Az ellenzéki Köztársasági Néppárt (CHP) nyerte el a legtöbb tisztséget a törökországi helyhatósági választásokon, a párt elsöprő győzelmet aratott Recep Tayyip Erdogan elnök pártja, az Igazság és Fejlődés (AKP) felett. Erdogan ezzel az elmúlt két évtized legsúlyosabb vereségét szenvedte – állapította meg a tekintélyes Washington Post című napilap. Az ellenzéki jelölteknek öt nagyvárosban sikerült legyőzniük az elnök embereit, a különös jelentőséggel bíró Isztambulban is sikerült újrázniuk, ahol korábban maga Erdogan volt a polgármester és mindent megtett azért, hogy most az általa támogatott jelölt fusson be győztesként.

A Washington Post emlékezetet, Erdogan politikai karrierje azután indult be, hogy három évtizeddel ezelőtt Isztambul polgármestereként sikereivel országos ismertségre tett szert. A török nép támogatását a vallási felhangokkal tarkított populista nacionalizmus ideológiájára építve nyerte el, amely ma az autokratikus rendszer alapját képezi, és amely mindvégig hatalmon tartotta – állapítja meg a legnagyobb példányszámú amerikai napilap.

Ekrem Imamoglu, Isztambul polgármestere a politikusok új generációjának központi figurájává vált. A vasárnapi választások „az erodálódott törökországi demokrácia végét és a demokrácia újjászületését jelentik” – mondta. „Az önkényuralmi rendszerek alatt elnyomott emberek most Isztambul felé fordítják tekintetüket” – jelentette ki Törökország legnagyobb városának polgármestere, aki a jelezte, hogy a jövőben talán még Erdogan hatalomból való kiszorítására is kísérletet tesz. „Vége annak a korszaknak, amikor az egész ország egy személy gyámsága alatt áll” – fogalmazott Imamoglu a város központjában összegyűlt támogatóinak.

Az elszegényedés és a kurdok szavazata emelte fel az ellenzéket

Az ellenzék megerősödését különösen a bizonytalan gazdasági helyzet miatt kialakult választói harag táplálja, ugyanis a lakosság erősen megérzi a 70 százalékot elérő, elszabadult infláció és a török líra elértéktelenedésének hatásait.

Azok közül, akik „normális esetben” az Erdogan elnökölte a Igazság és Fejlődés Pártjára (AKP) voksoltak volna, sokan nem mentek el szavazni, a jobboldaliak pedig inkább egy olyan iszlamista pártra adták szavazatukat, amely azután szakadt el Erdogantól, hogy a gázai háborút követően nem volt hajlandó megszakítani a gazdasági kapcsolatokat Izraellel.

Az ellenzéki Köztársasági Néppárt (CHP) sikere, amelyet sokáig túlságosan „dogmatikusnak és elitistának” tartottak, és amely csak a nem vallásos városlakókat szólítja meg, a kurdok szavazatainak is köszönhető, akik Erdogan elleni tiltakozásul az AKP-t leginkább legyőző jelölteket támogatták ahelyett, hogy a fő kurdbarát párt jelöltjeire szavaztak volna.

A vasárnapi szavazás megmutatta: annak ellenére, hogy a törökországi választások nem teljesen szabadok és tisztességesek, a dolgok igen gyorsan változhatnak – emelte ki a Washington Post. Hozzátette: Törökország hétfőn egy teljesen más politikai valóságra ébredt, mint egy évvel ezelőtt, amikor Erdogan a gazdaság visszaesése és az ország déli részén pusztító földrengés tragikus utóhatásai ellenére újabb elnöki mandátumot nyert. Bár Törökországban csak négy év múlva lesznek újabb nagy választások, amikor Erdogan megpróbálhatja ismét megnyerni az elnöki tisztséget, a feladata sokkal nehezebb lehet, mint azt sokan várták – jegyzi meg az amerikai lap. Az elemzők sokáig azt mondták, hogy „a törökországi politika kiszámítható”, és hogy Erdogan „örökké hatalmon marad”. Ezzel szemben Erdogan most azon is törheti a fejét, hogy ki veheti át a helyét, ugyanis az összes jelölt, akit támogatott, csúfos kudarcot vallott.

Az ellenzéki siker kulcsa

Az isztambuli Asli Aydintasbas politikai kommentátor, a Brookings Institution akadémikusa szerint az isztambuli polgármester győzelme három tényezőnek köszönhető, ami mindenhol tanulságul szolgálhat a liberális demokraták számára.

Az első tényező a karizma, jegyzi meg, ez számít és Imamoglu nagyszerűen kihasználja. „Sokkal jobb, ha egy valóban népszerű személyiség áll az ellenzéki választási kampány élén, mintha egy kompromisszumos jelöltre támaszkodnánk, aki nem tudja megnyerni a szavazók kritikus számú csoportjának támogatását – ahogyan ez Kemal Kilicdaroglu, a CHP korábbi vezetője esetében történt” – mondja a szakértő.

Szerinte a második tényező, hogy a sikeresen újrázó Imamoglu számíthatott a választók egyre növekvő koalíciójára, köztük a kurdokra, akik döntő fontosságúnak bizonyultak az ellenzék választási győzelméhez.

A harmadik tényező Imamoglu eddigi eredményeihez kapcsolódik, amelyek megmutatták, hogy képes elvezetni egy nagyvárost. „Amíg nem győzi meg a választókat arról, hogy konkrét eredményeket tud felmutatni, addig a puszta felháborodás és a demokrácia iránti drámai hozzáállás nem elég” – mondta Aydintasbas.

A politikai elemző Imamoglu politikai programját más európai fővárosok – például Varsó vagy Budapest – liberális polgármestereihez hasonlította, akiknek tekintélyelvű nemzeti kormányokkal kell szembenézniük.

Isztambul polgármestere tisztában van azzal, hogy az autokrácia és a demokrácia közötti küzdelemben találja magát, „de elég okos ahhoz, hogy a dolgokat ne egyszerűsítse le erre” – magyarázta Aydintasbas.

Tragédia az örömünnepen

A választási eredményeket ünneplő CHP egyik elnökhelyettese, Mehmet Palaz társaival éppen Kadir Tatik polgármesterjelölt győzelmét ünnepelték egy erkélyen állva, aki a Denizli városbeli Tavas településen nyert nagy fölénnyel, amikor az erkély összeomlott alattuk a nagy súly miatt. Palaz mellett további nyolc párttag sérült meg. Palaz életveszélyes fejsérülést szenvedett és a Pamukkale Egyetemi Kórházban életét veszítette, írta meg a Hvg.hu.

Deputy head of the Turkish opposition party Mehmet Palaz died as a result of a balcony collapse during celebrations of victory in municipal elections, - IHA

According to the agency, another 8 people were hospitalized. pic.twitter.com/fBqdB4qqtY

— NEXTA (@nexta_tv) April 1, 2024