Sorsdöntő előrehozott parlamenti választásokat tartottak vasárnap a Moldovai Köztársaságban, amelyen az elnöki tisztséget korábban elnyerő Európa-párti Maia Sandu és pártja, a Cselekvés és Szolidaritás Párt (PAS) megszerezte a kellő számú szavazatot ahhoz, hogy parlamenti többséget alkosson. Legfőbb ellenfele a szocialisták és kommunisták által támogatott korábbi elnök, Igor Dodon volt, aki felvállaltan Oroszországgal fűzné szorosabbra Moldova kapcsolatait.

Moldovában 3,2 millió szavazópolgárt vártak az urnák elé, a szavazóhelyiségek zárásig azonban csak a választásra jogosultak 48,39 százaléka adta le szavazatát. Ez az arány elmarad a 2019-es elnökválasztási részvételtől, amikor ugyanis 50,57 százaléknyian járultak az urnák elé, azonban így is elegendő volt ahhoz, hogy a regnáló elnök, Maia Sandu megszerezze a parlamenti többséget.

A PAS-ra 52,37 százaléknyian szavaztak, ami összesen 63 mandátumot jelent a 101 fős chișinăui parlamentben, de a töredékszavazatok visszaosztását követően további mandátumok kerülhetnek az Európa-pártiakhoz, sőt, optimista becslések szerint akár 71 képviselőt is bejuttathatnak a törvényhozásba.

Az összesen leadott 1,47 millió szavazatból mintegy 200 ezer a diaszpórából érkezett, és ez képezte a PAS egyik fontos bázisát. A külföldön tartózkodó moldovaiak elsöprő többsége (85,9 százalék) Maia Sandu pártjára adta a szavazatát.

Chișinăuban ugyancsak a PAS győzött 56,77 százalékkal, míg a kommunisták és szocialisták egységpártja 28,4 százalékot szerzett (országos szinten 27,48), a ȘOR Párt átlag alatti, 3,63 százaléknyi szavazatot tudott megszerezni (országosan pedig 5,8) a vasárnapi választáson.