A 2016-os amerikai elnökválasztási kampányban a nyilvánosság nagy lelkesedéssel vetette rá magát az orosz hackerek által ellopott e-mailekre, megpecsételve a demokrata elnökjelölt, Hillary Clinton sorsát. Idén Irán próbálkozott hasonló akcióval, ezúttal a Trump-kampány ellen, de nem járt sikerrel.

Július 22-én egy titokzatos „szivárogtató” kereste meg a Politico szerkesztőségét. A csak Robertként bemutatkozó személy egy ingyenes e-mail címről több részletben átküldött a lapnak egy dossziét, amelyet minden jel szerint Donald Trump republikánus elnökjelölt kampánycsapata állított össze James David Vance ohiói szenátorról. A 271 oldalas iratcsomó február 23-i keltezésű volt, vagyis csaknem öt hónappal azelőtt készült, hogy Trump felkérte volna alelnökjelöltjének a fiatal politikust.

Az elnökjelöltek kampánycsapata rendkívül alapos vizsgálatnak vetik alá a lehetséges alelnökjelölteket, hogy elkerüljék az utólagos kínos leleplezéseket, éppen ezért az úgynevezett átvilágítási dossziék rengeteg kompromittáló információt tartalmazhatnak. A Politico annyit osztott meg a birtokába került iratcsomóból, hogy abban „potenciális sebezhetőségként” szerepel JD Vance néhány korábbi, a nyilvánosság által amúgy ismert Trump-kritikája.

„Robert” két tekintélyes nyomtatott újságnál, a Washington Postnál és a New York Times-nál is házalt a republikánus kampányra nézve kompromittáló információkkal, viszont egyik sem harapott rá a „kiszivárogtatásokra”. Ezekről a publikum csak azután értesült, hogy augusztus 10-én Steven Cheung, Trump szóvivője nyilvánosságra hozta, hogy a republikánus kampány szervereibe betörtek „az Egyesült Államokkal szemben ellenséges idegen” internetes kalózok. Cheung utalt a Microsoft előző napi jelentésére, amely szerint sikerült azonosítani, hogy a támadás mögött Irán áll. (A cég viszont név nélkül, „egy bizonyos elnökjelöltről” írt.)

Ezután hozta nyilvánosságra a Politico, hogy egy azonosítatlan „szivárogtató” révén hozzájutott a Trump-kampány belső dokumentumaihoz. A cikk szerint hozzájutottak az alelnökjelöltként szintén emlegetett Marco Rubio floridai szenátor átvilágítási dossziéjához is. „Robert” azt állította, hogy a birtokában van egy sor dokumentum, „kezdve Trump jogi és bírósági irataitól a belső kampánybeszélgetésekig”. Az iratok forrását nem fedte fel. „Azt javaslom, ne arra legyen kíváncsi, honnan szereztem őket. Bármilyen válasz erre a kérdésre kompromittálna engem, és jogilag korlátozná a közzétételt” – válaszolta az újságírók érdeklődésére a hacker, akiről időközben a Szövetségi Nyomozó Iroda (FBI) feltárta, hogy Iránnak dolgozik.

Az FBI azt is közölte, hogy a lopott adatok eljutottak a demokrata kampánycsapathoz is, még azelőtt, hogy Joe Biden visszalépett Kamala Harris alelnök javára. Pontos időpontot nem jelöltek meg, viszont azt pontosították, hogy a címzettek (három kampánytanácsadó) „nemkívánatos és elfogadhatatlan rosszindulatú tevékenységként”, illetve „spamként vagy adathalász kísérletként” tekintett az e-mailekre. Mint ismert, Joe Biden regnáló demokrata elnöke július 21-én jelentette be, hogy nem indul újabb mandátumért, és Kamala Harris alelnököt támogatja a Demokrata Párt elnökjelöltjeként.

Irán tagadta, hogy a hackertámadások mögött állna. A teheráni kormány állandó ENSZ-képviselője New Yorkban azt nyilatkozta, hogy az iráni kormánynak „nincs oka és nem áll szándékában” beavatkozni az amerikai elnökválasztásba.

Trump kampányának szóvivője, Steven Cheung ezzel szemben hangsúlyozta: „az irániak tudják, hogy Trump elnök véget vetne a rémuralmuknak, ahogyan a Fehér Házban eltöltött első négy évében tette”.

Az amerikai titkosszolgálatok megerősítették, hogy Irán több ízben is megpróbálta aláásni Trump újraválasztási esélyeit. Az FBI és a belbiztonsági szolgálat illetékesei egy júliusi sajtóbeszélgetésen elmondták, hogy a hírszerzési közösség elemzései szerint Teherán valószínűleg úgy látja, Trump novemberi győzelme rontaná Irán amúgy is rossz kapcsolatait az Egyesült Államokkal. Cheung szerint az iráni hackertámadások egybeestek a republikánus alelnökjelölt kiválasztásával.

Nem ez volt Irán első próbálkozása az amerikai elnökválasztás befolyásolására. A washingtoni hírszerzés szerint 2020-ban is történtek hasonló akciók. A Microsoft augusztusi jelentése szerint az iráni kiber-befolyásolási műveletek „legalább az utóbbi három amerikai választási ciklusban” következetesen jelen voltak.

Mi több, az amerikai biztonsági szolgálatok szerint létezett/létezik egy iráni összeesküvés Trump fizikai kiiktatására. Múlt hónapban vádat emeltek egy Iránhoz köthető pakisztáni férfi ellen, aki bérgyilkosokat toborzott politikai merényletek végrehajtására. A potenciális célpontok között volt Donald Trump is.

Nem véletlenül. A 2017–2021. közötti Trump-adminisztráció kilépett az Iránnal 2013-ban létrejött nukleáris megállapodásból, és visszaállította az egyezség értelmében feloldott szankciókat. 2020 elején Trump elrendelte Kászem Szulejmáni iráni tábornok likvidálását, amiért az iráni vezetés bosszút esküdött.