Mariupol, és az Azovsztal acélművekben elbarikádozott ukrán katonák sorsa foglalkoztatták a leginkább a a héten a február 24 óta tartó orosz-ukrán háború iránt érdeklődőket.  

Április 16.

Vontatás közben elsüllyedt a Moszkva fregatt, az orosz haditengerészet zászlóshajója, amelyet az ukrán haderő bejelentése szerint szerda este találtak el az ukránok által Odesszából kilőtt Neptun-rakéták.

#Ukraine
Last moment of the Russian’s Moskva. pic.twitter.com/lkpDNQlbt6

— Alex C (@cmhwee) April 15, 2022

Az oroszok tagadták, hogy súlyosan megsérült volna a hadihajó, azt közölték, hogy „a fedélzeten keletkezett tüzet”, amit a „muníció robbanása okozott” sikeresen eloltották, a legénységet evakuálták, a hajót pedig egy kikötőbe vontatják, hogy megjavítsák. Később az orosz védelmi tárca elismerte, hogy a Moszkva vontatás közben, „sérülései következtében, és a hánykolódó tenger miatt” elsüllyedt.

Az ukrán sajtó szerint az oroszok „megsokszorozott erővel” bombáznak ukrán városokat, válaszul a Moszkva orosz hadihajó elsüllyesztésére. Szombaton kora hajnalban robbanások hallatszottak Ukrajna fővárosában, Kijevben és a nyugati Lvivben (Lembergben) – jelentette a helyi médiára hivatkozva a Reuters brit hírügynökség. A robbanás a főváros Darnyickij kerületében történt – közölte Vitalij Klicsko kijevi polgármester a Telegram üzenetküldő alkalmazáson közzétett bejegyzésében. Kijev délkeleti kerületén, a Dnyipro bal folyó partján fekvő területről van szó. A polgármester hozzátette: megerősíti a sebesültekről szóló információkat.

Oroszország diplomáciai jegyzékben követelte, hogy az Egyesült Államok és a NATO fejezzék be a fegyverszállítást Ukrajnának. Figyelmeztettek, hogy az Ukrajnába szállított fegyverrendszerek csak olaj a tűzre és beláthatatlan következményekkel járhatnak. „Felszólítjuk az Egyesült Államokat és szövetségeseit, hogy tartózkodjanak Ukrajna felelőtlen militarizálásától, ami beláthatatlan következményekkel jár a regionális és nemzetközi biztonságra nézve” – idézi a The Washington Post a jegyzéket.

Április 17.

Az orosz légvédelmi erők Odessza térségében lelőttek egy ukrán katonai szállító repülőgépet, amely nyugati fegyvereket szállított – közölte szombaton Igor Konasenkov vezérőrnagy, az orosz védelmi minisztérium szóvivője.

Konasenkov szerint az elmúlt napon az orosz műveleti-harcászati légierő 67 ukrán élőerő- és haditechnikai összpontosulásra mért csapást. A rakétaegységek 317 katonai célpontra, közöttük 274 támogató pontra és élőerő-összpontosulásra, 24 parancsnoki állásra és két katonai üzemanyagraktárra mértek csapást. Lozovaja és Veszela települések felett lelőttek két pilóta nélküli ukrán repülő szerkezetet.

Oroszország közölte, garantálja azoknak a Mariupolt védő ukrán katonáknak a testi épségét, akik megadják magukat a Moszkva által megjelölt időintervallumban – számolt be a BBC hírportálja. Az orosz hadsereg szóvivője bejelentette, moszkvai idő szerint vasárnap reggel 6 órától (romániai idő szerint 5 órától) három órán át lehetőséget biztosítanak Mariupol, illetve az ottani Azovsztal acélművek elhagyására az ukrán katonáknak azzal a feltétellel, hogy hátrahagyják fegyvereiket. Akik élnek a lehetőséggel, azokkal a hadifoglyokról szóló genfi egyezménynek megfelelően bánnak – áll az orosz védelmi minisztérium közleményében.

Az órákkal ezelőtt kiadott közlemény szerint az orosz erők az éjszaka hangosbeszélőn keresztül 30 percenként közölték az ukránokkal az alku részleteit.

A mariupoli polgármester egyik tanácsadója, Petro Andriuscsenko a Telegramon közölte, az oroszok által felajánlott szabad elvonulási lehetőség ellenére az ukrán haderők a helyükön maradnak. Andriuscsenko hozzátette, hogy az orosz hadsereg támadásai nem korlátozódnak az Azovstal acélgyárra, ahol a jelentések szerint az ukrán katonák tartózkodnak, hanem lakóházakat is bombáztak. Olekszij Goncsarenko odesszai ukrán parlamenti képviselő a BBC-nek megerősítette, hogy a mariupoli katonák nem adják meg magukat, a „végsőkig” harcolnak.

Április 19.

A Donyecki Népköztársaság különleges alakulatai megkezdték a mariupoli Azovsztal acélgyár ostromát, idézi a RIA Novosztyi orosz hírügynökség a szakadár államalakulat hadseregének szóvivőjét, Eduard Baszurint. Bár az ukrán védők szerint körülbelül ezer civil, köztük nők és gyermekek is bevették magukat az Azovsztalba, Baszurin szerint civilek már nem tartózkodnak az üzem területén, amely az utolsó olyan része a kikötővárosnak, ami még ukrán ellenőrzés alatt áll.

Ha az orosz erők elfoglalják a gyárat, azzal nagy valószínűséggel orosz kézre kerül egész Mariupol, aminek a bevételével két nagy skalpot is szerezhetne Vlagyimir Putyin a háborúban. Maga a város megszerzése szárazföldi útvonalat jelentene a Krím felé, egyben Moszkva lényegében első nagyobb sikerét hozná, ami a közelgő május 9., vagyis a győzelem napja miatt külön kritikus pontnak számít.

Április 20.

Ismét a megadást ajánlotta az orosz védelmi minisztérium a mariupoli Azovsztal vas- és acélműben körbezárt ukrán erőknek, és biztonságot ígért, feltételül szabva, hogy szerdán romániai idő szerint 14 órától szüntessék be a harcot és tegyék le a fegyvert.

„Az Oroszországi Föderáció vezetése garantálja az élet, a teljes biztonság és a szakszerű orvosi ellátás biztosítását mindazoknak, akik letették a fegyvert” – közölte kedd éjjel Mihail Mizincev vezérezredes, a humanitárius reagálásért felelős orosz tárcaközi koordinációs parancsnokság és a Nemzeti Védelmi Irányító Központ vezetője. Kijelentette, hogy ukrán fegyveres egységek tagjainak és külföldi zsoldosoknak „kivétel nélkül” fegyver és lőszer nélkül kell kivonulniuk moszkvai idő szerint 14 órától az üzem területéről.

Orosz hírügynökségek a donyecki „népi milíciára” hivatkozva kedd éjjel arról számoltak be, hogy a nap folyamán Mariupolban 120 civil jött elő „a gyár bejárata környéki pincékből”. Alekszej Nyikinorov, a donyecki „népköztársaság” vezetőjének kabinetfőnöke a Pervij Kanal tévécsatornán azt mondta, hogy magából az Azovsztal üzemből a humanitárius folyosókon keresztül kedden senki sem távozott.

Oroszország átadott Ukrajnának egy egyértelmű megfogalmazású megállapodástervezetet, és várja a választ - jelentette ki Dmitrij Peszkov, a Kreml szóvivője szerdán újságíróknak „Dokumentumtervezetünket, amely teljesen világos, kidolgozott megfogalmazásokat tartalmaz, átadtuk az ukrán félnek. A labda az ő térfelükön van. Várjuk a választ” – mondta Peszkov.

A szóvivő azzal vádolta meg az ukrán felet, hogy folyamatosan eltér a korábbi megállapodásoktól, és nem mutat hajlandóságot a tárgyalási folyamat intenzívebbé tételére.

Április 21.

Összesen 1,1 millió ukrán tért vissza hazájába a február 24-i orosz invázió kezdete óta – közölte Andrij Demcsenko, az ukrán határőrség szóvivője. A háború kezdete óta 1,1 millió polgártársunk lépett be Ukrajnába – mondta sajtótájékoztatóján Demcsenko. A szóvivő arra nem tért ki, hogy milyen arányban tértek vissza azok az ukránok, akik az invázió elől menekültek, illetve azok, akik a háború előtt külföldön éltek. Az ENSZ Menekültügyi Főbiztosságának szerdán közzétett adatai szerint azonban az ukrajnai menekültek száma meghaladta az ötmilliót.

„A konfliktus nyolc hete után öt milliónál tartunk, és még nincsen vége, ötmillió egyéni történet a veszteségekről és a traumákról” – jelentette ki Kelly Clements, az ENSZ menekültügyi főbiztosának a helyettese. Európában a második világháború óta nem volt ilyen menekültáradat. Ugyanakkor érezhető az ukránok egy részének visszatérése az országukba, illetve az otthonukba. Olyannyira, hogy Vitalij Klicsko kijevi polgármester felszólította a lakosokat, hogy egyelőre ne térjenek vissza. A harcok csúcspontján a 2,8 millió lakos felét evakuálták.

Vlagyimir Putyin orosz elnök elrendelte a mariupoli Azovsztal acélmű tervezett ostromának leállítását csütörtökön, egyúttal parancsot adott az üzemben bekerített ukrán erők blokkolására. „Katonáink és tisztjeink életének és egészségének megőrzésére kell gondolnunk. Nem kell bemászni ezekbe a katakombákba, és a föld alatt kúszni ezeken az ipari létesítményeken keresztül. Zárják le ezt az ipari övezetet, hogy egy légy sem juthasson át” – utasította az elnök Szergej Sojgu védelmi minisztert.

Az ostrom Putyin megindításának lemondását megelőzően Sojgu arról beszélt, hogy a gyár birtokbavételéhez még három-négy napra lesz szükség. Az elnök azt hangoztatta, hogy a létesítményt megostromolni "nem célszerű".

Április 22.

A női tenisztornákat szervező WTA szankciókat fontolgat a wimbledoni bajnokság rendezői ellen, akik Oroszország ukrajnai háborúja miatt nem engedik indulni az orosz és fehérorosz játékosokat az idei tornán.

A londoni házigazdák szerdán jelentették be a lépést, amely többek között érinti az ATP rangsorában második orosz Danyiil Medvegyevet vagy a nőknél negyedik fehérorosz Arina Szabalenkát is. A június 27. és július 10. között sorra kerülő füves pályás Grand Slam-torna szervezői az elsők a sportágban, akik kitiltották a két ország egyéni játékosait. A háború kitörése után ugyan az orosz és fehérorosz válogatottakat kizárták a nemzetközi versenysorozatokból, de a játékosok eddig egyénileg részt vehettek a tornákon, igaz, országuk zászlaját nem használhatták.