Mindössze néhány nappal Joe Biden beiktatása előtt az Egyesült Államok felére csökkentette Afganisztánban állomásozó katonáinak létszámát. Megfigyelők szerint a csapatkivonás Donald Trump leköszönő republikánus elnök mérgezett ajándéka demokrata utódjának.

A Biden-kormányzat úgy gondolja, hogy nehezen lehet elérni előrehaladást a tálibokkal kötendő békemegállapodás felé, ha a militáns csoport nem tartja be egy éve tett vállalásait – közölte csütörtökön a Pentagon hozzátéve, hogy Washington továbbra is elkötelezett a békéltetési erőfeszítések mellett.

Kapcsolódó

Gyerekeket és fiatalokat öltek meg egy merényletben

A támadást valószínűleg vallási fanatikusok követték el.

merénylet Afganisztán tálibok

Az afganisztáni emberi jogok biztosa szerint tavaly csaknem háromezer civil vesztette életét a 2001-ben kezdődött fegyveres konfliktusban (más források a polgári áldozatok száma a hatezret is meghaladja), annak ellenére, hogy 2020. február 29-én az amerikai kormány a katari fővárosban, Dohában megállapodást írta alá a tálibok képviselőivel a békefolyamat elindításáról. A megállapodás rögzítette, hogy a belpolitikai rendezésnek az összes afgán jogait – beleértve a nőket, gyerekeket, kisebbségeket – védenie kell, cserében pedig az Egyesült Államok és nemzetközi szövetségesei először csökkentik, majd teljesen kivonják erőiket Afganisztánból.

A tárgyalások jelenleg is folynak Katarban a tálibok és a kabuli kormány képviselői között. Egyetlen kérdésről, a tűzszünetről nem sikerült azonban előrelépést elérni.

Az erőszak az amerikaiakkal aláírt megállapodás ellenére továbbra sem csitul, sőt az utóbbi néhány hónapban megszaporodtak a támadások. A kormánnyal szemben álló tálib lázadók rendre tagadják, hogy bármi közük lenne az eseményekhez, sőt megkérdőjelezik az áldozatok számára vonatkozó hivatalos adatok hitelességét is, „propagandának" titulálva a jelentéseket.

Számos merényletet az Iszlám Állam dzsihadista szervezet vállalt magára. A hatóságok szerint ugyanakkor a támadásokat tálib lázadók követik el, hogy aláássák a Katarban folyó béketárgyalásokat. Ezt látszik alátámasztani, hogy a támadások célzottan újságírók, politikusok, jogvédők ellen irányulnak. Nemrégiben megölték például az afgán legfelsőbb bíróság két bírónőjét.

Megfigyelők szerint az erőszak kiújulásának köze lehet ahhoz, hogy a november harmadiki elnökválasztás elvesztése után Donald Trump időközben leköszönt amerikai elnök elrendelte az Afganisztánban állomásozó amerikai csapatok kivonását, annak ellenére, hogy a tálibok nyilvánvalóan nem biztosítják a dohai megállapodásban szereplő biztonsági garanciákat.

Ez felbátoríthatta a tálibok radikális szárnyát, amely kizárja a békülést a jelenlegi kabuli elittel. Mellesleg – a békefolyamat aláásása mellett – a keményvonalas szárny megragadja az alkalmat, hogy pozíciókat szerezzen a mérsékeltek tálibokkal szemben. Ezért is ragaszkodott a kabuli kormány ahhoz, hogy tűzszünet hiányában is folytassa a béketárgyalásokat, és lehetőleg még azelőtt eredményt érjen el Dohában, hogy az amerikai csapatok elhagynák az országot.

December elején bejelentették ugyan, hogy az afgán kormány és a tálibok képviselői előzetes megállapodást értek el a béketárgyalások folytatásáról, azonban a tálibok megosztottsága kérdőjelessé teszi a békéltetés értelmét. Amerikai hivatalosságok és diplomaták szerint továbbra is erős a kötelék az al-Kaida terrorszervezet és a tálibok, főként a Haqqani-hálózat között.

Az Európai Tanács adatai szerint a Haqqani-hálózat a tálibokhoz kötődő militáns csoport, amelynek központja a pakisztáni Szövetségi Irányítású Törzsi Területek észak-vazirisztáni körzetében van. Az afganisztáni felkelés arcvonalában tevékenykedő hálózatot Jalaluddin Haqqani alapította, aki a 90-es évek közepén csatlakozott Mohammed Omar molla tálib rezsimjéhez. Fia, Badruddin Haqqani a hálózat műveleti parancsnoka. Fivére, Khalil Haqqani adománygyűjtő tevékenységet végez a tálibok és a Haqqani-hálózat részére, ezért gyakran utazik külföldre, hogy támogatókkal találkozzon. Többször járt a Perzsa-öböl államaiban, és ottani, valamint dél- és kelet-ázsiai forrásokból gyűjtött adományokat. Khalil Haqqani a táliboknak és az Afganisztánban működő Haqqani-hálózatnak is támogatást nyújt. 2010 elejétől pénzeli az afganisztáni Logar tartomány tálib sejtjeit. Emellett ő volt az egyike azoknak, akik a Talibán és a Haqqani-hálózat által elfogott ellenséges túszokat fogva tartották. A tálib műveletekkel kapcsolatban az unokaöccse, Sirajuddin Haqqani parancsait követi. Khalil Haqqani az al-Kaida nevében is tevékenykedik, és kapcsolatba hozható annak katonai műveleteivel. 2002-ben embereket küldött az afganisztáni Paktia tartományban működő al-Kaida-erők támogatására. Korábban adománygyűjtési céllal Dubajban is járt.

„Mindeddig a tálibok, hogy udvariasan fogalmazzak, visszafogottak voltak a vállalásaik teljesítését illetően” – idézte a Reuters a Pentagon szóvivőjét. John Kirby hozzátette: a táliboknak fel kell hagyniuk „a terrorizmussal és az afgán biztonsági erők elleni erőszakos támadásokkal”, máskülönben nehéz elképzelni bármilyen előrelépést a békemegállapodás felé.

A 2020. februári megállapodás értelmében az amerikaiak az idei év májusáig kivonják az utolsó katonájukat is Afganisztánból. Ha viszont a biztonsági helyzet nem javul, vagy tovább romlik, az új amerikai elnöknek visszakoznia kell.

Joe Biden egyelőre nem tette egyértelművé az Afganisztánnal kapcsolatos terveit, viszont az tény, hogy korábban csapatkivonást sem emlegetett. Az egyik lehetőség egy kisebb létszámú terrorelhárító erő fenntartása az amerikaiak által továbbra is ellenőrzött két nagy és több kisebb támaszponton.

A Biden-adminisztrációval kapcsolatos bizonytalanság miatt is szerette volna Asraf Gáni afgán elnök lezárni a tárgyalásokat még Donald Trump leköszönése előtt, azonban az előrelépést – a Reuters forrásai szerint – éppen a washingtoni őrségváltás késleltette.

Az Egyesült Államok a 2001. szeptember 11-i New York-i terrortámadások után indított háborút az Afganisztánt irányító tálibok ellen, mert Washington szerint menedéket nyújtott az al-Kaida terrorszervezetnek és vezetőjének, Oszama bin Ladennek. A tálib rezsim kevesebb mint egy hónappal később kénytelen volt visszavonulni Kabulból, de vezetői soha nem adták meg magukat. Szétszóródtak és véres gerillaharcot folytatva – a civileket sem kímélve – azóta próbálnak visszakerülni az ország élére. A tálibok radikális szárnya úgy látja, hogy meg kell ragadniuk az amerikai csapatok – és szövetségeseik – kivonulásával teremtődő lehetőséget. Egyes megfigyelők szerint a csapatkivonás a lassan konszolidálódó afgán demokrácia összeomlásához vezethet.