Az ENSZ arra figyelmeztet, hogy a világ veszélyes apátiába süllyed a milliókat érintő szenvedéssel szemben, miközben egyre több a háború, a katasztrófa és a humanitárius válság, a nemzetközi finanszírozás pedig drámaian visszaesik.

Szokatlanul kemény hangvételű üzenetében a szervezet a „brutalitás és a közöny korszakáról” beszél, és sürgős támogatási felhívást tesz közzé, miután a humanitárius programokat jelentős mértékben csökkenteni kellett forráshiány miatt.

„A brutalitás, a büntetlenség és a közöny korszakát éljük” – mondta Tom Fletcher, az ENSZ humanitárius ügyekért felelős vezetője egy New York-i sajtókonferencián, bírálva „a bűncselekmények kegyetlenségét és intenzitását”, „a nemzetközi jog teljes figyelmen kívül hagyását” és „a szexuális erőszak rémisztő szintjeit” – írja az Agerpres.

„Egy olyan korszakot, amelyben túlélési ösztönünk eltompult a figyelemelterelések miatt és elkopott a közönytől; amelyben több energiát és pénzt fektetünk új módszerekbe, hogy egymást pusztítsuk, miközben leromboljuk a nehezen felépített védelmi mechanizmusainkat; amelyben politikusok dicsekednek a segélycsökkentésekkel” – fogalmazott, amikor bemutatta a 2026-os humanitárius tervet.

Elégtelen segítség válságban élő millióknak

Miközben mintegy 240 millió ember – háborúk, járványok, földrengések vagy az éghajlatváltozás hatásainak áldozatai – sürgős támogatásra szorul, az ENSZ 33 milliárd dollárt kér, hogy 2026-ban 135 millió embert támogathasson Gázában, Szudánban, Haitin, Mianmarban, a Kongói Demokratikus Köztársaságban és Ukrajnában.

Azonban az amerikai külföldi segélyek drasztikus csökkentése – Donald Trump elnök döntése nyomán – arra kényszerítette az ENSZ-t, hogy saját célkitűzéseit is visszavágja. Egy egyszerűsített tervet mutattak be, amely 23 milliárd dollárból legalább 87 millió, legsérülékenyebb ember megsegítését célozza.
Ez a „hiperpriorizált” terv, amely reformokat is tartalmaz a humanitárius rendszer hatékonyságának javítására, „élet-halál jellegű, lehetetlen döntéseken alapul” – mondta Tom Fletcher, hozzátéve, hogy reményei szerint ezek a „nehéz döntések”, meggyőzik az amerikaiakat, hogy visszatérjenek.

A világ fegyverkezésre költött pénzének alig több mint 1%-át kérik

2025-ben a több mint 45 milliárd dolláros humanitárius felhívásból alig több mint 12 milliárd dollár érkezett be – ez „az elmúlt évtized legalacsonyabb összege”. Így mindössze 98 millió ember kaphatott segítséget, 25 millióval kevesebb, mint az előző évben.

Az ENSZ adatai szerint az Egyesült Államok 2025-ben is a világ legnagyobb humanitárius adakozója maradt, de hatalmas visszaeséssel: 2,7 milliárd dollárral, szemben a 2024-es 11 milliárddal.
A 2026-os prioritási lista élén Gáza és Ciszjordánia áll: az ENSZ 4,1 milliárd dollárt kér 3 millió ember megsegítésére. A második helyen Szudán szerepel 2,9 milliárd dollárral 20 millió ember számára – itt a rivális tábornokok közötti véres konfliktus miatt folyamatosan nő az otthonaikból elűzöttek száma.
Az ENSZ a következő 87 napban a világ kormányainak ajtaján fog kopogtatni – egy nap minden egyes megmentendő millió életért.

A finanszírozási hiány miatt Tom Fletcher szélesebb körű kampányt tervez, amely a civil társadalmat, a vállalkozásokat és a hétköznapi embereket célozza. Úgy véli, sokakat félrevezető információkkal bombáznak, amelyek eltúlozzák, hogy adóik mekkora része megy külföldi segélyekre.

„Csak egy kicsivel több mint 1%-át kérjük annak, amit a világ fegyverekre és védelmi programokra költ. Nem kérem az embereket, hogy válasszanak egy brooklyni kórház és egy kandahári kórház között. Azt kérem a világtól, hogy kevesebbet költsön fegyverkezésre és többet humanitárius segítségnyújtásra” – magyarázta.