A hétvégén újabb elnöki választást nyer Vlagyimir Putyin. Az orosz elnök az ötödik mandátumát célozza meg, s a legkisebb kétség sem fér hozzá, hogy sikerrel jár. Putyin szerdán televíziós nyilatkozatban szólította szavazásra az oroszokat. Elemzőt kérdeztünk az oroszországi folyamatokról.  

A megmérettetésen Putyinon kívül még három jelölt indul: Vlagyiszlav Davankov, a Duma (az orosz parlament) elnökhelyettese, az Új Emberek párt jelöltje, Leonyid Szluckij, a nacionalista LDPR párt vezetője és elnökjelöltje, valamint Nyikolaj Haritonov, a Duma távol-keleti és sarkvidéki régiók fejlesztéséért felelős bizottságának vezetője, a Kommunista Párt jelöltje.

De választásnak nevezhető-e egyáltalán pénteken kezdődő és vasárnapig tartó oroszországi esemény? - kérdeztük Seremet Sándortól, a budapesti Magyar Külügyi Intézet vezető kutatójától. A kárpátaljai származású szakértő szerint a hétvégi oroszországi megmérettetés a választások minden szükséges attribútumával rendelkezik, tehát vannak jelöltek, zajlik a kampány, felállították a választókerületeket, bizottságok stb. Mint mondta, ebben a tekintetben esetleg csak abban tér el más országokban zajló választásoktól, hogy a szavazatok leadására nem egy nap, hanem egy hétvége áll majd rendelkezésre. „A jelöltek minősége és esélyei természetesen már más kérdés, de ez a korábbi választások során sem volt igazán más Oroszországban. Ami miatt viszont jelentős kritika éri Moszkvát, az a választások kiterjesztése a megszállt területekre is, tehát a Donyecki, Luhanszki, Zaporizsjei és Herszoni megyék orosz kézen lévő területeire, amelyeket Oroszország 2022 őszén annektált” - mondta az elemző.

Továbbra is népszerű

Az orosz elnök jelenlegi valós népszerűségét firtató kérdésünkre Seremet Sándor kijelentette: Putyin támogatottsága magas és továbbra is népszerű politikus. „A Levada felmérései szerint a Putyin iránti bizalom a társadalomban 52 százalékos. Ez nem a legmagasabb mutató, amivel rendelkezett, de nem is a legalacsonyabb. 2015-ben volt a legmagasabb,  közel 65 százalákos, míg 2020 első félévében, a Covid-19 világjárvány kitörésekor alig 30 százalékot ért el” - ismertette az adatokat a kutató.

Hozzátette: a számok lehetnek felkerekítettek is, de ezek nagyjából hasonlóak a kormányzati és a magán közvéleménykutató intézmények esetében is. „Az VCIOM szerint az elnökbe vetett hit 80 százalék körüli. Az oroszok számára Putyin egy rendteremtő figura, aki a 1990-es évek mélyrepülése után stabilizálni tudta az országot. Támogatottsága csekély mértékben tér el a nagyvárosokban vagy a kisebb településeken. Természetesen a nagyvárosokban nagyobb mértékben fordulnak elő kritikusok, vagy liberálisabb gondolkodású fiatal felnőttek, de az eltérések nem haladják meg a 10 százalékot” - fogalmazott a Maszolnak az elemző. 

Ami a várható szavazói részvétet illeti, Seremet Sándor közölte: az orosz szociológusok 64 százalék körülire tippelik a voksolói arányt. „A felméréseket ötven régióban végezték el. A részvételi arány 51 és 82 százalék között mozog, ha legmagasabb és a legalacsonyabb számokat nézzük, Moszkvában ez az arány 65 százalékos lehet. Érdemes figyelembe venni, hogy a többnapos szavazás nagyobb lehetősége biztosít a részvételre, így a magas arány biztosíthatóbbnak tűnik, mi több idén először alkalmazzák a távszavazást is, így Moszkva mellett 28 régióban szavazhatnak ilyen formában. Erre január 29 és március 11 között lehetett regisztrálni, és a közlések szerint összesen több mint 4,6 millió kérelmet dolgoztak fel” - mondta a kutató. 

Seremet Sándor azt is megemlítette, hogy a szakértők szerint az egyetlen liberális jelölt, Borisz Nagyezsgyin versenyből való „kiesése”, valamint Alekszej Navalnij halála miatt a részvételi arány csökkenhet, de az valószínűleg ezzel együtt is elég magas marad ahhoz, hogy legitimmé tegye a választást.

A többség szerint az ország jó irányba halad

Belefáradtak-e az oroszok a háborúba? - kérdeztük az elemzőt. Seremet Sándor ismét egy felmérési adatot idézett, miszerint a válaszadók 80 százaléka véli úgy, hogy Putyin helyesen cselekszik elnökként. Hozzátette: az oroszok többsége (74 százaléka) úgy gondolja, hogy az ország jó irányba halad. Ez az arány Moszkvában 76 százalékos, a nagyvárosokban 74, a falvakban 78 százaléknyi.  

„Az orosz lakosságot az ukrán határ közvetlen közelségében lévő régiók kivételével kisebb mértékben érinti a háború. Az oroszok életminősége bár romlott, de nem jelentősen. Továbbra is lehetőségük van a megszokott törökországi, vagy egyiptomi nyaralásokra, a szükséges termékek és szolgáltatások többsége elérhető. Európába persze nem tudnak utazni, de ezt az oroszok többsége a háború előtt sem feltétlenül tudta megengedni magának. A háború helyett természetesen a békét preferálják és a mielőbbi békekötést támogatják” - mondta Seremet Sándor.