Mikor egyesül Románia és Moldova? – Oroszország beavatkozhat
Felerősödhet-e Románia és a Moldovai Köztársaság egyesülését szorgalmazók hangja Chișinăuban, miután egy unionista párt is bejutott a parlamentbe? Foglalkoztatja-e a moldovai közvéleményt ez a kérdés? Van-e szándék a bukaresti és a chișinăui politikum részéről az egyesülésre? Hogyan reagálna a két ország uniójához Oroszország? Elemzők járták körül a témát.
A moldovai parlamenti választások kapcsán ismét a chișinăui közéleti viták fókuszába került a Romániával való egyesülés kérdése. Ennek oka, hogy hat százalékos eredménnyel bejutott a törvényhozásba egy unionista formáció, a Vasile Costiuc által vezetett Otthon Demokrácia Párt (PPDA). George Simion AUR-vezér gratulált a PPDA-nak a sikeres szereplését.
A közvélemény-kutatások szerint a Moldovai Köztársaságban a megkérdezettek mindössze egyharmada támogatja a Romániával való egyesülést, a chișinăui hatóságok pedig mindig is tartózkodóan viszonyultak ehhez a témához. Barabás T. János külpolitikai elemző a Maszol megkeresésére azt mondta, hogy az AUR-ral szövetséges PPDA felerősíti, és ellentmondásossá teszi a moldovai-román egyesülés témáját.
„A demagóg Vasile Costiuc vezette politikai csoport unionistának vallja magát, de közben ellenséges nyilatkozatokat fogalmaz meg a román kormánnyal kapcsolatban (az „EU szolgái” „nemzetietlenek”). Parlamenti jelenlétük Moldovába exportálja a román belpolitikai válságot” – véli a szakértő, aki korábban diplomataként tevékenykedett Chișinăuban. Az elemző ugyanakkor arra hívta fel a figyelmet, hogy a felmérések szerint a moldovaiakat inkább a megélhetés és a biztonság foglalkoztatja, az egyesülés nincs jelen az első öt közvéleményt foglalkoztató kérdés között.
Kapcsolódó
„Már egyre kevesebb moldovai telepedik le Romániában, az elvándorlók inkább a Nyugatot választják. Az egyébként megbízhatatlan felmérésekben a lakosság hozzávetőleg hatvan százaléka szeretne EU-tagságot, 25-28 százaléka egyesülne Romániával, és 15-18 százaléknyian szeretnék, hogy Moldova az oroszok vezette Eurázsiai Gazdasági Unió tagja legyen. A kormányzó PAS kerüli az egyesülés témáját, nem tartja azt aktuálisnak, bizonyára azért, mert nem akarja elveszíteni támogatót. A moldovai ellenzék nagy része - akárcsak az etnikai kisebbségek - elutasítja az egyesülést” - mondta a Magyar Külügyi Intézet külső szakértője.
Barabás T. János szerint Romániában a nemzeti liberálisok „elvben nagy unionisták”, de nyíltan csak Moldova EU-csatlakozásának szükségességét hangoztatják. „Ilie Bolojan miniszterelnök gyakran Besszarábiának nevezi a Moldovai Köztársaságot, ami eltitkolt unionista szándékot jelez. A szociáldemokraták nem foglalkoznak a témával, és szintén a moldovai EU-tagság mellett kardoskodnak. A liberális USR nem támogatja az egyesülést, legalábbis a hozzá közel álló G4Media portál szerint. Az RMDSZ is az EU tagságot szorgalmazza. A román ellenzék ellentmondásosan unionista. Ellenségesek a chișinăui kormánnyal. Egyes romániai felmérések szerint a válaszadók csak kis többsége támogatná az egyesülést. Létezik egy gazdasági sovinizmus, amely lenézi a határon túli szegényebb nemzettestvéreket, ezt az erdélyi magyarok is átélik” - mondta a külpolitikai elemző.
Ez nem az NSZK-NDK helyzet
Cristian Pîrvulescu politológus szerint a moldovai parlamenti választásokon leadott szavazatok nem az egyesülésről, sokkal inkább Oroszország beavatkozásának megállításáról szóltak. „Moldova megosztott. A szavazáson résztvevők 51 százaléka áll szemben a 49 százalékkal. Ez nem jelent egyértelmű többséget. Azok, akik az Akció és Szolidaritás (PAS) pártra szavaztak, nem az egyesülés mellett tették tették le a voksukat, támogatóik közül sokaknak nagyon komoly fenntartásaik vannak az egyesüléssel kapcsolatban” – mondta Cristian Pîrvulescu a Ziare.com portálnak.
Az elemző úgy véli, Románia és a Moldovai Köztársaság egyesülésének kérdése akkor jelenhet meg újra hangsúlyosan a közbeszédben, amikor Moldova csatlakozik az Európai Unióhoz, és jelentős előrelépéseket ér el, így a két ország közötti különbségek fokozatosan elmosódnak. Pîrvulescu szerint azonban ez évtizedekig is eltarthat. „Addig semmiképp sem vagyunk az NSZK (Német Szövetségi Köztársaság) és az NDK (Német Demokratikus Köztársaság) helyzetében. Nem egy háború utáni mesterséges megosztottságról beszélünk, hanem egy olyan államról (a Moldovai Köztársaságról), amely a Szovjetunió összeomlása után nyerte el függetlenségét, és ma már nemzetközi szereplő. A lakossága sokszínű, etnikailag nem egységes, és nem lehet egyszerűen történelmi érvekre hivatkozva bekebelezni, ezek ugyanis viszonylagosak” – mondta a politológus.
A szakértő hozzátette. az elmúlt két évszázad során Moldova több időt töltött az orosz állam fennhatósága alatt – függetlenül annak különböző formájától –, mint Romániá határain belül. A Moldovai Köztársaság mindössze 22 éven keresztül, 1918 és 1940 között volt része a modern román államnak. Mint mondta, ilyen alapon Észak-Bukovinát is visszakövetelhetnénk, mivel egykor Ștefan cel Mare fennhatósága alá tartozott, a bolgárok követelhetnék Dobrudzsát, mert Dobrotici inkább bolgár volt „és még sok hasonló példát lehetne hozni”.
A bukaresti közigazgatási egyetem (SNSPA) Politikai Tudományok Karának dékánja szerint a felszínes és kérkedő unionizmus csak problémákat okoz a chișinăui és a bukaresti kormánynak. Megemlítette: Nicușor Dan elnök a választási kampányban azt mondta, reméli, hogy az egyesülés egyszer megtörténik. „A remény egy dolog, a valóság meg egy másik” – fogalmazott Cristian Pîrvulescu. Szerinte Románia a jelenlegi körülmények között gazdaságilag, de geopolitikai szempontból sem engedheti meg magának az egyesülést, Oroszország fenyegetést jelent, és a Moldovai Köztársaságban pedig egy jelentős létszámú orosz ajkú kisebbsége él.
Kapcsolódó
„A román agresszív unionista diskurzus valójában egy kvázi-fasiszta, imperialista beszéd, amely azoknak ad muníciót a Moldovai Köztársaságban, akik Romániát és az Európai Uniót támadják” – mondta a politológus. Úgy véli, az unionista retorika Oroszország érdekeit szolgálja, mivel az ilyen destabilizáló üzenetekből Moszkva mindig hasznot húz. „Oroszország – már a Szovjetunió idején is – azzal vádolta Romániát, hogy imperialista. Az 1918-as egyesülést a román imperializmus megnyilvánulásának tekintették, és sokak fejében ez ma is így él” – tette hozzá Cristian Pîrvulescu.
George Jiglău politikai elemző arra emlékeztetett, hogy a Moldovai Köztársasággal való egyesülés eszméjére építette politikai karrierjét George Simion. A Babeș–Bolyai Tudományegyetem oktatója szerint minden olyan diskurzus, amely megkérdőjelezi a jelenlegi határokat, valójában Oroszország érdekeit szolgálja, hiszen a „határon túli nemzetrészek védelme” mindig ürügyként szolgált Moszkva számára a katonai beavatkozásokra, ahogyan ez tapasztalható volt Grúzia, Ukrajna, s a Moldovai Köztársaság esetében is.
CSAK SAJÁT
