Összefoglaltuk azokat a harci eseményeket, politikai döntéseket, menekültekkel kapcsolatos híreket, amelyek a február 24. óta zajló orosz-ukrán háborúban történtek a héten.

Április 9.

Az Európai Unió Tanácsa írásbeli eljárás útján elfogadta az Oroszország elleni szankciók ötödik csomagját válaszul az Ukrajna elleni orosz katonai agresszióra, valamint az orosz fegyveres erők által Ukrajnában elkövetett atrocitásokra.

A szankciós csomag uniós behozatali tilalmat rendel el az Oroszországból származó szénre és más szilárd fosszilis üzemanyagokra. Megtiltja az orosz lobogó alatt lajstromozott hajók kikötését az uniós kikötőkben. Kivételt csak a mezőgazdasági és élelmiszeripari termékeket, a humanitárius szállítmányokat, illetve az energiahordozókat szállító vízi járművek képezhetnek.

Megtiltja minden orosz és fehérorosz közúti fuvarozási vállalkozás számára, hogy árut szállítson az Európai Unión belül, a rendelkezés érvényes a tranzitforgalomra is. Kivételt a gyógyszeripari, az orvosi, a mezőgazdasági és élelmiszeripari termékeket szállító, illetve a humanitárius célú közúti rakományok élvezhetnek.

Exporttilalom lép érvénybe 10 milliárd euró értékben a sugárhajtómű-üzemanyagok és egyéb áruk, például kvantumszámítógépek, fejlett félvezető-, illetve csúcskategóriájú elektronikai eszközök és szoftverek esetében, valamint behozatali tilalom érvényes 5,5 milliárd euró értében az olyan termékekre, mint a fa, a cement, a műtrágya, valamint egyes luxustermékek.

Az uniós tanács úgy határozott, hogy szankcionálja azokat a vállalatokat is, amelyek termékei vagy technológiái szerepet játszanak az Ukrajna elleni invázióban.

A Tanács azt is bejelentette, hogy az EU további 217 emberre és 18 szervezetre terjesztette ki a korlátozó intézkedések hatályát. Szerepelnek köztük Vlagyimir Putyin orosz elnök lányai, valamint a délkelet-ukrajnai szakadár „Donyecki Népköztársaság” és „Luhanszki Népköztársaság” miniszterei és vezető tisztségviselői is.

Az Ukrajna megtámadása miatt elfogadott immár ötödik szankciós csomag értelmében a jogszabály közzétételét követően 120 nappal, vagyis augusztus elején lép hatályba.

Nagy-Britannia 120 páncélozott járművet és hajók ellen bevethető rakétarendszert ad Ukrajnának – jelentette be a Downing Street, miután Boris Johnson brit miniszterelnök váratlan látogatást tett Kijevben, ahol Volodimir Zelenszkij ukrán elnökkel találkozott. Az újabb katonai felszerelést Nagy-Britannia a pénteken bejelentett 100 millió font értékű katonai felszerelésen kívül adja Ukrajnának. Johnson „rendületlen” támogatásáról biztosította Zelenszkijt és a 21. század legnagyobb fegyveres bravúrjának nevezte, hogy az ukrán hadseregnek sikerült visszaverniük az oroszokat Kijev határaiból.

Nagy-Britannia további 500 millió dolláros Világbank-hitelt garantálna Ukrajnának, amennyiben a parlament jóváhagyja, emellett csökkentenék az Ukrajnából érkező termékekre kivetett vámot.

Április 10.

Miután az orosz haderő visszavonult Kijev környékéről, egyre több tömegsírt fedeznek fel a térségben az ukrán alakulatok. A Reuters szerint Buzova falu tisztviselője megerősítette, hogy több tucat holttestet találtak egy árokban nem messze egy benzinkúttól.

Az orosz hadsereg heteken át megszállva tartotta a kijevi régiót, mielőtt visszavonulót fújtak volna. Oroszország továbbra is tagadja, hogy civileket öltek volna, de egyre több bizonyíték van arra, hogy orosz katonák ártatlan embereket mészároltak le Ukrajna több részén. Az elmúlt napokban talált tömegsírok között volt olyan is, amelyben orosz katonák holttesteit találták.

Április 11.

Oroszország Ukrajna elleni háborúja miatt hasonló intézkedésekről döntött több európai ország az elmúlt napokban. Egyes esetekben a kiutasításokat hivatalosan is az Ukrajna ellen indított orosz invázióval, valamint a civilek ellen elkövetett atrocitásokkal indokolták a külügyi tárcák, más estekben pedig azt is állították, hogy a kiutasított személyek magukat diplomatának álcázva kémügyi tevékenységet folytattak.

Horvátország a diplomáciai kapcsolatokról szóló bécsi egyezményre hivatkozva tizennyolc orosz diplomatát és az adminisztratív-technikai személyzet hat tagját, összesen 24 orosz nagykövetségi dolgozót utasított ki az országból. A tárca bekérette Andrej Neszterenko zágrábi orosz nagykövetet, hogy kifejezze Horvátország leghatározottabb tiltakozását Oroszország Ukrajna elleni „brutális agressziója és az elkövetett bűncselekmények” miatt. Az orosz nagykövetnek elmondták: Horvátország úgy döntött, a zágrábi orosz nagykövetség létszámát hozzáigazítja saját moszkvai nagykövetségének létszámához.

A nap második felében Franciaország is jelezte, kiutasít hat orosz kémet, akik a nagykövetségük védelme alatt tevékenykedtek Párizsban, s „akinek a tevékenysége ellenétes a francia nemzeti értékekkel”.

„Egy nagyon hosszú vizsgálatot követően a belbiztonsági szolgálat (DGSI) április 10-én vasárnap felderített egy, az orosz titkosszolgálatok által hazánkban szervezett titkos műveletet. A hat diplomatának álcázott ügynököt nemkívánatos személynek nyilvánítottuk” – írta közleményében a francia külügyminisztérium.

Április 12.

Az Európai Unió Tanácsa elfogadta azt a jogszabály-módosítást, amely lehetővé teszi, hogy az uniós tagállamok ebben az évben összesen 3,5 milliárd euróval nagyobb összeget kapjanak az Ukrajna elleni orosz háború miatt menekülők befogadásának megkönnyítésére - közölte az uniós tanács kedden.

A tájékoztatás szerint az intézkedés azoknak a tagállamoknak a támogatására irányul, amelyek fogadják és elszállásolják a háború elől Ukrajnából a területükre érkező menekülteket. Lehetővé teszi, hogy a tagállamok gyorsabban hozzáférjenek az infrastruktúrára, lakhatásra, felszerelésekre, valamint foglalkoztatási, oktatási, társadalmi befogadási, egészségügyi és gyermekgondozási szolgáltatásokra fordítható uniós forrásokhoz. A kiegészítő támogatás az Ukrajnából érkezett és befogadott menekültek számától függően áll majd a tagállamok rendelkezésre.

A háború kitörése óta több mint 1700 ukrán állampolgár kapott munkát Romániában – közölte Marius Budăi román munkaügyi miniszter. Elmondása szerint az 1774 menekült közül, akik romániai vállalatoknál dolgoznak, a legtöbben a feldolgozóiparban, az építőiparban, a vendéglátóiparban, valamint a kereskedelemben helyezkedtek el. „A háború első napjától azon dolgoztunk, hogy lehetőséget teremtsünk a legális romániai munkavállalásra, ezzel segítve az ukrán állampolgárokat és a romániai magáncégeket" – mondta Budăi. Hozzátette, az ukrán menekültek által elfoglalt munkahelyeket nem kifejezetten számukra hozták létre, hanem megüresedett állások voltak, amelyekre romániaiak is jelentkezhettek volna.

Április 13.

Kedden a délelőtti órákban újabb légiriadó volt Kárpátalján. A figyelmeztetést a légiveszélyre a megye teljes területére kiadták, a településeken megszólaltak a szirénák és az okostelefonokra telepített speciális alkalmazások is veszélyt jeleztek.

A riadó ezúttal csupán pár percig tartott, de korábban több órás légiriadóra is volt példa. Az orosz támadás intenzív időszakában előfordult, hogy három-négy riasztást is elrendeltek egyetlen nap alatt, de a Magyarországon kívül Lengyelországgal, Szlovákiával és Romániával határos Kárpátalját mindeddig nem érte légicsapás.

Légiriadó esetén a lakóhelyen ki kell kapcsolni a gázt, a villanyt és a legfontosabb iratokkal, valamint némi víz- és élelmiszertartalékkal óvóhelyre kell vonulni. Ha ez nem lehetséges (például nincs a közelben ilyen), akkor a lakóház pincéjébe kell behúzódni, végső esetben pedig a fürdőszobát vagy hasonló zárt helyiséget javasolják igénybe venni.

A légiveszély elmúltáról a szirénák hangján kívül a rádiók, az okostelefonok alkalmazásai és a közösségi oldalak segítségével is tájékoztatja a lakosságot a területileg illetékes katonai közigazgatás.

A donyecki területvédelem törzse arról számolt be szerda délelőtt, hogy hogy 1009 ukrán tengerészgyalogos adta meg magát Mariupolban, az Iljics fémműnél. Igor Konasenkov vezérőrnagy, az orosz védelmi minisztérium szóvivője szerint az ukrán tengerészgyalogság 36. dandárjának 1026 katonája tette le a fegyvert. A tábornok szerint 162 tiszt és 47 nő volt közöttük.

Ezt a hírt az ukrán fél tagadta, Kijev tájékoztatása szerint az ukrán 36. tengerészgyalogos dandár katonái áttörték az orosz csapatok blokádját.

Április 14.

Az orosz fekete-tengeri hadiflotta zászlóshajója, a Moszkva fedélzetén történt robbanás „súlyosan megrongálta” a hajót – közölte az orosz védelmi minisztérium szerda este. Moszkva nem közölte a tűz okát, de brit források valószínűsítik, hogy a hajón tárolt lőszerek robbantak fel. Kijev korábban úgy nyilatkozott, hogy az ukrán haderő által kilőtt Neptun rakéták találták el az Odessza melletti vizeken állomásozó hadihajót.

A tárca később újabb közleményt adott ki, amely szerint a cirkálón keletkezett tüzet lokalizálták, nyílt égés nincs, és a lőszerrobbanások is megszűntek. A tájékoztatás értelmében a hadihajó úszóképes maradt, és a fő rakétafegyverzete sem sérült meg. A cirkáló legénységét - sajtóértesülések szerint mintegy félezer tengerészt - a Fekete-tengeri Flotta hajói vették fel, a cirkálót kikötőbe fogják vontatni.

A TASZSZ hírügynökség szerint a Moszkva a Fekete-tengeri Flotta zászlóshajója, az 1164 Atlant projekt vezető hajója. 1983-ban helyezték hadrendbe Szlava néven, jelenlegi nevét 1996-ban kapta. A hajó fő csapásmérő fegyverzete 16 rakétaindító a P-1000 Vulkan típusú rakéták számára. 2015 második felében ez a cirkáló vezette a Földközi-tengeren az orosz haditengerészet állandó műveleti erőit, és légvédelmi eszközeivel védte a szíriai hmejmími orosz légibázist. Egy évre rá, 2016-ban a hajót Nahimov-renddel tüntették ki.

Ukrán-magyar kettős állampolgársággal rendelkező, de magukat magyar útlevéllel igazoló ukrán menekültek nem számíthatnak semmiféle hatósági segítségre Csehországban - hívta fel a figyelmet Vít Rakusan cseh belügyminiszter.

A Právo című független baloldali lap csütörtökön azt írta, hogy a cseh hatóságok az Ukrajnából elmenekült romákkal összefüggésben szembesültek a kettős állampolgárság problémájával. Számos roma menekültnek az ukránon kívül magyar útlevele is van. „A magukat magyar útlevéllel igazolók Csehországban nem jogosultak ideiglenes védelemre, sem szociális segélyekre. Az ideiglenes segélyekre csak az ukránoknak (állampolgároknak) van joguk” – szögezte le a miniszter a lapnak nyilatkozva. Megjegyezte: ezen romáknak Magyarországtól kellene segítséget kérni, mert egy részük eredetileg onnan is származik.

Április 15. 

Egils Levits lett államfő szerint is népirtásnak tekinthető, amit az orosz hadsereg az Ukrajna ellen indított háborúban elkövet. „Azután, amit a saját szememmel láttam, minden jel arra utal, hogy népirtás történik” – jelentette ki Levits csütörtök este Rigában, hozzátéve, jogilag ezt nemzetközi bíróság tudná bizonyossággal megállapítani. 

Levits elmondása szerint felkavaró volt látni a rakétacsapások okozta pusztítást az ukrán városokban. „Azt láttuk, hogy az orosz erők különös kegyetlenséggel járnak el, hogy a lehető legtöbb civillel végezzenek” – mondta a lett elnök, aki korábban az Európai Unió bíróságának (ECJ) egyik bírája volt.

Pénteken az orosz rakétaerők a Harkov megyei Izjumszke településen likvidálták egy lengyel katonai magáncég zsoldoskülönítményét, a csapás következtében akár 30 lengyel zsoldos is meghalhatott. 

Andrej Klimov orosz parlamenti képviselő, az Egységes Oroszország kormánypárt külügyi bizottságának alelnöke pénteki moszkvai sajtótájékoztatóján azt mondta, hogy az ukrán fegyveres testületek tagjai és külföldi zsoldosok mellett NATO-országok katonái is estek orosz fogságba.

Azt ígérte, hogy bírósági eljárás keretében be fogják őket mutatni, „és az egész világ meglátja, hogy mi is történt valójában”.