Ausztria otthont adna a csúcstalálkozónak, Moszkva tanulmányozza a washingtoni javaslatot
Oroszország tanulmányozni és elemezni fogja a Vlagyimir Putyin orosz és Joe Biden amerikai elnök csúcstalálkozójára vonatkozó washingtoni javaslatot – jelentette ki Dmitrij Peszkov, a Kreml szóvivője újságíróknak szerdán Moszkvában. Közben Ausztria jelzete, hogy kész helyszínt biztosítani a megbeszélésnek.
„Egyelőre korai még ennek a találkozónak a konkrétumairól nyilatkozni" – mondta Peszkov a csúcs lehetséges helyszínére és időpontjára vonatkozó kérdésre válaszolva. „A vezetők megállapodtak, hogy a témáról a továbbiakban diplomáciai csatornákon fognak tárgyalni" – tette hozzá.
Peszkov szerint az előkészületek még nem kezdődtek meg. A szóvivő nem kívánt válaszolni arra a kérdésre, hogy vajon Moszkva az előzetes egyeztetés során fel fogja-e vetni, hogy Biden kérjen bocsánatot, amiért egy tévéinterjúban igenlően válaszolt arra a riporteri kérdésre, hogy gyilkosnak tartja-e Putyint. Nem felelt arra sem, hogy a téma felmerült-e egyáltalán.
Az orosz tisztségviselő tárgyilagosnak nevezte a két elnök „időben meglehetősen hosszú" tárgyalásának hangnemét. Közölte, hogy az Oroszországban elítélt ellenzéki politikus, Alekszej Navalnij ügyéről a felek nem ejtettek szót.
Kapcsolódó
Peszkov beszámolója szerint Moszkva tovább tanulmányozza Putyinnak a Biden által kezdeményezett, április 22–23-i klímacsúcs-videokonferencián való részvételének kérdését is. Mint mondta, az eseménnyel kapcsolatos információk csak most kezdenek érkezni az orosz félhez.
A személyes csúcstalálkozóra szerdán tett javaslatot Biden, amikor telefonon felhívta Putyint. Az indítvány értelmében a két elnöknek egy harmadik országban kellene találkoznia az elkövetkező hónapokban. Finnország és Csehország szerdán kifejezte készségét az orosz–amerikai csúcs megrendezésére.
A Kreml közölte, hogy John Sullivan, az Egyesült Államok moszkvai nagykövete szerdára meghívást kapott Dmitrij Usakov orosz elnöki külügyi tanácsadótól. A RIA Novosztyi hírügynökség a külügyminisztériumra hivatkozva azt írta, hogy a tárgyaláson elhangzott az a figyelmeztetés, hogy ha az amerikai fél Bidennek a kapcsolatok javítására vonatkozó kijelentése után barátságtalan lépéseket tesz szankciók formájában, akkor az orosz fél a leghatározottabb módon fog reagálni.
Peszkov, aki kijelentette, hogy a fenti találkozó nem tekinthető a csúcs előkészítése részeként, újságíróknak azt is elmondta, hogy megítélése szerint csak akkor csökkenhet a feszültség Ukrajnában, ha az ukrán hadsereg lemond a „provokatív lépésekről". Megalapozatlannak nevezte az orosz területen végrehajtott orosz csapatmozgásokkal kapcsolatos aggályokat.
Marija Zaharova külügyi szóvivő szerdán a Vesztyi FM rádiónak nyilatkozva úgy vélekedett, hogy az Egyesült Államok nem követelheti Oroszországtól vagy bármely más országtól, hogy politikája kiszámítható legyen, miközben „az elmúlt 10 év alatt a világ legkiszámíthatatlanabb állama lett". Kijelentésének alátámasztására a klímaegyezmény, az iráni atomalku, a hadászati stabilitás és a nemzetközi szervezetekben való tagság kérdésében tanúsított amerikai magatartást hozta fel példának.
Kapcsolódó
Közölte, hogy Oroszország a kölcsönös előnyök elvére kívánja alapozni viszonyát az Egyesült Államokkal, de nem hagyhatja figyelmen kívül Washington oroszellenes retorikáját és lépéseit. Azzal kapcsolatban, hogy Szergej Rjabkov külügyminiszter-helyettes kedden Oroszország „ellenségének" minősítette az Egyesült Államokat, Zaharova így fogalmazott: „Azok a bejelentések és lépések, amelyeket (Washington részéről) hallottunk, nem hagyott számunkra más lehetőséget a helyzet leírására."
A szóvivő szerint az ukrán elit a vele „összejátszó" NATO felbujtására tartja fenn a feszültséget a Donyec-medencében. Kifogásolta, hogy a „kijevi rezsimet lelkesítő" EU sosem fejezte ki aggodalmát sem az ukrán csapatmozgás, sem a Donyec-medencei polgári áldozatok miatt, és Moszkvát tette felelőssé a történtek miatt. Zaharova azzal vádolta az új uniós vezetést, hogy az ukrán féllel együtt igyekszik elbagatellizálni a politikai rendezés alapjául szolgáló, az ENSZ Biztonsági Tanácsa által is jóváhagyott, kötelező érvényű minszki megállapodások jelentőségét.
Nyikolaj Patrusev, az orosz biztonsági tanács titkára egy Szevasztopolban tartott biztonságpolitikai tanácskozáson arra figyelmeztetett, hogy Kijev az Egyesült Államok támogatásával olyan provokációkat hajthat végre, amelyekben katonákat és haditechnikát veszíthet, ami ürügyet szolgáltathat a katonai műveletekre a Krímben. Patrusev szerint az Ukrajnától 2014-ben elcsatolt félszigeten továbbra is fennáll a veszélye annak, hogy amerikai, európai és ukrán szakszolgálatok etnikum- és vallásközi feszültséget szítsanak, és fennáll a valószínűsége a terrorcselekményeknek is.
Közölte, hogy a Krímben tavaly hat terrorcselekményt, 10 „terrorista irányultságú" bűncselekményt és 23 szélsőségességgel kapcsolatos bűncselekményt sikerült megakadályozni. Elmondása szerint idén április 9-én Szimferopolban a Hajat Tahrír as-Sam iszlamista terrorszervezet egy készülő merényletének vették elejét.
Ausztria kész helyszínt biztosítani Putyin orosz és Biden amerikai elnök találkozójának
Miután Joe Biden amerikai elnök kedden javaslatot tett egy harmadik ország területén tartandó amerikai–orosz csúcstalálkozóra, az osztrák külügyminisztérium arról tájékoztatta a TASZSZ orosz hírügynökséget, hogy Helsinki mellett Bécs is készséggel rendelkezésre áll egy Biden-Putyin találkozó helyszínéül.
„Hogy hol és mikor jön létre a csúcstalálkozó, a két érintett fél döntése. Ausztria készséggel otthont ad bárminemű tárgyalásoknak a két ország között, és a legmagasabb szinten képes azt megszervezni" – idézte a TASZSZ az osztrák külügyminisztérium képviselőjét.
Amerika üdvözölte Ausztria ajánlatát: „Ausztria egyike a legbarátságosabb vendéglátóknak, Bécs diplomáciai központként komoly hagyományokkal rendelkezik a világ államfőinek találkozóit illetően" – közölte a bécsi amerikai nagykövetség. Az orosz fél ugyanakkor visszafogottan reagált, és még korainak tartja a két vezető esetleges találkozójának részleteiről beszélni.
(Nyitóképen Vlagyimir Putyin orosz elnök | Fotó: Agerpres/EPA)