Az uniós vezetők az energiaárak robbanásszerű növekedésének kezelésére irányuló terv kidolgozására törekedtek prágai ülésükön, folytatva a küzdelmet Oroszország Ukrajna ellen indított háborújának következményeivel – mutat rá a European Data News Hub (EDNH) platform számára készített elemzésében az AFP.

Volodimir Zelenszkij ukrán elnök az orosz energiaszektort sújtó újabb szankciókat sürgetett és további fegyverszállítmányokat kért, miközben az Európai Unió megerősítette, hogy a továbbiakban is erőteljesen támogatja Ukrajnát és keményen lép fel a Kremllel szemben. „Erősnek kell lennünk a közös győzelemig, hogy megvédjük mindazt, amit oly nagyra értékelünk" – mondta egy videóüzenetben Zelenszkij az uniós vezetőknek.

„A lehető legtöbbet kell most befektetnünk a védelmünkbe, a biztonságunkba, az együttműködésünkbe” – fogalmazott. Az uniós vezetők megvitatták a kritikus infrastruktúrák védelmének módozatait is az Északi Áramlat gázvezetéken észlelt szivárgást követően, amely mögött „szabotázsakciót” gyanítanak.

 A figyelem középpontjában azonban az energiaválság kezelésével kapcsolatos éles nézeteltérések álltak, a 27 ország képviselői ugyanis nem tudtak dűlőre jutni abban, hogy mi lenne a legjobb terv az árak csökkentésére. Európának energiaválsággal kell szembenéznie, miután ugyanis Oroszország elzárta a gázcsapokat, a gázárak hatalmas emelkedése miatt a villamosenergia-termelés költségei az egekbe szöktek.

„Oroszország egy energetikai rakétát lőtt ki az európai kontinensre és a világra” – mondta az Európai Tanács elnöke, Charles Michel. Az Európai Unió kormányai azon fáradoznak, hogy mérsékeljék a fogyasztókra nehezedő terheket, de más-más forrásokból szerzik be az energiát, így véleményeik is eltérőek a megoldásokat illetően.

Az Európai Bizottság elnöke, Ursula von der Leyen javaslatot tett egy cselekvési tervre, az intézkedések között említve a gáz árának maximálását. Abban még nincs konszenzus, hogy miként működne az árstop, végső döntést ezzel kapcsolatban az uniós vezetők hónap végi brüsszeli csúcstalálkozóján terveznek hozni. „Sok dolgunk lesz ezen az őszön, és nem lesz könnyű az idei tél” – nyilatkozta Olaf Scholz német kancellár.

„Nem hagyjuk magunkat megfélemlíteni"

Az uniós tagállamok több mint fele azt szorgalmazta, hogy amint az északi féltekén beáll a tél, az EU vezessen be ársapkát a vezetékeken érkező gázra. Németország eddig ellenezte az intézkedést, attól tartva, hogy értékes készleteket vonna el Európától. „Nagyszerű lenne, ha maximálnánk a gáz árát, de úgy, hogy ez ne veszélyeztesse az ellátás biztonságát. Nem szabhatunk meg olyan árat, amelyen senki nem akar majd gázt eladni Európának" – érvelt Krisjanis Karins lett miniszterelnök.

A berlini hatóságokat bírálat érte más uniós tagállamok részéről, amiért odázzák a döntéshozatalt ebben a kérdésben, és közben bejelentettek egy 200 milliárd eurós kerettel rendelkező támogatási programot az energia drágulásának ellensúlyozására. „Az az üzenetem Németország számára, hogy törekedjen az egységre, mert az ehhez hasonló nehéz időkben közös nevezőre kell jutnunk” – fogalmazott Mateusz Morawiecki lengyel kormányfő. A Magyarország részéről érkezett bírálatokat leszámítva az EU-nak sikerült nagyrészt egységesnek maradnia a Kremllel szembeni ellenállás tekintetében, miközben Putyin négy megszállt ukrajnai régió annektálásával eszkalálta a konfliktust.

„Ukrajnának most van szüksége segítségre”

A csütörtökön ugyancsak Prágában tartott, 44 európai nemzet vezetőinek részvételével zajlott szélesebb körű csúcstalálkozó még hangsúlyosabbá tette Moszkva elszigeteltségét. Michel hangsúlyozta, hogy az EU „nem hagyja magát megfélemlíteni”, miután Joe Biden amerikai elnök a nukleáris „Armageddon” veszélyére figyelmeztetett azt követően, hogy Putyin újabb fenyegetőzésekkel állt elő. Az EU igyekszik tovább támogatni Kijevet, és hét hónappal a háború kitörése után Zelenszkij csapatainak több fronton is sikerül visszaszorítani az orosz erőket. Ukrajna ugyanakkor sürgeti a gazdasági támogatást, miután Brüsszel múlt hétfőn aláírta az egyetértési megállapodást az ötmilliárd eurós makroszintű hitelről.

Mindemellett az Európai Unió azt tervezi, hogy még ebben a hónapban különleges kiképzést indít ukrán katonák számára. Ugyanakkor újabb összeggel járulhat hozzá az Ukrajnának biztosított fegyverek beszerzéséhez, hárommilliárd euróra növelve ezzel a fegyverbeszerzésre szánt finanszírozást. Emmanuel Macron francia elnök bejelentette egy 100 millió eurós különleges alap létrehozását, hogy Kijev közvetlenül a francia gyártóktól vásárolhassa meg a fegyvereket. „Ukrajnának nem holnap van szüksége a támogatásunkra, Ukrajnának ma, most van szüksége támogatásra” – nyilatkozta Gitanas Nauseda litván elnök.