Lengyelországban több ezer ukrán kamion kígyózik a határállomásokhoz vezető utak mentén. A lengyel szállítók az átkelők blokkolásával tiltakoznak az ellen, hogy az Európai Bizottság döntése nyomán az ukrán kollégáik tisztességtelen versenyelőnyre tettek szert, és kiszorítják őket a piacról. Az Európai Bizottság egyelőre hallani sem akar a követeléseikről.

A mai nappal a második hónapjába lépett a lengyel teherautóvezetők sztrájkja, amelyhez mezőgazdasági termelők és szlovák szállítók is csatlakoztak. A lengyel fuvarozók november 6-án léptek sztrájkba. Kezdetben három átkelőhelyen (Dorohusk, Hrebenne, Korczowa) blokkolták a hazafelé tartó ukrán kamionosok útját, múlt héttől viszont kiterjesztették a tiltakozó megmozdulást egy negyedik határállomásra (Medyka).

Egyedül a humanitárius és katonai szállítmányokat engedik át, következésképp hatalmas torlódások alakultak ki. A lengyel határrendészet honlapján elérhető információk szerint a medykai határállomáson 91 óra a várakozási idő, viszont a dorohuski, hrebenne-i és korczowai határátkelőhelyre vonatkozóan már nem is közölnek adatokat, mivel a fuvarozók folyamatos tiltakozása miatt lehetetlen megbecsülni a vámkezeléshez szükséges időt.

Helyszíni beszámolók szerint akad olyan ukrán kamionos, aki már harmadik hete vár az átkelésre. Lengyel önkéntesek élelmet és vizet osztanak az út szélén várakozó sofőröknek, akiknek a helyzetét a fagyos idő beállta is nehezíti.

Oroszország tavaly februári inváziója előtt az ukrán közúti szállítók csak külön engedéllyel fuvarozhattak az Európai Unió területén. Az engedélykötelezettséget azonban az Európai Bizottság (EB) eltörölte, hogy segítse a háború sújtotta ország gazdaságát.

A lépés nyomán a lengyel cégek hatalmas hátrányba kerültek az ukrán szállítókkal szemben, akiknél olcsóbb a munkaerő, és nem kötik őket a gyakran idő- és költségigényes európai uniós szabályok sem. A varsói infrastrukturális minisztérium adatai szerint az orosz invázió előtti évben, 2021-ben a lengyelek piaci részesedése még 38 százalékos volt – az ukránok 62 százalékával szemben –, viszont idén októberre az arány 8:92-re módosult. Az engedélykötelezettség eltörlése jóformán ellehetetlenítette a lengyel szállítmányozókat.

A lengyel fuvarozók szerint az EB döntésére Kijev rátett egy lapáttal a saját elektronikus kiléptetési (úgynevezett E-queue) rendszerének a bevezetésével. A lengyel sofőrök kifogásolják, hogy a rakomány nélkül hazatérő kamionoknak akár két hetet is várakozniuk kell az ukrán oldalon.

Az ukrán gabonaimport ellen tiltakozó mezőgazdasági termelőkkel ellentétben a fuvarozók mellett nem állt ki teljes mellszélességgel a konzervatív Jog és Igazságosság (PiS) párt kormánya, viszont a hatóságok nem is léptek fel – karhatalommal semmiképpen – az útlezárások ellen. Az Európai Bizottság kötelezettségszegési eljárást helyezett kilátásba Varsó ellen, amely az EU közlekedési biztosa szerint „nem keresi jóhiszeműen a megoldást”. Adina Vălean kijelentette: a kormánynak be kellene tartatnia a törvényt, és bár személyesen támogatja az emberek jogát a tiltakozáshoz, „az egész EU-t nem lehet túszul ejteni a külső határaink lezárásával, a jelenleg háborúban álló Ukrajnáról nem is beszélve”.

Pénteken a szlovák fuvarozók is csatlakoztak a lengyel szállítmányozók tiltakozásához, majd kedden a Szlovák Szállítmányozók Uniója (UNAS) közölte, hogy a Felsőnémetinél lévő határátkelő eredetileg határozatlan időre meghirdetett blokádját felfüggesztik, de sztrájkkészültséget hirdettek, és találkozót kezdeményeztek a szaktárca vezetőjével.

A bejelentést megelőzően, hétfőn az uniós Miniszterek Tanácsának ülésén Lengyelország előterjesztett egy javaslatot az ukrán szállítmányozási engedélyek rendszerének újraértékelésére vonatkozóan. A Jozef szlovák közlekedési miniszterre hivatkozó TASR hírügynökség szerint Szlovákia és Magyarország mellett a három balti állam támogatta a javaslatot, Csehország semleges álláspontra helyezkedett, több tagállam pedig kifejezetten ellenezte az indítványt, „az Ukrajna irányába kifejezendő szolidaritás szükségességét” hangoztatva. A Miniszterek Tanácsa „semmilyen választ nem adott” - summázta a szlovák tárcavezető.

Az ügyben apró elmozdulást hozhat Varsó és Kijev hétfői megállapodása, amelynek értelmében megnyitnak egy új átkelőt kizárólag az üresen közlekedő tehergépjárművek számára. A lengyel fuvarozók fő követelése ugyanakkor változatlan – azonnali hatállyal vezessék vissza az ukrán járművekre vonatkozó szállítmányozási engedélyek alkalmazását –, és erről a két ország képviselői még csak nem is tárgyaltak. Így egyelőre nem látszik, hogy a fuvarozók belátható időn belül bármilyen okból felhagynának a blokáddal.

Kérdés, hogy mit lép az új varsói kormány, amelynek élén várhatóan az Európai Tanács korábbi elnöke, Donald Tusk áll majd. Az októberi parlamenti választáson az általa vezetett hárompárti koalíció szerzett többséget, ennek ellenére a konzervatív államfő, Andrzej Duda elsőként a legtöbb, 194 szavazatot szerző PiS-nek adott kormányalakítási megbízást. Mateusz Morawiecki miniszterelnök úgy tesz, mintha keresné a kormányzó többséget, de eddig csupán a szélsőjobboldali Konföderáció párt ült le vele tárgyalni, és csak azért, hogy közölje: nem támogatna egy PiS-kormányt. A múlt hónap végén megújult kabinet nagy valószínűség szerint a végnapjait éli, a kormánynak ugyanis legkésőbb december 11-én bizalmi szavazást kell kérnie a parlamenttől, ahol nem rendelkezik a többséget jelentő 231 vokssal.

A lengyel és a szlovák szállítmányozók sztrájkja az elmúlt napokban a romániai és a magyarországi határátkelőknél is éreztette hatását. Az Ukrajnába tartó teherautók egy része ugyanis kelet felé kerülve próbálja elérni úticélját.