„Erőteljes” válaszlépéseket sürgetnek az orosz drónok és rakéták ügyében
A Bukaresti Kilencek (B9) államait „mélyen aggasztja” az orosz drónok és rakéták sorozatos behatolása a NATO légterébe, és „erőteljes” válaszlépéseket sürgetnek – jelentette ki szerdán a védelmi miniszter.
Angel Tîlvăr a B9-ek védelmi minisztereinek bukaresti tanácskozása után tartott sajtótájékoztatót Pawel Zalewski lengyel védelmi államtitkárral. Az Agerpres által idézett politikus kifejtette, hogy a B9-ek kulcsszerepet játszanak a NATO keleti szárnyával kapcsolatos kollektív elképzelések kialakításában. Emlékeztetett arra, hogy a fekete-tengeri térség biztonsági helyzete továbbra is „aggasztó” a régióra irányuló fenyegetések sűrűsödése miatt. Ezek a fenyegetések szerinte elsősorban Oroszország részéről érkeznek dezinformáció, kibertámadások és az egész keleti szárny destabilizálására irányuló folyamatos erőfeszítések formájában.
„A B9-államok mély aggodalommal figyelik az orosz drónok és rakéták sorozatos behatolását a NATO légterébe Lengyelországban, Romániában és Lettországban, valamint a feszültségek fokozódását a NATO határai mentén. Ezért erőteljes és összehangolt szövetségi szintű válaszlépésre, valamint a NATO integrált lég- és rakétavédelmi rendszerének mielőbbi működtetésére van szükség” – jelentette ki Tîlvăr. Beszámolója szerint a bukaresti tanácskozáson a védelmi miniszterek Ukrajna támogatásának koordinációjáról is tárgyaltak. A támogatás célja, hogy „az ukrán fegyveres erők rendelkezzenek a fronton szükséges erőforrásokkal”.
Pawel Zalewski a sajtótájékoztatón elmondta, hogy a B9-es formátum a keleti szárnyról szóló megbeszélések fórumaként működik, különösen a közelgő NATO- és európai uniós találkozók összefüggésében. Az orosz drónokkal kapcsolatos incidensekről a lengyel védelmi államtitkár kijelentette: a B9-ek egyetértettek abban, hogy ezeket a NATO nem hagyhatja válasz nélkül. Szerinte a NATO védelmi minisztereinek következő találkozóján ki kell dolgozni a konkrét módozatokat az érintett tagállamok megsegítésére a légtérükre irányuló támadások felderítésében és az ellenséges objektumok megsemmisítésében. „Amikor azt mondjuk, hogy a NATO területének egyetlen centiméterét sem támadhatja meg Oroszország, (...) akkor a légteret is értjük ez alatt” – szögezte le Pawel Zalewski.
A Bukaresti Kilencek megalakulását Románia és Lengyelország kezdeményezte, az első csúcstalálkozóra 2015 novemberében került sor Bukarestben. A B9 tagjai a NATO keleti szárnyán fekvő államok: Bulgária, Csehország, Észtország, Lengyelország, Lettország, Litvánia, Magyarország, Románia és Szlovákia.
CSAK SAJÁT