Az ukrán erők kurszki betörése utáni nyolcadik napon a nyugati média még mindig csak találgatja az akció valódi célját. A forgatókönyvek a legváltozatosabbak, az orosz elnök arcul csapásától a hosszabb távú megszállásig.

Kijevi közlés szerint a kurszki régióba betörő ukrán hadtestek hétfőig mintegy ezer négyzetkilométernyi területet foglaltak el – többet, mint Oroszország idén egész évben. A kurszki régió ügyvivő vezetője, Alekszej Szmirnov az orosz elnökkel folytatott, élőben közvetített hétfői videokonferencián azt mondta, hogy az ellenség 28 települést ellenőriz egy tizenkétszer negyven kilométeres területen. Ha ez igaz, akkor is közel ötszáz négyzetkilométernyi megszállt orosz területről beszélhetünk.

A BBC keddi jelentése szerint sikerült megerősíteni ukrán katonák jelenlétét 32 kilométerre a határtól. Ha figyelembe vesszük, hogy a távot nagyrészt a behatolás első napjaiban tették meg Kijev erői, az invázió sebessége figyelemre méltó. Ez különösen annak fényében igaz, hogy az orosz hadsereg legjobb esetben pár száz métert képes előretörni a lassan két éve alig mozduló kelet- és dél-ukrajnai fronton.

Nemcsak az ukrán hadművelet pontos méreteiről látnak napvilágot ellentmondásos híradások, de a katonai, stratégiai célokat illetően is mindössze találgatások vannak továbbra is. Szakértők szerint nem valószínű, hogy az ukránok tartós eredménnyel számoltak a kurszki betörés nyomán. Hasonló behatolások korábban is történtek – a mostaniban csak az új, hogy első alkalommal vetettek be reguláris erőket.

A legtöbb elemzés kiemeli, hogy az ukránok annyira meglepték az oroszokat, hogy számukra is váratlanul gyorsan haladtak előre. Másfelől nem kizárt, hogy valójában a vártnál korábban kellett megállniuk – még akkor is, ha legfrissebb hírek szerint Moszkvának még mindig nem sikerült stabilizálnia a kurszki frontot. Az Economist helyszíni riportjában megszólaló ukrán katonák elmondása szerint a negyedik napon az oroszok elkezdték siklóbombákkal támadni a behatoló csapatokat, jelentősen lelassítva őket. Előfordulhat, hogy az ukrán betörés valódi célja a kurszki atomerőmű elfoglalása volt. A létesítményt relatíve könnyen megtarthatták volna, ahogy az oroszok tartják magukat a hasonló zaporizzsjai nukleáris erőműben. A nehézfegyverek bevetése ugyanis könnyen atomkatasztrófához vezetne, amit a moszkvai vezetés aligha kockáztatna. A későbbiekben „elcserélhették” volna a kurszki erőművet a zaporizzsjaira, amelyről Kijev semmiképpen nem akar lemondani.

A Szabad Európa által idézett Rácz András Oroszország-szakértő szerint viszont a kurszki nukleáris telep elfoglalása nem szerepelhetett az ukrán tervekben, ugyanis a földrajzi viszonyok nem teszik lehetővé az erőműtől 30-35 kilométer távolságban lévő ukrán csapatok további gyors előrenyomulását. A kurszki behatolás másik lehetséges célja elfoglalni valamilyen más, a kurszki erőműnél kevésbé értékes, védhető állást, erősítve Ukrajna pozícióját az egyre intenzívebben sürgetett béketárgyalásokon.

Egy másik lehetőség, hogy az ukránok eleve nem akartak megszállás alatt tartani orosz területeket, és egyszerűen kivonulnak, miután sikerült megszégyeníteniük Putyint. Ennek a forgatókönyvnek több minden ellentmond, elsőként a kijevi külügyminisztérium szóvivőjének keddi nyilatkozata. Miután kijelentette, hogy Ukrajna nem tervezi orosz területek annektálását, Heorhij Tihij azt mondta: az ukrán erők betörései akkor szűnnek meg, ha Oroszország hajlandónak mutatkozik az „igazságos békére”. Azt is hozzátette, hogy az orosz haderő több mint kétezer támadást indított Kurszk régióból kora nyár óta, miközben Kijev nem tud visszacsapni, mivel nyugati szövetségesei korlátozzák az orosz területek ellen bevethető fegyverek felhasználását. Keddi hírek szerint az ukrán csapatok elkezdték megerősíteni a betörés első napjaiban elfoglalt települések védelmét, ami szintén arra utalhat, hogy hosszabb távú megszállásra rendezkednek be.

Volodimir Zelenszkij ukrán elnök – amikor vasárnap elsőként megerősítette a betörés tényét – azt mondta, hogy céljuk hazavinni a háborút az oroszokhoz. Kijev azt reméli, hogy ha az orosz közember a saját bőrén érzi a fegyveres konfliktus hatásait, az a Kremlre is nyomást gyakorol. Vlagyimir Putyin orosz elnök első reakciója ugyanakkor világossá tette, hogy Moszkva éppen ezt nem akarja engedni: hogy megváltozzon a társadalom percepciója a hivatalosan „különleges hadműveletnek” nevezett háború kapcsán. Ezért van az, hogy Putyin „provokációnak” és „terrorakciónak” minősítette a támadást, amely valójában mégiscsak egy invázió.

Szakértők szerint szóválasztásával az orosz elnök el akarja kerülni annak elismerését, hogy a második világháború óta először Oroszországot megszállás alatt tartja egy idegen erő – még ha a területéhez képest elenyésző mértékben is. Ha elfogadná az invázió tényét, akkor a jelenleginél gyorsabb és határozottabb választ kellene adnia. Például formálisan is háborúba kellene lépnie Ukrajnával és elrendelnie az általános mozgósítást, amit politikai okokból 2022 februárja óta halogat.

A lassú orosz reakció másik oka szakértők szerint az lehet, hogy egy jelentős haderő-átcsoportosítás az ukránok kezére játszana. A kezdetben Kijev által ki nem mondott, majd nyíltan is vállalt célja a kurszki behatolásnak: elvonni az orosz erőket Harkov térségéből, illetve mindenekelőtt a donbaszi frontról, és ezzel csökkenteni a nyomást a hónapok óta lassan, de biztosan hátráló ukrán csapatokon.

A keddig rendelkezésre álló publikus információk alapján ez a célkitűzés részben teljesült, hiszen a kurszki betörés megállítására Harkov „alól” vezényeltek át orosz csapatokat. Ezzel szemben hasonló mozgásokról a keleti fronton nem tudni. Ellenkezőleg, az oroszok az elmúlt napokban egyáltalán nem csökkenő intenzitással nyomultak előre a Donbaszban, és Csasziv Jar környékén igyekeztek áttörni az ukrán védelmet. Ha sikerrel járnak, az részben a látványos kurszki betörésnek is lesz betudható – legalábbis a Financial Times jelentése szerint. A brit lap a kurszki régióban harcoló néhány ukrán katonával készült rövid interjú alapján arról tudósított, hogy az akcióra Kijev lényegében a keleti frontról dobta át az egységeket.