Szlovákiában a magyar népesség, s ezáltal a Magyar Szövetség (MSZ) választói bázisának lemorzsolódása évtizedenként 10-15 százalékos. Jelenleg a magyar választókorúak aránya a teljes népességen belül 7-8 százalékra tehető, de ez a szavazótábor nem sorakozik fel egységesen az etnikai párt mögött. Ezt támasztják alá az október 24-i eredmények is” - mondta a Maszolnak Kolek Zsolt, a Ma7 felvidéki portál vezető szerkesztője a szlovákiai helyhatósági választásokkal kapcsolatban.     

Helyhatósági választásokat tartottak szombaton Szlovákiában. A Magyar Szövetség ugyan ismét élen végzett a pártok versenyében, de a pozíciókat vesztett: a négy évvel ezelőtti 54 megyei mandátum helyett 37-tel kellett beérnie, polgármestereinek száma pedig 222-ről 159-re csökkent. Az összesített adatok szerint a kormánykoalíciós, illetve az ellenzéki pártok által indított vagy támogatott jelöltek versenye vegyes eredményt hozott, az erőviszonyok tekintetében azonban nem hozott érdemi változást. Robert Fico miniszterelnök az összevont önkormányzati választás eredményeiről azt mondta: a voksolás nem változtatta meg Szlovákia politikai térképét, nem hozott átrendeződést.

Gubík László, az MSZ elnöke a veszteségeket elsősorban a demográfiai folyamatokkal és a szlovák pártok összezárásával magyarázta. A politikus az Inforádiónak nyilatkozva azt mondta: az érzékeny veszteségek ellenére a Magyar Szövetség teljesítette a minimális célját, hiszen az önállóan induló megyei jelöltek között náluk lett a legtöbb képviselő, és az országos pártok versenyében is sikerült a dobogón végezniük. Szerinte az erőviszonyok komoly tanulsággal szolgálnak a 2027-es parlamenti választásokra nézve. Gubík László elismerte, hogy az alacsonyabb vidéki részvétel és a demográfiai valóság miatt a teljesen önálló parlamenti bejutás komoly kihívásokba ütközik. Mint fogalmazott: „egyedül bitang nehéz lesz jövőre”.

Hogyan jellemezhető a Magyar Szövetség szereplése? - kérdeztük Kolek Zsoltot, az egyik legismertebb felvidéki magyar politikai újságírót, a Ma7 hírportál vezető szerkesztőjét. „Felemásan szerepelt a magyar párt, hiszen egyfelől érzékeny veszteségeket szenvedett a megyei testületekben és a települési önkormányzatokban, de a szlovákiai pártok közül ismételten a legtöbb mandátumot szerezte a megyékben és a harmadik legtöbb polgármestert adja. Négy éve a magyar párt az előzetes várakozásokon felül teljesített az akkor első ízben összevont helyhatósági választásokon, az elődpártok egyesülésével létrejött Szövetségnek sikerült koncentrálnia a magyar voksokat, ezért olyan régiókban is megyei mandátumokat szereztek a magyar képviselők, ahol már jelentős szlovák többség van” – mondta Kolek Zsolt.

Kapcsolódó

Szlovákiai választások: 40 polgármesteri széket veszített a Magyar Szövetség

Független, pártonkívüli jelöltként indulók szerezték meg a legtöbb posztot az összevontan megrendezett megyei és helyhatósági választásokon - derült ki a szlovák statisztikai hivatal (SÚSR) által vasárnap közzétett végeredményekből.

Szlovákia Felvidék felvidéki magyarok szlovákiai magyarok Dunaszerdahely

Szerinte ezúttal a demográfiai realitásokhoz jobban közelítő eredmény született, köszönhetően annak, hogy jellemzően a szlovák kormányoldali és ellenzéki pártok választási koalíciót alkotva indultak a megyékben, ezáltal idén a szlovák szavazatok nem aprózódtak szét. „A Magyar Szövetség által elért 37 megyei mandátum továbbra is erős pozíciót jelent, alapot adhat arra, hogy a párt megőrizze az alelnöki székeit a déli magyarlakta megyékben. A települési önkormányzatokban országosan előretörtek a pártonkívüliek, ez a tendencia a Magyar Szövetséget is sújtotta. Megfigyelhető az a jelenség is, hogy a már szlovák többségű városokban a Magyar Szövetséghez közel álló jelöltek taktikai okokból függetlenként indultak, növelve esélyeiket, esetenként így jutva mandátumhoz” – hangsúlyozta a  felvidéki újságíró.

Kérdésünkre, hogy milyen tanulságokat vonhat le az MSZ vezetése a választások után, a Ma7 vezető szerkesztője emlékeztetett rá: Szlovákiában a magyar népesség, s ezáltal a magyar párt választói bázisának lemorzsolódása évtizedenként 10-15 százalékos. „Jelenleg a magyar választókorúak aránya a teljes népességen belül 7-8 százalékra tehető, de ez a szavazótábor nem sorakozik fel egységesen az etnikai párt mögött. Ezt támasztják alá az október 24-i eredmények is” - fogalmazott Kolek Zsolt. 

Megoszlottak a megyei képviselőjelöltekre leadott magyar szavazatok

A eredményeket részletezve elmondta: Nagyszombat megyében ugyan a helyben erősen beágyazott, több évtizedes politikai tapasztalattal rendelkező megyeelnök-jelölt, Berényi József nagy sikert ért el, gyakorlatilag maga mögé állítva a teljes magyar szavazótábort, de a régiókban itt is megoszlottak a megyei képviselőjelöltekre leadott magyar szavazatok. „A Szlovákián belül legnagyobb arányban magyar népességű Dunaszerdahelyi járásban első alkalommal történt meg, hogy az etnikai magyar párt ne húzza be az összes mandátumot, miután az ellenzéki szlovák koalíció két magyar nemzetiségű jelöltje is sikeres tudott lenni. Nyitra megyében már az ispáni székért folyó versenyben is szétszavaztak a magyar választók, a helyi magyar rivális pártonkívüli csoport a végül befutó kormánypárti megyeelnök-jelöltet támogatta” – tájékoztatott az újságíró.

Szerinte a várhatóan jövő szeptemberben sorra kerülő parlamenti választások előtt a magyar pártnak számolnia kell azzal a realitással, hogy továbbra sem fogja tudni egységesen maga mögé állítani a felvidéki magyar választókat. „Ugyanakkor a lehetséges koalíciós indulás egyik vagy másik szlovák partnerrel azzal a kockázattal jár, hogy a világnézetileg megosztott magyar választók az oldalválasztás miatt szembe fordulnak a magyar párttal. Mint látható, nehéz döntés előtt áll a Magyar Szövetség, milyen stratégiával fusson neki a parlamenti választásoknak, de a párt önálló indulásának valószínűsége az október 24-i eredményekből levonható tanulságok miatt egyértelműen csökkent” - szögezte le a vezető szerkesztő.

A szlovák politikai erőviszonyokat firtató kérdésünkre válaszolva Kolek Zsolt azt mondta, a megyei választások eredménye egyfelől a politikai állandóságot tükrözi, hiszen valamennyi megyeelnök megőrizte a székét. „A megyei testületekben azonban már jól látható elmozdulás mutatkozik, a parlamenti ellenzéki pártok választási blokkja egyértelműen a múlt szombati választás nyertese. A települési önkormányzatokban a függetlenek előretörése mellett továbbra is a kormánypártok, a Smer és a Hlas dominálnak. A progresszív-liberális ellenzéki pártok a helyben szintén beágyazott kereszténydemokratákat leszámítva csak a nagyvárosi környezetben vannak jelen, ott viszont erős pozíciókkal. A pozsonyi főpolgármesteri versenyfutást is meggyőző fölénnyel nyerte a hivatalban lévő liberális jelölt a kormánypártok által támogatott, de függetlenként induló kihívóval szemben” – emelte ki a felvidéki politikai újságíró.

A szerkesztő szerint az október 24-i eredmények a korábbi mintákat követik, a választás jellegéből adódóan lényegében minden párt vagy politikai oldal győztesnek tudja magát hirdetni egyik vagy másik csatatéren. „Kitekintve az országos politikára, a belső vitáktól terhelt kormánykoalíció meglehetősen népszerűtlen, de az ellenzéket is mély személyi és ideológiai ellentétek osztják meg, ezért a jövő őszi parlamenti választás nem tekinthető lefutottnak. Az ellenzéki választási koalíciók megyei sikere viszont azt igazolja, hogy az egymással rendre civakodó pártok szavazói díjazzák az együttműködést, ha világos kormányváltó alternatívát látnak a szavazólapon” – összegzett Kolek Zsolt.