Brenzovics László: „Teljesen nyilvánvalóan üldözöttek vagyunk”

A kijevi kormány képviselőinek állításaival ellentétben az új kisebbségi törvény elfogadásával Ukrajna nem került közelebb az Európai Unióhoz – véli a Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség (KMKSZ) elnöke. Brenzovics László „tragikusnak” tartja a kárpátaljai magyarság helyzetét, mert azon kívül, hogy háborús országban élnek, az ukrán hatóságok üldöztetésének is ki vannak téve.

Az érintettek tiltakozása ellenére Volodimir Zelenszkij elnök december végén – mintegy újévi ajándékként– kihirdette az új kisebbségi törvényt, ami nemcsak megőrzi a korábbi jogfosztásokat, hanem további visszalépést jelent az Ukrajnában élő nemzetiségek számára.

Formálisan a kijevi parlament teljesítette annak a hét feltételnek az egyikét, amelyet Brüsszel megszabott ahhoz, hogy Ukrajna megőrizze a tagjelölt státuszát, azonban az elfogadott jogszabály távolról sem biztosítja a kisebbségi jogok megfelelő érvényesülését – véli a Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség (KMKSZ) elnöke.

Fotó: Brenzovics László Facebook-oldala

„Nem került közelebb az európai standardokhoz az ukrán törvényhozás. Az én meglátásom szerint és szakértők meglátása szerint is az 1992-es törvény sokkal jobb volt, mint a decemberben elfogadott törvény” – cáfolta Brenzovics László az ukrán elnöki hivatal helyettes vezetője, Igor Zsovkva kijelentését, miszerint az új jogszabály elfogadásával Ukrajna egy lépéssel közelebb került az Európai Unióhoz.

A magyar politikus a Maszol kérdésére kitért arra, hogy a 2017-ben elfogadott oktatási törvény, illetve nyelvtörvény sok tekintetben ellentmondott a december végéig hatályos 1992-es kisebbségi törvénynek. Az új jogszabály Brenzovics szerint még a 2017-es jogfosztó rendelkezésekhez képest is visszalépést jelent. „Tulajdonképpen jóváhagyta azokat a dolgokat, amelyek ellentétben álltak az ukrán alkotmánnyal, a Romániával és Magyarországgal kötött alapszerződésekkel, a nemzetközi szerződésekkel, az európai nyelvi chartával” – értékelte.

A kérdésre, hogy az új kisebbségi törvény mely előírásait tartja a legproblematikusabbnak, Brenzovics László elsőként az oktatásra vonatkozó rendelkezések diszkriminatív jellegét említette. „Az, hogy a középiskolában egyáltalán nem lehet magyar nyelven oktatni, óriási visszalépés” – állapította meg hozzátéve, hogy például a sugárzott médiában csak húsz százalékot tehet ki a nem ukrán nyelvű tartalom, „ami teljesen abszurd”, és „ellentétes az európai értékekkel”.

Fotó: kiszo.net

Brenzovics hangsúlyozta, hogy noha valóban a magyar kormány volt a leghangosabb bírálója a 2017 óta tartó jogfosztó intézkedéseknek, decemberben Klaus Iohannis államfő is felhívta telefonon Volodimir Zelenszlijt – és figyelmeztette, hogy az új kisebbségi törvény nem felel meg az európai normáknak –, még azelőtt pedig, 2017-ben a bukaresti parlament egyhangú határozatban elítélte az oktatási törvényt.

Mindazonáltal elismerte, hogy a hangerőt tekintve Bukarest és a Budapest viszonyulása között jelentős különbség volt. Ezt azzal magyarázta, hogy miközben Románia is, Magyarország is támogatja a háborúban álló Ukrajnát, „ebben a kérdésben nem vagyunk egy állásponton”. Ettől függetlenül a két országnak azonosak az érdekei, sőt az álláspontja is, még ha a nyilvános kommunikáció alapján másként érzékelhető is – magyarázta.

Az új kisebbségi törvény elfogadása nyomán, az utóbbi hetekben a román politikum és diplomácia is erősebb regiszterre váltott. Hogy elképzelhető-e a két ország között koordinált fellépés a törvény módosítása érdekében, azt illetően Brenzovics nem akart találgatásokba bocsátkozni, viszont azt felhozta ebben a kontextusban, hogy a kárpátaljai magyar szervezet rendszeresen egyeztet az észak-bukovinai románság képviselőivel.

A KMKSZ elnöke sajnálja, ugyanakkor nem találja meglepőnek, hogy a nemzetközi intézmények és média nem foglalkozik az ukrajnai kisebbségek jogfosztásával. „Tudjuk, hogy Európa nem nagyon szeret ezekkel a kérdésekkel foglalkozni, úgyhogy rá kell majd a figyelmet ezekre irányítani. A béke és a biztonság szempontjából is nagyon fontos lenne, hogy a nyelvi kérdések, az oktatási kérdések megfelelőképpen legyenek rendezve” – mondta. Kérdésünkre hozzátette, hogy nem számít Lengyelország együttműködésére – annak ellenére, hogy Ukrajnában jelentős számú lengyel kisebbség is él –, mivel „a lengyelek felfogása ebben a kérdésben más”. Meglátása szerint a nemzetközi szervezetek és a média hozzáállását alapvetően meghatározza az, hogy „Ukrajna nehéz helyzetben van, egy háború folyik, ezért ezekre a kérdésekre vissza kell majd térni”.

Illusztráció: Agerpres/EPA

Szeptembertől lépnek életbe azok a rendelkezések, amelyek szerint csakis az elemi osztályokban folyna száz százalékban anyanyelven az oktatás, az ötödik osztálytól felfelé fokozatosan nőne az ukrán nyelvű tárgyak aránya. Kivételt képeznek a magániskolák, amelyekben továbbra is folyhat száz százalékban kisebbségi nyelven az oktatás. Ez a Budapesttel kötött kompromisszum eredménye – állította a minap Vjacseszlav Lihacsov emberi jogi aktivista a Libertateának. A 2022-ben Nobel-békedíjas kijevi Polgári Jogokért Központ szakértője szerint Ukrajna csakis Magyarországgal folytatott valódi konzultációkat, és ezek eredményeként az a kompromisszum született, hogy Kijev beleegyezésével Budapest nagyszámú magyar tannyelvű magániskolát finanszíroz. „Mi adófizető polgárai vagyunk Ukrajnának, hátrányos megkülönböztetés lenne, ha nem tudnánk élni azzal a lehetőséggel, hogy a gyermekeinket állami iskolában taníttatjuk anyanyelven” – reagált a felvetésre a KMKSZ elnöke, egyúttal cáfolva, hogy „a magyar vagy a román kormány ilyesmibe belemenne”.

Brenzovics László „tragikusnak” tartja a kárpátaljai magyarság helyzetét, mert azon kívül, hogy háborús országban élnek, „teljesen nyilvánvalóan üldözöttek vagyunk”. Ezzel arra is utalt, hogy több mint két éve el kellett hagynia Kárpátalját, miután az ukrán titkosszolgálat fegyveres kommandósai megszállták a lakását, több magyar szervezet és alapítvány székházával egyetemben. Mivel hazaárulással és szeparatizmussal vádolták, és ilyen esetben nem lehet szabadlábon védekezni, ügyvédei azt tanácsolták, hogy menjen külföldre, hacsak nem akar évekig előzetesben ülni. A vizsgálatról azóta sem kapott hivatalos tájékoztatást, nem készült vádirat sem. Arra a kérdésre, hogy reménykedik-e a hazatérésben, illetve számíthatnak-e külső segítségre az üldözött kárpátaljaiak, Brenzovics László mindössze annyit válaszolt: „Mi lojális állampolgárai vagyunk Ukrajnának, és reméljük, hogy később a helyzet változik”.

16/9 vagy 1920x1080
CSAK SAJÁT

Kapcsolódók

Kimaradt?