EU-pénzen nevelnek mártírokat a palesztin iskolákban
A palesztin tankönyvek megkérdőjelezik Izrael állam létét, gátlástalanul uszítanak a zsidók ellen, korosztálytól függetlenül erőszakra buzdítják a gyerekeket, ráadásul mindezt az Európai Unió finanszírozásával. Egy német és egy izraeli lap megszerezte az egyelőre hivatali titokként kezelt jelentést, amely az Európai Külügyi Szolgálat megrendelésére készült.
A Palesztin Hatóság által kiadott iskolai tankönyvek hemzsegnek az antiszemita és gyűlöletkeltő szövegektől és grafikai elemektől, erőszakra, mártírhalálra és dzsihádra buzdítanak. Ez ráadásul valamennyi tantárgyra és évfolyamra érvényes, a legkisebbekre is. A problémát már korábban is jelezte az IMPACT-se izraeli civil szervezet, az Európai Unió azonban saját, „független” elemzésre tart igényt, mielőtt lépésre szánná el magát. (Az IMPACT-se legfrissebb elemzése letölthető innen.)
Miután a gyűlöletkeltő tankönyvek problémája a nyilvánosság homlokterébe került, 2019 májusában az Európai Külügyi Szolgálat (European External Action Service - EEAS) megrendelt egy tanulmányt a kérdésre szakosodott Georg Eckert Intézettől (GEI). Egy éve el is készült egy előzetes jelentés, amelyet azonban nem hoztak nyilvánosságra.
Kapcsolódó
Tavaly októberében Carmen Avram európai parlamenti képviselő (szociáldemokrata) meginterpellálta az ügyben az Európai Bizottságot. Kérdésében azt állította, hogy az Európai Külügyi Szolgálat által megrendelt jelentés egyfelől hiányos, másfelől hibás, ami aláássa a hitelét. Példaként hozta fel, hogy a Georg Eckert Intézet nem megfelelő tankönyveket elemzett, Izrael állam által nyomtatott könyveket tulajdonított a Palesztin Hatóságnak, a valóban palesztin kiadású könyvekben pedig számos antiszemita és erőszakra felbujtó tartalmat ignorált.
Az Európai Bizottság (EB) nevében Várhelyi Olivér szomszédságpolitikáért és bővítésért felelős biztos azt válaszolta, hogy az EB nem hozta nyilvánosságra a GEI jelentését, mivel azt nem tekinti véglegesnek. Ami a tanulmány állítólagos pontatlanságait illeti, azt mondta: nem elemeztek arab nyelvű izraeli tankönyveket, csupán „a megszállt Kelet-Jeruzsálemben használt néhány tankönyvet, amelyeket Izrael módosított". Ami lényegében ugyanaz.
Az ügyről az Európai Parlament állásfoglalást fogadott el, az Egyesült Nemzetek Szervezete Faji Diszkrimináció Felszámolásával Foglalkozó Bizottsága (Committee on the Elimination of Racial Discrimination – CERD) pedig felszólította a Palesztin Hatóságot, hogy mentesítse az iskolai tananyagot a gyűlöletkeltő tartalmaktól.
Ez nemcsak nem történt meg, hanem a helyzet sok tekintetben romlott is a német Bild és az izraeli Jerusalem Post napilap szerint – a két lap néhány nap eltéréssel betekintést nyert az Európai Bizottság által „hamarosan” nyilvánosságra hozandó tanulmányba.
Terrorista = mártír
A csaknem 200 oldalas jelentés összeállítói 156 tankönyvet és 16 oktatási útmutatót vizsgáltak meg, amelyeket a palesztin oktatási minisztérium adott ki 2017 és 2019 között. Az elemzés „összetett képet” mutat – írják a dokumentum összefoglalójában. A vizsgált iskolai könyvek megfelelnek az UNESCO követelményeinek, és az emberi jogokra összpontosítanak, viszont az izraeli – palesztin konfliktus tekintetében „az ellenállás narratíváját” használják. Ez az "ellenállás" pedig a bemutatott példák alapján meglehetősen problematikus, a jelentés számtalan példát hoz fel az erőszak dicsőítésére, Izrael és a zsidók démonizálására.
Egyes feladatok a palesztin felszabadítási harcot dzsihádnak („szent háború”) nevezik, és mind a megölt civileket, mind a terroristákat „mártírokként” könyvelik el.
CSAK SAJÁT
Az ötödik osztályoknak szánt arab nyelvű tankönyv például a terrorista Dalal Mughrabit dicsőíti, aki a Fatah több harcosával 38 izraeli civilt, köztük tizenhárom gyereket gyilkolt meg az 1978-as „tengerparti mészárlás” során. (A támadást Khalil al-Wazir Fatah-vezér, Jasszer Arafat de facto helyettese irányította; vele a kilencedikesek a matematika tankönyvükben találkozhatnak „vértanú Abu Dzsihád” név alatt.)
Dalal Mughrabit palesztin nemzeti hősnőként tartják számon és állítják példaként a diáklányok elé a vizsgált tankönyvekben. A kilencedikesek tankönyve azt írja róla, hogy 1978-ban Mughrabi „kommandós műveletet vezetett a palesztin tengerparton, amelynek révén több mint 30 cionista katonát öltek meg". A valóságban Dalal Mughrabi megölt egy természetfilmest, majd a többi terroristával együtt eltérített egy autóbuszt, kivégezte az utasokat, végül kézigránáttal megsemmisítette a járművet.
Az ötödik osztályoknak szánt arab tankönyv szintén említést tesz Dalal Mughrabi „vértanúról”. „Halálmegvetéssel és hősiességgel vezette a harcot, ezért halhatatlan az emléke a szívünkben és az elménkben. Mughrabi a hőstettével, tiszta vérével öntözte Palesztina földjét” – áll a könyvben, amelynek szerzői ezután kérdéseket tesznek fel a diákoknak: „Hány hős volt Mughrabi csoportjában? Hány éves volt Mughrabi, amikor mártírként halt meg?”
Az EU-tanulmány megjegyzi: Mughrabi az egyetlen jelentős nőalakja a palesztin történelemnek a tananyag szerint, ami implicite azt üzeni a diákoknak, hogy egy nő csakis erőszakkal fejezheti ki a népe iránti elkötelezettségét”.
Dicsőítik az erőszakot
Az EU-tanulmány szerint klasszikus zsidóellenes agitáció is megtalálható a palesztin tankönyvekben. A szövegek hangsúlyozzák a keresztény és az iszlám szent könyvekben fellelhető zsidóellenes attitűdöket, de korántsem történelmi kontextusba ágyazva. A kilencedik osztályosoknak szánt iszlám hittankönyv például gazdag részletességgel ír Mohammed prófétának a Khaybar oázisban zsidók ellen folytatott csatájáról.
A zsidókat "természetesen" alattomos gyávákként ábrázolja a lecke. Szintén az iszlám vallási ismeretek tankönyvből az ötödik osztályosok megtudhatják, hogy Safiyya bint Abd al-Muttalib, Mohammed próféta társa és nagynénje egy zsidót bottal vert agyon. A következő feladat kiterjeszti a történetet a jelenbe: a diákoknak azt kell megvitatniuk, hogy "mi a szerepe a palesztin nőknek a dzsihádban", valamint „áldozatvállalási hajlandóságuknak és állhatatosságuknak a zsidó-cionista megszállással szemben".
A 12. évfolyamnak szóló történelemkönyvben külön fejezet tárgyalja a „forradalom” kifejezést. Megjelenik egy fotó is „palesztin forradalmárok” felirattal. Valójában a képen egy gépkarabélyokkal felfegyverzett Fatah-milícia látszik.
Egy másik feladat során a diákoknak az 1987-es intifáda (népi ellenállás) idején használt módszerekről kell mesélniük. Kövekkel és parittyákkal felszerelkezett álarcos palesztin harcosok, valamint égő barikádok fotói szolgálnak inspirációként. A második intifádával (2000-2005) is foglalkoznak: a leírás szerint „katonai jellege” volt, számos harc és „fegyveres művelet” zajlott az „ellenállás” részéről a „megszálló erők” ellen.
A tanulmány készítői kritikusan megjegyzik, hogy az izraeliek ellen végrehajtott számos palesztin terrortámadásról és öngyilkos merényletről egyáltalán nem tesznek említést. Az erőszakot egy nyolcadik osztályos arab tankönyv is dicsőíti: egy palesztin felkelő képét mutatja, amint izraeli katonákra lövöldöz.
Dehumanizálás
A tanulmány szerint összességében a palesztin iskolai könyvekben az izraeliek homogén és erőszakos közösségként tűnnek fel – egyénként ritkán jelennek meg, amikor pedig igen, akkor sötét színekben ábrázolt közösségek tagjaiként (például a telepesek vagy katonák). A törekvés az izraeliek dehumanizálására – főleg az arab nyelvű tankönyvekben – nyilvánvaló.
A történelemkönyvek a palesztinok által elkövetett erőszakot legitim "ellenállásként" írják le. A tízedik osztályosoknak szánt történelemkönyv egyik fejezete foglalkozik a békefolyammal, és említést tesz Jasszer Arafat és Jichák Rabin levelezéséről (ebben Arafat a Palesztin Felszabadítási Szervezet részéről elismerte Izraelt), viszont a curriculum többi része tagadja Izrael létjogosultságát, és törölték a békefolyamatra vonatkozó információk legnagyobb részét is.
Ugyanakkor a különféle palesztin tankönyvekben csaknem valamennyi térképről „száműzték” Izrael államot. Helyette a "Palesztina" kifejezést használják a teljes Izraelre, a Gázai övezetre és Ciszjordániára. 
"Még mindig nem világos, hogy az EU Bizottság mikor fogja közzétenni a jelentést. Az eredményeknek újra fel kell éleszteniük az uniós finanszírozásról folytatott vitát: mert mind az EU, mind az egyes EU-tagállamok jelentős összegekkel finanszírozzák a palesztin oktatási intézményeket és az ott dolgozó személyzetet" – jegyezte meg a Bild.
A Carmen Avramnak adott, utoljára május 26-án frissített írásos válaszában Várhelyi Olivér EU-biztos hangsúlyozta, hogy korai lenne az előzetes jelentés alapján következtetéseket levonni. „A Bizottság a végleges tanulmány alapján von majd le következtetéseket, és azokat benyújtja az Európai Parlamentnek. A végleges tanulmány eredményei képezik majd az EU és a Palesztin Hatóság közötti politikai párbeszéd alapját” – tette hozzá.
.jpg)
