Négymillió dollárért kellhet el ősszel árverésen az a kétoldalas levél, amelyben Albert Einstein és Szilárd Leo arra figyelmeztette Franklin D. Roosevelt amerikai elnököt, hogy a náci Németország atombomba kifejlesztésére használják a nukleáris kutatásokat. Pontosabban annak a levélnek a rövidített változatát, amelyet a relativitás elméletének atyja ugyancsak aláírt.

Merthogy 1939. augusztus másodikán, nem sokkal azelőtt, hogy Németország megszállta Lengyelországot a levélnek két változata is elkészült egy Long Island-i házban. Az akkori amerikai elnöknek címzett levelet csak Einstein írta, de a tartalmát Szilárd Leóval fogalmazták meg, emigrált fizikus kutatótársaival, Teller Edével és Wigner Jenővel együtt.

Ebben arra figyelmeztették az államfőt, hogy a német kormány aktívan támogatja a nukleáris kutatásokat és rendkívül erős bombákat gyárthatnak. Arra bíztatták az amerikaiakat, hogy hasonlóképp cselekedjenek, Roosevelt pedig ennek nyomán létre is hozott egy szaktestületet, a J. Robert Oppenheimer vezette későbbi Manhattan terv egyik elődjét. Az pedig közismert, hogy végül ki is fejlesztették az atombombát, amit a második világháború végén bevetettek.

A The Guardian alapján a News.ro számolt be arról, hogy a történelmi jelentőségű levél elküldött változatát New York-ban, a Roosevelt múzeumban őrzik. Annak rövidebb, de ugyanúgy aláírt változatát szeptemberben bocsátja árverésre a Christie’s aukciósház a Microsoft-társalapító Paul Allen örököseinek megbízásából.

Allen műtárgykollekcióját nemrég 1,6 millió dollárért árverezték el. Einstein levelét 2002-ben vásárolta meg Malcolm Forbestól 2,1 millió dollárért. A The Wall Street Journal szerint egy volt az első 20. századi történelmi dokumentum, aminek az ára átlépte az egymillió dolláros álomhatárt. Forbes amúgy Szilárd Leó hagyatékának kezelőitől vásárolta a levelet.

A Christie’s aukciósház korábban közel hárommilió dollárért árverezte Einstein azon levelét, amelyben megkérdőjelezte Isten létezését. A rekordot viszont az a dokumentum tartja, amelyben a relativitás elméletét fejti ki. Ezt 2021-ben 13 millió dollárért adták el.