Fenyegető üzenetet küldött a nyugatnak az orosz elnök – kiutasítottak tíz amerikai diplomatát

Oroszország megtalálja a módját annak, hogy megvédelmezze az érdekeit, ha más országok megtagadják a párbeszédet vele. Egyúttal mindenkit óv attól, hogy túllépje a határt – jelentette ki Vlagyimir Putyin orosz elnök a parlament két házához szerdán intézett éves üzenetében.

Putyin hangsúlyozta, hogy Moszkva nem kíván válaszolni egyes országok barátságtalan lépéseire, és jó viszonyt akar fenntartani mindenkivel, még azokkal is, akikkel „ez az elmúlt időben, finoman szólva” nem sikerül.

De mint mondta, ha valaki Moszkva jó szándékát a gyengeség jelének veszi, és „az összes híd felégetésére” szánja rá magát, akkor tudnia kell, hogy Oroszország válasza „aszimmetrikus, gyors és kemény” lesz. Azt ígérte, hogy Oroszország a nemzetközi jog keretei között fogja megvédeni érdekeit.

Nehezményezte, hogy egyes országokban szokássá vált, hogy „sportot űzzenek” abból, hogy ok nélkül „beleakaszkodjanak” Oroszországba. „Hol itt, hol ott akaszkodnak bele Oroszországba ok nélkül. És körülöttük azonnal, mint Sir Kán körül, ott forgolódnak az apró tabakik” – mondta Rudyard Kipling A Dzsungel könyve című regényének tigrisére és sakáljára utalva Putyin. „Pont úgy, mint Kiplingnél. Azért üvöltenek, hogy megnyugtassák uralkodójukat” – tette hozzá.

Orosz sajtójelentések szerint Putyin ezzel feltehetően Csehországra célzott, amely a területén hét évvel ezelőtt történt lőszerraktár-robbanásokért az orosz katonai hírszerzést tette felelőssé. Az incidens miatt a két ország között súlyos diplomáciai konfliktus alakult ki. „Azok, akik provokációkat szerveznek Oroszország ellen, úgy meg fogják ezt bánni, ahogyan már régóta nem bántak meg semmit” – fenyegetőzött az orosz államfő.

„Remélem, hogy senkinek nem jut eszébe Oroszország viszonylatában átlépni az úgynevezett vörös vonalat. Azt, hogy ez hol fog húzódni, minden konkrét esetben mi magunk fogjuk meghatározni” – fogalmazott Putyin.

Vörös vonalak

Dmitrij Peszkov, a Kreml szóvivője a Komszomolszkaja Pravda rádióadónak nyilatkozva azt mondta, hogy Putyin a „vörös vonalak alatt” Oroszország nemzeti, külügyi és biztonsági érdekeit, valamint a választásokba és a belpolitikai folyamatokba való külső beavatkozást értette. Peszkov szerint a kifejezés vonatkozik az Oroszországgal szemben sértő hangnemben vonatkozó tárgyalásra és az ország gazdasági érdekeinek megsértésére is.

Putyin a beszédében azt is bejelentette, hogy az első, Szarmat hadászati rakétarendszerrel felszerelt ezred 2024-ben áll majd szolgálatba.

Puccs és kibertámadás Fehéroroszország ellen

Az elnök kifogásolta, hogy a „kollektív Nyugat” nem csak elítélni, de észrevenni sem akarja az Aljakszandr Lukasenka fehérorosz elnök meggyilkolására és a minszki államcsínyre való készülődés történetét. Azt mondta, hogy 2014-ben Viktor Janukovics akkori ukrán elnököt is fegyverrel fosztották meg a hatalomtól, és csaknem megölték.

„Lehet bármilyen álláspontot vallani Fehéroroszország elnöke, Aljakszandr Grigorjevics Lukasenka politikájával kapcsolatban, de az államcsínyek szervezése és a legmagasabb tisztségviselők elleni politikai gyilkosságok tervezése több a soknál. Ez már túllép minden határon” – mondta.

Putyin szerint Fehéroroszország ellen a puccsal együtt egy masszív kibertámadás is készült, Minszk áramszolgáltatásának lekapcsolásával. Az orosz vezető ezzel összefüggésbe hozta, hogy a Nyugat nem hajlandó Oroszországgal kiberbiztonságról tárgyalni.

Orosz gazdaság- és családtámogatási intézkedések

Beszédét Putyin túlnyomórészt szociális és gazdasági kérdéseknek szentelte. Fő feladatként a reáljövedelmek növelését, a gazdasági növekedés helyreállítását és a szegénység elleni küzdelmet nevezte meg. Közölte, hogy a hatóságok gazdasági eszközökkel törekednek majd alacsonyan tartani az élelmiszerárakat. Az egyszülős családok a 8-16 év közötti gyermekek után 5650 rubelt, a rászoruló terhes nők pedig havi 6350 rubelt kapnak majd. A családok az iskoláskorú gyermekek után augusztus közepén fejenként 10 ezer rubelt kapnak. Idén a hét év alatti beteg gyermek után járó táppénz a bér 100 százaléka lesz.

Az idegenforgalomban év végéig meghosszabbítják a 20 százalékos pénzvisszatérítési programot. Idén a gyerekek nyári táborozásakor az utazás költségeinek felét a költségvetés visszatéríti.

Putyin bejelentette a régiók adósságszolgálatának könnyítését, valamint azt, hogy a Moszkva–Kazany nagysebességű vasútvonalat három éven belül Jekatyerinburgig meghosszabbítják.

Bejelentette, hogy az egészségügyben július 1-sejétől bővülnek az orvosi vizsgálatok és szűrővizsgálatok programjai minden korosztály számára. A következő három évben további 5000 mentőautót szállítanak a falvakba.

Putyin arról is szólt, az elkövetkező 30 évben el kell érni, hogy Oroszországban az üvegházhatású gázok kibocsátása kisebb legyen, mint az Európai Unióban. Ugyanakkor elismerte, hogy ezt a célt nehéz lesz elérni, tekintettel Oroszország méreteire.

Oroszországban szeptember 19-én parlamenti választást tartanak.

Moszkva kiutasított tíz amerikai diplomatát

Oroszország nemkívánatos személynek nyilvánított tíz amerikai diplomatát – közölte szerdán az orosz külügyminisztérium. Az érintetteknek május 21. éjfélig kell el elhagyniuk az országot. Az indoklás szerint a döntés tükörválasz „az amerikai félnek a washingtoni orosz nagykövetség és a New York-i orosz főkonzulátus egy sor munkatársa elleni ellenséges fellépésére".

Az erről szóló jegyzéket szerdán adták át Bartle Gorman amerikai követhelyettesnek az orosz diplomáciai tárcánál. A moszkvai amerikai diplomáciai misszió vezetője Washingtonba utazott konzultációra.

A két ország között kiélezte a feszültséget, hogy Joe Biden amerikai elnök egy március 17-én adásba adott tévéinterjújában igenlően válaszolt arra a riporteri kérdésre, hogy gyilkosnak tartja-e Vlagyimir Putyin orosz államfőt, és azt hangoztatta, hogy Moszkva „megfizeti az árát" annak, hogy szerinte beavatkozott az amerikai elnökválasztásba. Ezt követően Anatolij Antonov washingtoni orosz nagykövetet hazahívták konzultációra.

Az Egyesült Államok csütörtökön újabb szankciókat vezetett be Oroszország ellen, amire Moszkva pénteken hasonlóképpen válaszolt. Az egymással szemben akkor alkalmazott retorziók között már szerepelt 10-10 diplomata kiutasítása. Szergej Lavrov orosz külügyminiszter közölte, hogy John Sullivan nagykövetnek pénteken Jurij Usakov elnöki tanácsadó tett javaslatot arra, hogy kövesse orosz kollégája példáját, és térjen vissza konzultációra Washingtonba.

Orosz kommentárok szerint ez de facto egy újfajta kiutasítás, a nemkívánatos személlyé nyilvánítással szemben (ez George Kennan amerikai nagykövettel 1952-ben történt meg a Szovjetunióban) egy enyhébb lépés, amellyel a fogadó fél azt jelzi, hogy a misszióvezető később visszatérhet állomáshelyére. A diplomáciai kapcsolatokról kötött 1961-es bécsi egyezmény nem ismeri „a nagykövet diplomáciai konzultációra való elküldésének" fogalmát.

A Kreml kedden kifejezett álláspontja szerint az amerikai nagykövet akkor térhet vissza Moszkvába, amikor ez „célszerű" lesz, a Fehér Ház szerint pedig Sullivan már a közeljövőben visszarepül az orosz fővárosba. Maga a misszióvezető a TASZSZ hírügynökségnek kedden azt mondta, hogy a közeli hetekben visszautazik Moszkvába, még Joe Biden amerikai és Vlagyimir Putyin orosz elnök találkozója előtt.

A kétoldalú csúcsra Biden tett javaslatot a két vezető április 13-i telefonbeszélgetése során. A találkozóba Moszkva még nem egyezett bele, de az előkészítésről hétfőn tárgyalt egymással Nyikolaj Patrusev, az orosz biztonsági tanács titkára és Jake Sullivan amerikai nemzetbiztonsági tanácsadó, ugyancsak telefonon.

Kapcsolódók

banner_bcxvIA0Y_2.jpg

Kimaradt?