Brüsszelben az Európai Bizottság (EB) közzétette éves jogállamisági jelentését. A dokumentum szerint Románia és Magyarország esetében is vannak előrelépések, illetve megoldásra váró hiányosságok is.  FRISSÍTÉS: Alina Gorghiu igazságügyi miniszter szerint számos pozitív észrevételt tartalmaz Romániával kapcsolatban a jelentés.

Az Európai Unió stabil demokrácia, az Európai Bizottság idei jogállamisági jelentésének megállapításai nem mutatják a jogállamiság helyzetének jelentősebb romlását az uniós tagállamok tekintetében – idézte az MTI Vera Jourová átláthatóságért és értékekért felelős uniós biztost, aki szerdán Brüsszelben mutatta be az említett jelentést. Közölte, az  „országspecifikus ajánlásokat” is tartalmazó idei – immár negyedik – beszámoló azt mutatja, hogy az éves jogállamisági jelentés „a változás és az előremutató reformok kulcsfontosságú mozgatórugójává vált” , a tagországok ugyanis a tavalyi ajánlások 65 százalékát teljesen vagy részben teljesítették. A pozitív változások ellenére a jogállamiság tagállami helyzetének javításában még további intézkedésekre van szükség, ugyanis – mint fogalmazott  – „egyes tagállamokban továbbra is fennállnak a rendszerszintű aggályok”, főleg az igazságszolgáltatás függetlenségét, a korrupciót, a média helyzetét illetően.

Az Európai Bizottság jogállamisági jelentésében Romániával kapcsolatban leszögezte, az országnak további lépéseket kell tennie az igazságügyi rendszer szereplői által elkövetett bűncselekmények kivizsgálásával kapcsolatos aggályok kezelésére, ugyanakkor megjegyezték, hogy Románia jelentős előrelépéseket tett az igazságszolgáltatási rendszer függetlenségének biztosítása terén.

Vera Jourová azt mondta, az EB tájékoztatni fogja az Európai Tanácsot és az Európai Parlamentet (EP) arról, hogy szándékában áll lezárni az Együttműködési és Ellenőrzési Mechanizmust (MCV) Románia és Bulgária esetében – jelentette ki szerdán Brüsszelben Vera Jourová átláthatóságért és értékekért felelős uniós biztos. A biztos a két ország helyzetét firtató újságírói kérdésre válaszolva rámutatott, Bulgáriáról legutóbb 2019-ben, Romániáról 2022-ben adtak ki jelentést az igazságügyi reform végrehajtásának nyomon követését célzó MCV keretében, és az EB mindkét jelentésben leszögezte, hogy a két ország megfelelően haladt az uniós csatlakozáskor vállalt kötelezettségek teljesítésével, és az MCV keretében megszabott valamennyi feltételt kielégítően teljesítették. Ahhoz, hogy az MCV-t megszüntessék, az EB-nek vissza kell vonnia a mechanizmus elindításáról 2006-ban hozott döntést, miután megvizsgálja a Tanács és az Európai Parlament megjegyzéseit.

„Ma elindítjuk a folyamat utolsó szakaszát. Az EB levélben tájékoztatja a Tanácsot és az Európai Parlamentet az MCV megszüntetésére irányuló szándékáról. Ha helyesek az információim, a Tanács augusztus 25-éig elküldi a megjegyzéseit” – idézte az Agerpres a biztost, aki hozzátette: az MCV megszűnte után az EU-ban általánosan alkalmazott uniós jogállamisági mechanizmus szempontjai alapján monitorozzák a két országot.

Az Európai Bizottság jogállamisági jelentése Magyarországgal összefüggésben Jourová kiemelte: a kormány teljes mértékben végrehajtotta az Országos Igazságszolgáltatási Tanács szerepének megerősítésére és a Kúriával kapcsolatos szabályok kiigazítására vonatkozó ajánlást. Az igazságszolgáltatási tanács megerősített szerepe lehetővé fogja tenni, hogy ellensúlyozza az Országos Bírósági Hivatal elnökének hatáskörét – írták.  Az uniós testület szerint a Kúriára vonatkozó új szabályok hozzájárulnak a működése átláthatóságához és csökkentik a politikai beavatkozás lehetőségét. Elismerték az igazságszolgáltatási rendszer „rendívül hatékony” teljesítőképességét az eljárások hosszát illetően. 

Megjegyezték, hogy Magyarország az uniós feltételességi mechanizmus keretében indított eljárásra válaszul számos korrupcióellenes reformot vezetett be és új nemzeti korrupcióellenes stratégiát készít elő. Emellett Integritási Hatóságot hozott létre az uniós források elköltésének felügyeletére. Aggodalomra okot adónak nevezeték ugyanakkor, hogy – mint írták – a magas rangú tisztségviselőket és közvetlen környezetüket érintő korrupciós vádak kivizsgálása nem történt meg. A jelentés szerint a lobbizásra vonatkozóan nem vezettek be módosításokat, és továbbra is hiányosságok tapasztalhatók a politikai párt- és kampányfinanszírozás terén. Továbbra is aggályos, hogy nincs jogszabály, amely az állami tulajdonú vállalatok reklámkiadásainak tisztességes és átlátható elosztását biztosítaná – jegyezték meg.

Az MTI által idézett jelentés szerint nem történt előrelépés a civil szervezetek munkáját korlátozó akadályok felszámolása terén. A médiapluralizmussal kapcsolatban az uniós bizottság azt állapította meg, hogy Magyarország nem vezetett be megfelelő mechanizmusokat a médiaszabályozó szervezet működési függetlenségének erősítésére, valamint hogy a kormány nem tervez intézkedéseket az állami hirdetések médiába történő becsatornázásának szabályozására.

A jelentés kiemelte: noha az újságírók ellen nem történt fizikai támadás Magyarországon, több esetben indítottak rágalomhadjáratokat ellenük, és továbbra is komoly aggodalomra ad okot az egyes oknyomozó újságírókat és médiaszakembereket célzó kémprogramok alkalmazása. A jelentés az is megjegyezte, hogy a magyar hatóságok nem hajtják végre hatékonyan az európai bíróságok ítéleteit.

Alina Gorghiu igazságügyi miniszter szerint számos pozitív észrevételt tartalmaz Romániával kapcsolatban a jelentés. Az igazságügyi miniszter rámutatott, az idei jogállamisági jelentés objektíven számba veszi, hogy milyen előrelépéseket tett Románia az igazságszolgáltatás függetlenségének megerősítése, valamint a korrupció megelőzése és leküzdése terén. „Sok pozitívumot tartalmaz a jelentés, de a reformok ütemét tartani kel” – idézték a közleményben Gorghiut.