A magyar Országgyűlés határozatban jelentette ki szerdán, hogy továbbra is kiáll a Minority SafePack elnevezésű európai polgári kezdeményezés, és azon keresztül a külhoni magyar közösségek, valamint az Európai Unió lakosságának közel 10 százalékát kitevő őshonos nemzeti kisebbségek mellett.

A képviselők 157 igen szavazattal, egy nem ellenében hagyták jóvá a parlament nemzeti összetartozás bizottságának erről szóló javaslatát.

A törvényhozás határozatában mély megdöbbenését fejezte ki amiatt, hogy az Európai Bizottság teljes egészében elutasította a Minority SafePack célkitűzéseit, amelyeket korábban az Európai Parlament (EP) is nagy többséggel elfogadott. A bizottság ezzel nem csak az EP támogató véleményét hagyta figyelmen kívül, hanem az európai polgárok akaratát is semmibe vette – tették hozzá.

Az Országgyűlés meggyőződése, hogy az Európai Bizottság döntésével elmulasztotta azt a történelmi lehetőséget, hogy konkrét intézkedésekkel tegyen tanúbizonyságot az európai őshonos nemzeti kisebbségek iránti elkötelezettségéről, kultúrájuk támogatásáról és védelméről – áll a parlament határozatában.

A szavazást követő online sajtótájékoztatón Pánczél Károly, az előterjesztő nemzeti összetartozás bizottságának elnöke azt mondta, hogy az Európai Bizottság az elutasításával hiteltelenítette az uniós intézményrendszerbe vetett hitet és bizalmat.

Vincze Loránt RMDSZ-es parlamenti képviselő, az Őshonos Kisebbségek Föderatív Uniójának (FUEN) elnöke, a polgári kezdeményezések jelentéstevője üdvözölte a magyar parlament döntését, amely kapcsán „azt mondhatnánk, hogy nemzeti egység valósult meg”.

„Egy hangon szólt a nemzet a mai határozattal, köszönet a következetes támogatásért az Országgyűlésnek és a parlamenti pártoknak, azt mondhatjuk, hogy nemzeti egység valósult meg ennek az ügynek a támogatásában” – mondta el a sajtótájékoztatón a kezdeményezők nevében Vincze Loránt EP-képviselő, a FUEN elnöke. Emlékeztetett: a Kárpát-medencei magyarság egységesen lépett fel, hiszen a székelyföldi megyei és helyi önkormányzatok, a magyarországi megyei önkormányzatok és a felvidéki polgármesterek is határozatokat, nyilatkozatokat fogadtak el. „Évekkel ezelőtt közösen úgy döntöttünk, hogy a külhoni magyar közösségek ügyét az európai kisebbségvédelem keretében kell bemutatni és felerősíteni. Az Erdélyből, az RMDSZ kezdeményezésére indult Minority SafePack erre volt eszköz. És most az látszik, hogy az Európai Bizottság elutasítása ellenére elértük a célunkat, hiszen európai napirendre emeltük ügyünket, és nagyon sok szövetségest sikerült szereznünk a többségi társadalmakból is. Ma már a kisebbségvédelem nem csak magyar és nem csak kisebbségi ügy. Nem adjuk fel a küzdelmet, bízom abba, hogy végül célba érünk” – fogalmazott az MSPI európai kampányának koordinátora.

A sajtótájékoztatón részt vett Tamás Sándor, a Kovászna megyei és Borboly Csaba, a Hargita megyei önkormányzat elnöke, Kulcsár-Terza József Maros megyei parlamenti képviselő (EMSZ), az emberi jogi bizottság tagja, Őry Péter, a felvidéki Pro Civis Társulás elnöke, Ritter Imre nemzetiségi képviselő, a magyarországi nemzetiségek bizottsága elnöke, Pajna Zoltán, a Hajdú-Bihar Megyei Közgyűlés elnöke (Békés megye közgyűlése idén márciusban szintén határozatot fogadott el a kisebbségi mentőcsomag támogatásáról).

Kapcsolódó

Vincze Loránt: ez nem a beletörődés vagy a feladás időszaka

Nem szabad beletörődniük a kezdeményezőknek abba, hogy az Európai Bizottság elutasította a jogszabályalkotást az európai kisebbségvédelmi polgári kezdeményezés (Minority SafePack Innitiative – MSPI) nyomán, hanem meg kell találni a jogi és politikai utat ahhoz, hogy rávegyék az EB-t a kisebbségeknek biztonságot nyújtó törvények megszerkesztésére – jelentette ki Vincze Loránt RMDSZ-es európai parlamenti képviselő, a polgári kezdeményezés jelentéstevője.

MSPI-elutasítás kisebbségvédelmi európai polgári kezdeményezés Minority SafePack Vincze Loránt

Kovászna Megye Tanácsa elnöke, Tamás Sándor emlékeztetett: „mi indítottuk el a kezdeményezést, innen, Erdélyből nőtt ki nemzeti, majd nemzetközi dimenzióba, és mindannyian együtt harcoltunk, habár akadályok sokaságát gördítették elénk”. Az erdélyi magyarok célja, Márton Áron szavait idézve: “nem szűkös kenyeret akarunk, hanem emberi jövőt”, mutatott rá a tanácselnök, hozzátéve: ebben a törekvésben a közösségünk ma „nem egy gazdátlanul rohanó szekér”, hiszen a jogérvényesítés útja összmagyar Kárpát-medencei szolidaritássá vált.

Hargita Megye Tanácsának elnöke, Borboly Csaba szerint egy falat kell áttörnünk Brüsszelben a kisebbségvédelem terén, és erre az MSPI a megfelelő eszköz. „Az MSPI egy kiáltás, amely azt jelzi, hogy a kisebbségek ügye nem tekinthető megoldottnak Európa minden részén, így például Romániában is hiába van törvényi keret, ha azt nem alkalmazzák, vagy ha bírósági döntésekkel tesznek keresztbe” – mutatott rá, kifejezve reményét, hogy az Országgyűlés határozata új lendületet ad az ügynek, és az Európai Bizottságnak ismét foglalkoznia kell a kisebbségvédelemmel.