Oroszország nemrég a közelgő Nyugat 2021 elnevezésű hadgyakorlat leple alatt komoly haderőt csoportosított át az ukrán határ közelébe, a brjanszki és a voronyezsi területekre, valamint az általa ideiglenesen megszállt Krím félszigetre – mondta Ruszlan Homcsak vezérkari főnök kedden a kijevi parlament rendkívüli ülésén, amelyet a Donyec-medencei válság megvitatásának szenteltek.

Az ukrán fegyveres erők főparancsnoka kifejtette, hogy március 30-i adatok szerint jelenleg az orosz-ukrán határ mentén, valamint a Donyec-medencei ideiglenesen megszállt területeken és az Oroszország által önkényesen elcsatolt Krímben 28 orosz taktikai zászlóalj tartózkodik. Ukrán értesülés szerint a Krímbe hamarosan még akár 25 hasonló zászlóalj érkezése várható, ami már – szavai szerint – összességében komoly veszélyt jelent az ukrán állam biztonságára.

Homcsak azt is elmondta, hogy a Krím 2014-es megszállása óta Oroszország 32 700 főre növelte katonai jelenlétét a félszigeten. Hozzátette, hogy március közepén, a krími Opuk gyakorlótéren az orosz hadsereg két zászlóalj, illetve tüzérség részvételével gyakorolta a légi és tengeri támadó alakulatok leszállását. A gyakorlatok után a katonai egységek a gyakorlótér területén maradtak. Ezek után még további öt zászlóalj csatlakozott hozzájuk.

A vezérkari főnök felfedte az ülésen a tavaly nyár óta érvényben lévő tűzszünet óta múlt pénteken történt legsúlyosabb támadás részleteit, amelyben négy ukrán katona vesztette életét és kettő megsebesült. Szavai szerint az aknamentesítő csoporthoz tartozó katonákat orvlövészek lőtték hátba.

Az ukrán parlament a nap folyamán határozatot fogadott el a Donyec-medencei fegyveres konfliktus utóbbi időben tapasztalható kiéleződéséről, felszólítva a nemzetközi közösséget, hogy fokozza a politikai és gazdasági nyomást Oroszországra. A Moszkva-barát Ellenzéki Platform – Életért párt frakciója tiltakozásul kivonult az ülésteremből.

A törvényhozás a határozatban felszólította még a nemzetközi intézményeket, hogy vizsgálják ki az Oroszország által elkövetett nemzetközi, illetve emberi jogsértéseket. A dokumentumban felhívták a figyelmet arra, hogy az év eleje óta jelentősen megnőtt az ukrán katonák elleni provokációk, támadások száma, továbbá a Moszkva által támogatott szakadárok akadályozzák az EBESZ megfigyelői missziójának működését az általuk ellenőrzött területeken. Ezen felül a háromoldalú - Kijev, Moszkva és az EBESZ képviselőiből álló - minszki összekötő csoport munkája is már hónapok óta különböző ürügyek miatt akadozik.

A parlament az ülésen törvényt fogadott el, amelynek értelmében mozgósítás kihirdetése nélkül is lehet ezentúl tartalékosokat behívni a hadseregbe, ha eszkalálódik a helyzet a kelet-ukrajnai fronton.

(A címlapkép illusztráció, forrása: Agerpres/EPA)