A brit Brexit-ügyi államtitkár vasárnap ismertetett állásfoglalása szerint feszült a brit kormány és az Európai Unió viszonya, és a kapcsolatok javításának előfeltétele a brit EU-tagság megszűnésének feltételrendszeréhez kapcsolódó észak-írországi protokoll jelentős módosítása.

David Frost, aki kedden egy lisszaboni diplomáciai rendezvényen szólal fel, a londoni miniszterelnöki hivatal által főbb részleteiben előzetesen közzétett beszédében kijelenti: nehéz lesz igazán jó viszonyt kialakítani az EU-val, ha az unió ragaszkodik az Észak-Írország és Nagy-Britannia közötti kereskedelem jelenlegi szabályozásának fenntartásához.

Frost szerint ezek a szabályok most már komoly kockázatot jelentenek az észak-írországi rendezésről 1998-ban kötött nagypénteki megállapodásra és a megbékélési folyamatra.

A Brexit-ügyi államtitkár a Downing Street vasárnapi ismertetése szerint megerősíti azt a brit kormányzati álláspontot, hogy meg kell szüntetni az Európai Unió bíróságának (ECJ) joghatóságát az észak-írországi ügyekben.

David Frost úgy fogalmaz keddi beszédében, hogy az ECJ észak-írországi szerepe miatt a brit kormány nem tudja észszerű módon érvényesíteni az észak-írországi protokoll „nagyon érzékeny” elemeit, és ez „mélységesen kiegyensúlyozatlanná” teszi a protokoll működését.

Frost a felszólalásban kijelenti azt is, hogy ha az EU nem mutat hajlandóságot az észak-írországi protokoll jelentős módosítására, a brit kormány kénytelen lesz aktiválni a protokoll 16. cikkelyét a nagypénteki egyezmény és a megbékélési folyamat védelmében.

A 16. cikkely meghatározza azokat a feltételeket, amelyek alapján London vagy az EU egyoldalú védelmi intézkedéseket tehet - például felfüggesztheti a protokoll egyes elemeinek hatályát -, ha úgy ítéli meg, hogy a megállapodás végrehajtása súlyos problémákhoz vezet.

A brit Brexit-ügyi államtitkár utalást tesz majd keddi beszédében arra, hogy a brit kormány szerint ez a helyzet előállt. „Senkinek ne legyenek kétségei a helyzet súlyosságával kapcsolatban” – fogalmaz Frost a Downing Street által vasárnap ismertetett beszédben.

London és az EU egyre élesebb vitája abból ered, hogy a Brexit-megállapodáshoz fűzött 64 oldalas észak-írországi protokoll alapján Észak-Írország a Brexit után is harmonizált viszonyrendszerben maradt az Európai Unió egységes belső piacával és vámuniójával.

Így viszont a Nagy-Britannia és Észak-Írország közötti áruforgalmat eseti ellenőrzéseknek kell alávetni annak megakadályozására, hogy Észak-Írországból Írországba – vagyis az unió egységes piacára – ellenőrizetlen termékek kerüljenek be. Ez a megoldás az ára annak, hogy ezeket az ellenőrzéseket nem Észak-Írország és az Ír Köztársaság határán kell elvégezni.

Az észak-írországi megbékélésről kötött nagypénteki rendezési megállapodás egyik legfontosabb vívmányaként és a megbékélési folyamat egyik legfőbb szimbólumaként az Ír Köztársaság és Észak-Írország egykor katonai szigorral őrzött 499 kilométeres határán – amely a Brexit óta az Egyesült Királyság és az EU egyetlen közös szárazföldi vámhatára – hosszú évek óta semmiféle fizikai ellenőrzés nincs.

A Brexit-tárgyalások során is az egyik elsődleges szempont volt egy olyan megoldás elérése, amely kizárja a fizikai ellenőrzés visszaállítását az ír-északír határon, és ezt a célt szolgálja az észak-írországi protokoll.

A brit kormány és az észak-írországi britpárti protestáns mozgalmak szerint azonban ez a rendszer az Egyesült Királyság területi és gazdasági integritását veszélyezteti. Észak-Írország nem része Nagy-Britanniának, de vele együtt alkotja az Egyesült Királyságot a brit korona fennhatósága alatt.

(Címlapkép: Adobe Stock)