A nőket célzó digitális erőszak gyorsan terjed Európában, amit az segít elő, hogy az elkövetők a névelenség mögé bújva, következmények nélkül támadhatnak.

A deepfake-ek, a fenyegetések és az online zaklatás egyre több nőt kényszerít hallgatásra. Az ENSZ figyelmeztet: ez az erőszakhullám „a társadalom tükre”, a mélyen gyökerező szexizmust mutatja, amely nap mint nap hatással van a nők életére.

A nőket célzó online gyűlölet növekszik, és súlyosbítja a nemi feszültségeket a valós élethelyzetekben – mondta az Euronewsnak az ENSZ nőkkel foglalkozó európai részlegének vezetője, figyelmeztetve a lányok és fiatal nők számára egyre ellenségesebb környezetre.

„A digitális erőszak valós erőszak. A következmények óriásiak, mert elhallgattatják a nőket, korlátozzák a jogaikat és a döntési szabadságukat.”” – jelentette ki Belén Sanz

Az európai nők 74%-a személyesen is megtapasztalt már online erőszakot, vagy tanúja volt más nő ellen irányuló hasonló visszaéléseknek – áll a The Economist Intelligence Unit 2021-es tanulmányában.

Szabályozni kell a mesterséges intelligencia használatát!

„Elengedhetetlen a mesterséges intelligencia és a digitális technológiák fejlesztésének és használatának szabályozása” – hangsúlyozta Sanz.
Az online bántalmazás egyik legártalmasabb formája a deepfake pornográfia, amely a nők arcát használja fel beleegyezésük nélkül szexuális cselekmények imitálására. A deepfake pornó az összes deepfake videó mintegy 98%-át teszi ki az interneten, és az áldozatok 99%-a nő – derül ki a Home Security Heroes kiberbiztonsági cég 2023-as jelentéséből.

Ebben a helyzetben az ENSZ éves kampánya, a „16 napos aktivizmus a nemi alapú erőszak ellen” idén a digitális erőszak felszámolására összpontosít. A kampányt kedden indítják el világszerte.
„Fontos, hogy társadalomként megértsük: az efféle erőszak nem maradhat büntetlenül” – figyelmeztetett Sanz. Kiemelte, hogy az online erőszak tükrözi a nők és lányok ellen a mindennapi életben egyre gyakrabban előforduló fizikai és szexuális erőszakot is.

Az Európai Nemek Közötti Egyenlőség Intézete szerint az EU-ban minden harmadik nő megtapasztalt már élete során valamilyen fizikai vagy szexuális erőszakot.

2014 és 2024 között a 18–74 éves nők körében a nemi alapú erőszakot megtapasztalók aránya alig változott: tíz év alatt kevesebb mint egy százalékponttal csökkent (31,4%-ról 30,7%-ra), ami a mélyen gyökerező szexista viselkedések fennmaradását mutatja. „Nagyon egyértelmű, hogy nincs egyenes vonalú előrehaladás; folyamatos erőfeszítésre és minden szinten országos támogatásra van szükség ahhoz, hogy az elmúlt évek eredményei ne vesszenek kárba” – mondta Sanz.

A fiatal férfiak egyre inkább megkérdőjelezik a nemek közötti egyenlőséget

Sanz figyelmeztetett egy nemrégiben tapasztalható társadalmi és politikai visszaesésre is, amelyet az egyre terjedő dezinformáció táplál, és amely közvetlenül befolyásolja, hogyan látja a társadalom a nők előrehaladását.
„Azt látjuk, hogy a fiatal férfigenerációk megkérdőjelezik a nemek közötti egyenlőséget, mintha a mérleg túlzottan a nők felé billent volna, és mintha ez a férfiakra nézve veszélyt jelentene” – fogalmazott.
Egy 2025-ös felmérés, amelyben 30 országban több mint 24 000 személyt kérdezték meg, kimutatta, hogy a Z generációs férfiak 57%-a, a millenniumi férfiak 56%-a úgy véli, országuk „túl messzire ment a nők egyenlőségének előmozdításában”.

Kapcsolódó

Az erőszak nem szeretet! – November 25. a nők elleni erőszak megszüntetésének világnapja

A világon mindenhol követnek el nők ellen nemi erőszakot, családon belüli erőszakot és az erőszak számos más formáját, amelyek nagyságrendje és valós természete sokszor rejtve marad.

erőszak nők elleni erőszak felvilágosító kampány

Sanz hangsúlyozta, hogy ez az érzékelés nem feltétlenül a valódi előrehaladásról szól, hanem szélesebb társadalmi kihívásokat tükröz, például a munkahelyekhez való hozzáférést és a gazdasági instabilitást.

A közéleti szerepet betöltő nők célkeresztben

A nők politikai képviselete lassan növekedett az elmúlt évtizedben. Az EU-ban 2024-ben a nemzeti parlamentek képviselőinek 33,4%-a volt nő, ami nagyjából kilenc százalékponttal több, mint 2010-ben.

Ugyanakkor a nők helyi szintű képviselete továbbra is alacsony és egyenlőtlen, 25% és 43% között mozog, országonként eltérően. A nők politikai részvételének hagyományos akadályai – például a nemi szerepekkel kapcsolatos sztereotípiák és a munka-magánélet összeegyeztetésének nehézségei – mellett a közéletben tevékenykedő nők aránytalanul magas szintű erőszaknak vannak kitéve.

„Azok a nők szembesülnek a legmagasabb szintű diszkriminációval és támadásokkal, akik valamilyen közéleti szerepet töltenek be” – mondta Sanz, hozzátéve, hogy a politikusnőket sokkal szigorúbban figyelik és magasabb elvárásoknak vetik alá, mint férfi kollégáikat.
Európában a politikában dolgozó nők mintegy 32%-a számolt be arról, hogy tapasztalt már valamilyen erőszakot, közel minden harmadik nő pedig kibererőszaknak volt kitéve – ideértve a fenyegetéseket, a zaklatást és a digitális platformokon érkező bántalmazást is –, derül ki az Európai Települések és Régiók Tanácsának adataiból.

„Az erős demokrácia olyan, ahol több nő van döntéshozói pozícióban. Ennek eléréséhez biztosítanunk kell, hogy védelmet kapjanak – ahogyan mindenki mást is védeni kell, amikor a közéletben való részvétel jogával él” – hangsúlyozta Sanz.