Brüsszel megszólalt Románia és Moldova esetleges egyesüléséről
Az Európai Unió bővítésért felelős biztosa először reagált arra a felvetésre, hogy Moldova Romániával való egyesülése alternatívát jelenthetne az uniós csatlakozással szemben. A kérdés azután került ismét előtérbe, hogy Maia Sandu államfő egy magyar lapnak beszélt az egyesülés lehetőségéről.
Románia és a Moldovai Köztársaság egyesülésének lehetősége évtizedek óta jelen van a két ország közéletében, az ukrajnai háború azonban új jelentőséget adott a kérdésnek. Most az Európai Bizottság egyik vezető tisztségviselője is közvetlenül reagált arra, hogy a két állam egyesülése jelenthet-e másik utat az uniós tagság felé. Marta Kos bővítésért felelős uniós biztos a moldovai TV8 televízió műsorában kapta meg a kérdést: elképzelhető-e, hogy ha Chișinău csatlakozási folyamata akadályokba ütközik, a Romániával való egyesülés váljon a „B tervvé”? A biztos nem foglalt állást az elképzelés mellett vagy ellen. „Ez olyan kérdés, amelyről csak önök dönthetnek. Kizárólag az önök döntése” – fogalmazott.

Kos emlékeztetett arra is, hogy Moldova jelenleg saját jogon készül az uniós tagságra. A hatóságok az ország jogszabályait az uniós előírásokhoz igazítják, és a csatlakozási követelmények teljesítésén dolgoznak. Hogy Moldova végül milyen úton jut el az Európai Unióba, arról szerinte a moldovaiaknak kell határozniuk. Hasonlóan nyilatkozott korábban Roberta Metsola, az Európai Parlament elnöke is, aki hangsúlyozta, hogy az ország jövőjéről saját polgárainak kell dönteniük.
A brüsszeli megszólalás különösen annak fényében figyelemre méltó, hogy Maia Sandu moldovai államfő nemrég ismét szóba hozta a Romániával való egyesülést. A Válasz Online november 2-án megjelent interjújában arról kérdezték, miért mondta korábban: egy népszavazáson maga is az egyesülésre szavazna. Sandu válaszában elsősorban országának biztonságáról beszélt. „Biztonságban akarom tudni az országomat, és azt akarom, hogy szabad legyen” – mondta, hozzátéve: az orosz fenyegetés árnyékában olyan megoldásokat is mérlegelni kell, amelyek békésebb körülmények között szokatlannak tűnnének. Az elnök ugyanakkor egyértelművé tette, hogy az egyesüléshez jelenleg nincs meg a szükséges társadalmi támogatás. Az uniós csatlakozásnak viszont van többsége, ezért a chișinăui vezetés továbbra is erre összpontosít. Sandu számára az európai integráció nem csupán gazdasági vagy diplomáciai cél, hanem Moldova demokratikus berendezkedésének és biztonságának egyik záloga.
A Romániával való egyesülés lehetőségéről Vasile Tofan moldovai miniszterelnök is beszélt a november elején megrendezett bővítési csúcstalálkozón. A kormányfő szerint a két országot összekötő közös történelem, nyelv és kultúra miatt az egyesülést nem lehet egyszerűen az európai uniós csatlakozás esetleges kudarcára fenntartott „B tervnek” tekinteni. Ugyanakkor elismerte, hogy ehhez jelenleg nincs meg a moldovai társadalom többségének támogatása. Éppen ezért a chișinăui kormány továbbra is az önálló uniós csatlakozást tekinti elsődleges céljának. Tofan úgy fogalmazott, hogy Moldova „A terve” az Európai Unióhoz való csatlakozás, hiszen ezzel a két ország egy közös európai közösségben találhatna ismét egymásra.
Moldova és Ukrajna uniós csatlakozása külön úton folytatódhat
Moldova európai integrációjának felgyorsulását üdvözölte Vincze Loránt, az RMDSZ európai parlamenti képviselője is, aki közösségi oldalán közzétett bejegyzésében arról beszélt, hogy a korábban együtt kezelt Moldova és Ukrajna csatlakozási folyamata hamarosan különválhat. A politikus szerint ez kedvező fejlemény, hiszen lehetővé tenné, hogy Moldova saját reformjainak eredményei alapján, Ukrajnától független ütemben haladjon az uniós tagság felé.
Vincze emlékeztetett arra, hogy Marta Kos bővítési biztos elismerően nyilatkozott Moldova előrehaladásáról, az ország pedig akár a következő években lezárhatja a csatlakozási tárgyalások jelentős részét. Az Európai Bizottság november elején közzétett értékelése szerint Moldova 2028 elejére befejezheti a tárgyalásokat, amennyiben fenntartja a reformok jelenlegi ütemét. Az RMDSZ politikusa hangsúlyozta, hogy a szövetség teljes mértékben támogatja Moldova mielőbbi uniós csatlakozását. Mint fogalmazott, az erdélyi magyarok saját tapasztalatból tudják, milyen lehetőségeket jelent az európai felzárkózás és az egységes piachoz való hozzáférés. Bár a csatlakozás nehézségekkel is jár, a hosszú távú előnyök szerinte egyértelműek.
Ukrajna esetében azonban lényegesen óvatosabb álláspontot képvisel. Vincze szerint az orosz–ukrán háború idején gyors uniós csatlakozásról nem lehet beszélni, a fegyveres konfliktus lezárását követően pedig még hosszú időre lehet szükség a tagsági feltételek teljesítéséhez. Ezek között külön kiemelte a kárpátaljai magyar közösség és más nemzeti kisebbségek jogainak maradéktalan biztosítását.
A képviselő úgy véli, Ukrajna számára jelenleg többet jelentene egy erős, kiszámítható európai partnerség, mint olyan csatlakozási határidők kijelölése, amelyeket később ismét módosítani kellene. „Moldova mehet előre a saját útján, Ukrajnával pedig legyünk őszinték” – fogalmazott. A két ország eltérő ütemű előrehaladásának lehetőségét az Európai Bizottság is elismerte, hangsúlyozva, hogy az értékelés alapja minden esetben a végrehajtott reformok eredménye. Ez ugyanakkor önmagában még nem jelent végleges döntést a két csatlakozási folyamat hivatalos szétválasztásáról.
CSAK SAJÁT