Széleskörű nukleáris programot jelentett be Emmanuel Macron francia államfő csütörtökön, amelynek keretében Franciaország 2050-ig hat új, második generációs európai nyomottvizes reaktort (EPR) épít, és további nyolc kisebb reaktor építését is megfontolja.

A köztársasági elnök azt is jelezte, hogy minden olyan reaktor időtartamát meghosszabbítja ötven éven túl, amelynek esetében ez lehetséges, és nem zár be egyet sem. Ez a döntés teljes ellentétben áll az államfő 2018-ban tett bejelentésével, amikor tucatnyi elöregedett reaktor bezárását helyezte kilátásba.

„Két fontos döntést hoztam: meghosszabbítjuk azon atomreaktorok élettartamát, amelyeket lehet, anélkül, hogy engednénk a biztonságból, és egyetlen olyan atomreaktort sem zárunk be a jövőben, amely képes a termelésre, kivéve, ha azt biztonsági okok indokolják” – mondta Emmanuel Macron a kelet-franciaországi Belfort-ban tett látogatásán. Hozzátette, megkérte a francia állami áramszolgáltatót, az EDF-t, hogy vizsgálja meg, hogyan lehet ötven éven túl meghosszabbítani az atomreaktorok üzemidejét.

A hat új reaktor üzembeállítása lépcsőzetes lesz 2035-től. Az ágazat nyolc kisméretű innovatív, jobb hulladékfeldolgozással járó atomerőművet, úgynevezett SMR-t (Small Modular Reactor) is fejleszt.   A döntéssel hosszú távon 2050-ig Franciaországnak 25 gigawatt új nukleáris kapacitása lesz a jelenlegi 61 gigawatt mellett.

A jelentős növekedést a kormány az újraiparosításra és a dekarbonizációra vonatkozó tervei miatti megnövekedett elektromos áramigénnyel indokolja, miközben a 2020-as többéves energiastratégiában még a 12 legrégebbi reaktor bezárása szerepelt.

Franciaországban mintegy 72 százalékos a nukleáris energia aránya a lakosság energiaellátásban, ami a legmagasabb a világon, és az ország energiafüggetlenségét 18 atomerőműben 56 reaktor biztosítja. Emmanuel Macron elismerte, hogy az „elmúlt évtizedre rányomta a bélyegét a nukleáris energia iránti nemzetközi kétkedés, a fukushimai szörnyű esemény nyomán”.

„Vannak olyan nemzetek, amely ebben az időszakban radikális döntéssel hátat fordítottak az atomenergiának. Franciaország nem tette meg ezt a lépést, ellenállt, de nem ruházott be többet a nukleáris szektorba, mert a kételkedés jelen volt” – hangsúlyozta az elnök.

A francia elnök jelezte, hogy a hat európai nyomottvizes reaktort (EPR) – amelyek teljesítménye 1600 megawatt (a paksi atomerőmű teljesítménye 2000 megawatt) – a nemzeti szuverenitás jelképének számító EDF fogja megépíteni és működtetni.

„Számíthat az állam támogatására ennek a negyven éve példa nélküli méretű projektnek a megvalósításához a megfelelő pénzügyi és technikai feltételeket illetően” – mondta az államfő, „több tízmilliárd eurós” beruházást ígérve.