Az amerikai elnök annak ellenére vetett ki büntetővámot Brazíliára, hogy a dél-amerikai állam a ritka országok egyike, amellyel az Egyesült Államok kereskedelmi többletet regisztrál. Az Európai Unió vezetői szerint Trump vámpolitikájának csak vesztesei lennének, ezért az újonnan bejelentett tarifák augusztus elsejei életbe lépéséig megpróbálnak tárgyalásos úton eredményeket elérni, végső soron azonban a határozott ellenintézkedéseket sem zárják ki.

Kéthónapi tárgyalás eredményét rúgta fel Donald Trump, amikor a Truth Social közösségi oldalán szombaton bejelentette, hogy augusztus elsejei hatállyal 30 százalékos vámot vet ki az Európai Unióból érkező termékekre. Ráadásul a felek között érett a megállapodás – legalábbis az uniós felelősök szerint –, ezért is hatott derült égből villámcsapásként az amerikai elnök bejelentése.

Az elmúlt napokban Brüsszel krízisüzemmódba kapcsolt: bár augusztus 1-ig még bőven van idő a megegyezésre, az Európai Uniónak fel kell készülnie az egyezség hiányában foganatosítandó válaszlépésekre.

Az amerikai vámok által leginkább érintett Németország pénzügyminisztere, Lars Klingbeil vasárnap a Süddeutsche Zeitungnak nyilatkozva határozott ellenlépések bevezetését szorgalmazta az Európai Unió részéről arra az esetre, ha nem sikerül tárgyalás útján „igazságos megoldást találni. Továbbra is a kezünket nyújtjuk, de nem fogunk mindenbe belemenni” – hangsúlyozta hozzátéve, hogy Trump vámpolitikájának csak vesztesei lennének, a konfliktus az amerikai gazdaságot legalább annyira fenyegeti, mint az európai vállalatokat.

Az uniós szakminiszterek hétfői válságtanácskozása után Maros Sefcovic kereskedelmi biztos hangsúlyozta: az újabb washingtoni fenyegetőzés hatására a tagállamok körében megnőtt a retorzió iránti hajlandóság.

Jean-Noel Barrot francia külügyminiszter kedd reggel azt mondta, hogy Trump új fenyegetése „zsarolásnak tűnik”, és hozzátette, hogy a prioritás továbbra is a megállapodás, de nem annak árán, hogy az EU „az Egyesült Államok vazallusa” legyen.

Kapcsolódó

Már nem játszik keményen Kínával az amerikai elnök

Donald Trump visszakozni látszik a Kínával folytatott vámháborúban. Erőteljesen finomította a retorikáját Pekinggel szemben, amely azonban nem siet tárgyalni.

vámháború Donald Trump Kína USA vám

Az Európai Bizottság már korábban összeállított egy ellenintézkedés-csomagot, amely 21 milliárd dollár értékű amerikai árut vesz célba. Ennek alkalmazását elhalasztották augusztus 6-ig. Ezzel párhuzamosan készül egy második megtorló csomag, amely 72 milliárd euró értékű amerikai árut céloz meg – kezdve a Boeing repülőgépektől és alkatrészektől a bourbon whiskyn át az autókig.

A megtorló csomagot annak életbe lépése előtt jóvá kell hagyniuk a tagállamoknak. A tapasztalat pedig azt mutatja, hogy amikor a tényleges válaszlépésekre kerül a sor, az EU hezitál. A Politico emlékeztet, hogy pár héttel ezelőtt az EU elfogadhatatlannak minősítette az európai importárukra kivetett 10 százalékos általános vámot is, majd amikor kiderült, hogy Trump nem enged, Brüsszel békülékenyebb hangnemre váltott, és megpróbált legalább egyes szektorok számára alacsonyabb vámokat kialkudni.

Viszont ha Trump beváltja az újabb fenyegetését, az lépéskényszerbe hozhatja a hezitáló európai vezetőket, ugyanis – ahogy Maros Sefkovic is jelezte – a 30 százalékos vámtarifák gyakorlatilag ellehetetlenítik a kölcsönös kereskedelmet. Más szóval az uniónak nem marad vesztenivalója. Egyes megfigyelők szerint az amerikai elnök lépése mindössze a nyomásgyakorlást szolgálja, így akar kedvezőbb ajánlatot kicsikarni az európai politikusoktól.

Az amerikai elnök már visszakozott néhány alkalommal, többek közt az „ősellenség” Kínával szemben bejelentett 145 százalékos vámot csökkentette a töredékére. Ugyanakkor fenyegetéseiben gyakran nehéz felfedezni a kereskedelmi logikát. A brazil elnöknek címzett levelében például elsősorban azzal indokolta a dél-amerikai államnak kilátásba helyezett 50 százalékos vámot, hogy a jelenlegi hatalom „boszorkányüldözést” folytat az előző elnök ellen. Jair Bolsonarót azzal vádolják, hogy a 2022-es elnökválasztás elvesztése után megpróbálta megakadályozni utódja, a baloldali Luiz Inácio Lula da Silva hivatalba lépését. Lula közölte, hogy megtorló vámokat vet ki az Egyesült Államokkal szemben, ha Donald Trump életbe lépteti a tervezett 50 százalékos importvámot. Egyúttal utasította diplomatáit, hogy ha az amerikai elnök levele fizikai formában is megérkezik a brazil elnöki palotába, azt azonnal küldjék vissza Washingtonnak.

Donald Trump egyre kaotikusabb vámpolitikája arra ösztönzi Brüsszelt, hogy az Egyesült Államoktól független kereskedelmi együttműködéseket keressen. Vasárnap az Európai Bizottság elnöke bejelentette, hogy az Európai Unió és Indonézia politikai megállapodást kötött, kulcsfontosságú lépést téve az egy évtizede tárgyalt szabadkereskedelmi egyezmény lezárása felé. „Turbulens időket élünk, amikor a gazdasági bizonytalanság találkozik a geopolitikai volatilitással” – utalt a kontextusra Ursula von der Leyen a Prabowo Subianto indonéz elnökkel közös sajtótájékoztatón.

Nem Indonézia az első partner, amellyel az Európai Unió megpróbálja szorosabbra fonni az együttműködését azóta, hogy Donald Trump februárban elkezdte a globális kereskedelmi rendszer átalakítását, emlékeztet a New York Times. Öt évvel a brit EU-tagság tényleges megszűnése és kilenc évvel a Brexit-népszavazás után ismét megindult a közeledés az Egyesült Királyság és az Európai Unió között. Soha nem látott összefogás alakult ki Kanada és az Európai Unió között, és Brüsszel megerősíti a kapcsolatait Indiával és Dél-Afrikával, valamint újakat épít Dél-Amerikában és Ázsiában. Felmerült olyan kereskedelmi struktúrák kiépítésének a gondolata is, amelyek kizárnák az egyre kiszámíthatatlanabb Egyesült Államokat, ahogy a globális piacokat olcsó árukkal elárasztó Kínát is.

Az Európai Bizottság elnöke a közelmúltban felvetette, hogy az EU kössön együttműködést a 12 országot tömörítő transz-csendes-óceáni kereskedelmi csoporttal, amely eredetileg az Egyesült Államokat is magába foglalta, amíg 2016-os megválasztása után Donald Trump a kilépés mellett nem döntött. (Az USA nélkül „újraindított” megállapodásban Ausztrália, Brunei, Chile, az Egyesült Királyság, Kanada, Japán, Malajzia, Mexikó, Peru, Szingapúr, Új-Zéland és Vietnam vesz részt.)

A Times által idézett elemző szerint a kulcskérdés az, hogy Amerika szövetségesei egy lépéssel tovább mennek-e: amellett, hogy az Egyesült Államok mellőzésével elmélyítik az együttműködésüket, nem fognak-e végül össze Washington ellen? A racionális az lenne – Jacob Funk Kirkegaard, a brüsszeli Bruegel gazdaságpolitikai kutatószervezet vezető munkatársa szerint –, hiszen az amerikai vámokra adott válaszlépések összehangolása növelheti az érintett országok befolyását.