Miközben az amerikai nyugdíjalapok százmilliárdokat veszítenek Trump elnök ellentmondásos intézkedései következtében, Washington külpolitikai irányváltása új, jövedelmező befektetési lehetőségek nyitott meg az európai magánnyugdíjalapok előtt: az európai védelmi cégek részvényei tarolnak a pénzpiacokon.

Az utóbbi napokban jelentések sokasága látott napvilágot arról, hogy az amerikai elnök vámjai által okozott pénzpiaci zűrzavar jelentős mértékben sújtja a nyugdíjalapokat. Az Egyesült Államokban az időskori megtakarítások számottevő részét részvényekben tartják, a tőzsde pedig zuhanórepüléssel reagált Donald Trump intézkedéseire és a külföldi kormányok válaszlépéseire.

Miután az amerikai elnök jelezte, hogy hajlandó csökkenteni a gigászi importvámokat, a pénzpiacok pozitívan reagáltak, de az ötszáz legnagyobb amerikai vállalat részvényeit követő S&P 500 index az e heti emelkedés után még mindig 10 százalékkal a január 20-i szint alatt van, amikor Trump hivatalba lépett.

A részvények csökkenése önmagában százmilliárdos nagyságrendű veszteséget okozott a (jövendő) amerikai nyugdíjasoknak. Csak a 25 legnagyobb nyugdíjkezelő befektetéseinek értéke 140 milliárd dollárral csökkent az Equable becslése szerint. A jelentés ugyanakkor megjegyzi, hogy az állami és helyi nyugdíjalapok eszközeinek 58 százaléka nem nyilvánosan jegyzett részvényekben van elhelyezve, ezért a veszteségek valójában sokkal nagyobbak lehetnek.

A pénzpiaci bizonytalanságon túl Trump elnök politikája más módon is aláássa az időskori anyagi biztonságot: megzavarja a társadalombiztosítási rendszer szolgáltatásnyújtó képességét, valamint növeli a létszámleépítéseket és az árakat – mutat rá Alicia H. Munnell, a MarketWatch elemzője és a Bostoni Egyetem nyugdíjak kutatásával foglalkozó központjának vezető munkatársa.

Csökkenő vásárlóerő

A kiskereskedelmi óriáscégek az utóbbi napokban elkezdték nyilvánosságra hozni az idei évre vonatkozó pénzügyi előrejelzéseiket, a korábbinál alacsonyabb eladásokat és nyereséget jósolva, jelentette pénteken a közszolgálati rádió (NPR). Ez az előrejelzések első hulláma azóta, hogy Trump elnök a hónap elején 145 százalékos vámot vetett ki a kínai árukra és 10 százalékkal sújtotta az összes globális importot. Ugyanakkor az alumínium behozatalára kivetett 25 százalékos tétel aránytalanul érinti azokat a vállalatokat – köztük a kiskereskedelem érintett cégeket –, amelyeknek sok dobozra vagy fóliára van szükségük.

Ellentétben Donald Trump állításával, miszerint a vámokat az importáruk származási országa fogja megfizetni, valójában az amerikaiaknak kell magasabb árakkal megküzdeniük. A Yale Egyetem The Budget Lab (TBL) nevű programja – mely rendszeres elemzéseket közöl a közpolitikai javaslatok gazdasági-társadalmi hatásairól – három százalékra becsüli a február-április időszakban kivetett amerikai vámok és a külföldi megtorló intézkedések rövidtávú árfelhajtó hatását. Ez háztartásonként átlagosan 4 900 dolláros veszteséget jelent– ennyivel csökken az amerikai átlagpolgár vásárlóereje 2024-es árakon számolva.

Az Egyesült Államokba importált termékek tényleges vámtarifája átlagosan 28 százalék, ami 1901 óta a legmagasabb érték. Ez csak kis mértékben változott azután, hogy a Trump-kormányzat április 9-én bizonyos termékcsaládokat mentesített az úgynevezett viszonossági vámok alól, írta a TBL.

Az elemzés azzal is számol, hogy a vámok miatt a fogyasztók kénytelen lesznek nehéz döntéseket meghozni, lemondani bizonyos termékekről. Ezt a hatást is figyelembe véve végül a vámok okozta árszintnövekedést 1,6 százalékra becsülik, ami háztartásonként 2 600 dolláros veszteséget jelent.

Ugyanakkor a vámok aránytalanul nagy mértékben sújtják a ruházati és textiltermékeket. Rövid távon a cipők ára 87 százalékkal, a más ruházati cikkeké pedig 65 százalékkal emelkedhet.

Ledőlt egy tabu

Miközben az amerikai nyugdíjalapok százmilliárdokat veszítenek Trump elnök intézkedései következtében, Washington külpolitikai irányváltása új, jövedelmező befektetési lehetőségek nyitott meg az európai magánnyugdíjalapok előtt. Az európai védelmi cégek részvényei tarolnak a pénzpiacokon február óta, amikor az amerikai államfő kilátásba helyezte, hogy magára hagyja Ukrajnát és az Európai Uniót a védelmet illetően. A befektetők arra számítanak, hogy a védelmi költségvetések növelése révén az ágazatban erőteljesen emelkednek majd a bevételek.

Az Európai Bizottság március elején bejelentette egy 800 milliárd eurós „újrafegyverkezési” programot (ReArmEurope). Ez felkeltette az intézményi befektetők figyelmét, köztük a norvég állami nyugdíjalapét, amely egyúttal a világ legnagyobb szuverén befektetési alapja is, mutat rá a The New York Times megjegyezve, hogy az ilyen alapok korábban elzárkóztak a hadiipari befektetésektől. Oroszország ukrajnai inváziója ezen a téren is változást hozott. A NATO korabeli főtitkára, a norvég Jens Stoltenberg 2022 végén könyörgött a kormányoknak, bankoknak és magánalapoknak, hogy fektessenek be a védelmi iparba, segítve az európai fegyvergyártás felgyorsítását és megakadályozandó a háború kiterjedését a kontinens más részeibe.

Kapcsolódó

Már nem játszik keményen Kínával az amerikai elnök

Donald Trump visszakozni látszik a Kínával folytatott vámháborúban. Erőteljesen finomította a retorikáját Pekinggel szemben, amely azonban nem siet tárgyalni.

vámháború Donald Trump Kína USA vám

A finn Varma nyugdíjalap az elsők között váltott. Lényegében minden korlátozást feloldottak: befektetnek bármilyen cégbe, amely konvencionális fegyvereket gyárt „elsősorban a szuverenitás védelmére és a konfliktusok megelőzésére”. A 24 milliárd eurós nyugdíjalapot kezelő dán AkademikerPension is átgondolja a hadiipari befektetések szabályait. Jens Munch Holst vezérigazgató azzal indokolta a lépést, hogy Trump fenyegetése Grönland kisajátítására „sokkoló hír volt”.

Miközben az S&P 500 tíz százalékot veszített idén, a legfontosabb európai védelmi és repülőgépipari részvényeket tömörítő STOXX 600 index 24 százalékkal emelkedett az év eleje óta, mutat rá a Times.