Schengeni Információs Rendszerben, Zsuravljov pedig július 6-án egy ukrán diplomáciai rendszámot viselő BMW-ben átlépte a lengyel-ukrán határt. A kudarc után Varsó arra hivatkozott, hogy Berlin késve rögzítette a körözést a schengeni adatbázisban, a német fél viszont azt rótta fel a lengyel hatóságoknak, hogy az elfogatóparancs kézhezvétele után sem intézkedtek kellő gyorsasággal.

Kapcsolódó

Pornófilmes fedősztoritól a Balti-tenger mélyéig: így írja le az új könyv az Északi Áramlat felrobbantását

Az Északi Áramlat elleni támadás történetében éppen az a nyugtalanító, hogy egyszerre tűnik hihetetlennek és logikusnak - véli a szerző.

Balti-tenger Északi Áramlat-1 Északi Áramlat-2 Ukrajna

Zsuravljov 2025-ben ismét visszatért Lengyelországba, ahol szeptember 30-án, Varsó közelében a lengyel rendőrök végül őrizetbe vették a továbbra is érvényben lévő német elfogatóparancs alapján. A varsói bíróság azonban októberben megtagadta a férfi Németországnak történő átadását, megszüntette fogva tartását, és elrendelte azonnali szabadlábra helyezését. A döntést azzal indokolták, hogy az Északi Áramlat elleni támadást Ukrajna Oroszországgal szemben vívott védekező háborújának összefüggésében kell értékelni, ebben a helyzetben pedig a vezetékrendszer olyan katonai célpontnak tekinthető, amelynek megsemmisítése nem feltétlenül alapozza meg az akció végrehajtóinak egyéni büntetőjogi felelősségét. Zsuravljov az eljárás során végig tagadta, hogy köze lett volna a robbantáshoz, védője pedig azt állította, hogy ügyfele semmilyen, Németország érdekeit sértő bűncselekményt nem követett el.

Mi történt a Balti-tenger mélyén?

Amikor 2022. szeptember 26-án több robbanás rázta meg a Balti-tenger fenekét a dániai Bornholm szigetének közelében, az Északi Áramlat 1 és 2 négy párhuzamos vezetékéből három súlyosan megrongálódott a svéd, illetve a dán kizárólagos gazdasági övezetben. Bár a csöveken keresztül akkor már nem érkezett gáz Európába, a vezetékrendszer továbbra is jelentős mennyiségű, nagy nyomás alatt lévő földgázt tartalmazott, így a sérüléseken keresztül hatalmas metántömeg jutott előbb a tengerbe, majd onnan a légkörbe. Az Északi Áramlat 1 szállításait Oroszország néhány héttel korábban állította le, az Északi Áramlat 2 pedig soha nem kezdhette meg kereskedelmi működését, mert Berlin az Ukrajna elleni orosz invázió előtt felfüggesztette a vezeték engedélyezési eljárását. A svéd és a dán hatóságok egyaránt arra jutottak, hogy nem műszaki meghibásodás, hanem előre megtervezett szabotázs történt, saját nyomozásukat azonban 2024 februárjában úgy zárták le, hogy nem nevezték meg a feltételezett elkövetőket, és vádemelésre sem került sor.

A német nyomozók rekonstrukciója szerint a művelet résztvevői hamis személyazonosító okmányokat és közvetítőket felhasználva bérelték ki az Andromeda nevű vitorlást egy német vállalattól, majd Rostockból indultak el a Balti-tengerre. A csoport jelentős mennyiségű, katonai minőségű robbanóanyagot szállított a Bornholm közelében, mintegy 70-80 méteres mélységben futó vezetékekhez, amelyekre a búvárok legalább négy, időzített gyújtószerkezettel ellátott töltetet erősíthettek fel. A vitorláson kimutatott robbanóanyag-maradványok, a kikötőkben készült felvételek, a hajóbérléshez kapcsolódó dokumentumok, valamint az utazások digitális nyomai és a tanúvallomások fokozatosan egy ukránokból álló csoport felé terelték a német nyomozást. Noha a német ügyészség ma már azt állítja, hogy a szabotázst ukrán állami szervek megbízásából hajthatták végre, továbbra sem tisztázott bizonyítható módon, hogy pontosan mely intézmény vagy katonai vezető adta ki a parancsot, miközben az ukrán kormány következetesen tagadja, hogy bármilyen szerepet játszott volna a vezetékek felrobbantásában.

Két gyanúsított, két eltérő kiadatási eljárás

Az Északi Áramlat elleni szabotázs ügyében Serhii K. az első gyanúsított, akivel szemben a német ügyészség eljutott a vádemelésig: az ukrán hadsereg egykori tisztjét 2025 augusztusában, családi nyaralás közben vették őrizetbe az olasz hatóságok Rimini közelében, majd novemberben átadták Németországnak, ahol azóta is előzetes letartóztatásban van. A német szövetségi ügyészség 2026. június 30-án nyújtotta be ellene a vádiratot a hamburgi felsőbírósághoz, azt állítva, hogy Serhii K. az Andromeda fedélzetén koordinálta és irányította a művelet résztvevőit, miközben a szabotázs tervének végrehajtásában ukrán állami szervek megbízásából vett részt. A férfit háborús bűncselekménynek minősülő, polgári objektum elleni támadással, robbanás előidézésével, építmények megsemmisítésével és közszolgáltatás működésének megzavarásával vádolják, ő azonban következetesen tagadja, hogy bármilyen szerepe lett volna a vezetékek felrobbantásában, pere pedig a jelenlegi tervek szerint 2026 őszén kezdődhet meg Hamburgban.

Zsuravljovot az elfogását követő napon a pulai megyei ügyészség hallgatta ki, majd az ügyész indítványára a bíróság kiadatási őrizetbe helyezte, hogy az eljárás lezárásáig ne hagyhassa el Horvátországot. Védője, Matija Miloš fellebbezést jelentett be a döntés ellen, érvelésének középpontjába pedig azt állította, hogy ugyanennek a német elfogatóparancsnak a végrehajtását, azonos tényállás és jogi minősítés alapján, egy másik európai uniós tagállam bírósága már megtagadta. A horvát szabályok szerint az átadásról szóló eljárást a fellebbezéssel együtt hatvan napon belül le kell zárni, és amennyiben a bíróság végül jóváhagyja a német kérelmet, Zsuravljovot Németországba szállítják, ahol a Szövetségi Legfelsőbb Bíróság vizsgálóbírája elé kerül. A horvát igazságszolgáltatásnak ezért nem pusztán egy elfogatóparancs végrehajtásáról kell határoznia, hanem két egymással nehezen összeegyeztethető jogértelmezés között is állást kell foglalnia: míg a lengyel bíróság az Északi Áramlat felrobbantását Ukrajna védekező háborújához kapcsolódó katonai műveletként értékelte, a német hatóságok polgári infrastruktúra ellen irányuló, büntetőjogilag üldözendő titkosszolgálati erőszakot látnak benne.