Jelenleg négy régióban feszülnek egymásnak az Egyesült Államok, Oroszország és Kína vezette szövetségi rendszerek. Amennyiben súlyos eszkaláció következik be bármely térségben, abban az esetben kitörhet a harmadik világháború, amely szükségszerűen atomháború lenne.

Négy lehetséges régióban törhet ki a harmadik világháború – írja a Daily Mailre hivatkozva a Híradó. A lap emlékeztet, egy nagy kiterjedésű globális konfliktus, egy harmadik világháború szükségszerűen atomháború lenne.

A második világháború vége – amikor 1945. augusztus 6-án és augusztus 9-én atombombát dobtak Hiroshimára és Nagaszakira –, valamint a szovjet atomfegyver 1949-es kifejlesztése óta a világ vezető atomhatalmai a kölcsönös megsemmisítés elvének (MAD-doktrína) alapján elrettentési politikát folytatnak, hogy megelőzzék egy következő pusztító háború kitörését. Ez ugyanakkor nem jelenti azt, hogy az egyes nagyhatalmak időről időre ne intézzenek egymás irányába nukleáris fenyegetéseket, a Daily Mail ennek ürügyén szedte össze azokat a konfliktus zónákat és válsággócokat, amelyeknek eszkalálódása – ahogy fogalmaznak – nukleáris armageddonhoz vezetne:

1. Az ukrajnai háború

Amióta 2022. február 24-én az orosz hadsereg „különleges katonai hadművelet” végrehajtásába kezdett, más szóval megtámadta Ukrajnát, számos alkalommal lehetett hallani és olvasni azokról a vörös vonalakról, amelyek átlépése egy Oroszország és a NATO közötti katonai konfliktushoz vezetne. Az elmúlt hetekben a lassan harmadik évében járó konfliktus eszkalációt elősegítő lépései odavezettek, hogy mind Oroszország, mind az Egyesült Államok módosították az atomfegyverek bevetésére vonatkozó doktrínájukat. Az Arms Control Association elemzése szerint 5580 nukleáris robbanó fejjel rendelkezik az orosz állam, ezeknek egy része taktikai, másik része nagyvárosok megsemmisítésére alkalmas stratégiai célokat szolgál, egy részük pedig leszerelés előtt áll.

2. A koreai háború kiújulása

Észak-Korea keményen dolgozik atomarzenáljának bővítésén, valamint a Japán-tengeren és a Szöul melletti öbölben végrehajtott, különböző ballisztikus rakétatesztekkel és nukleáris fenyegetésekkel provokálja Dél-Koreát, a két országrészt a vasfüggönyhöz hasonló, megerősített demilitarizált övezet választja el egymástól, amelynek kiterjedését az 1953-as fegyvernyugvást követően határozták meg. A kommunista állam érvelése szerint az atomfegyverekre épp az Egyesült Államok jelentette nukleáris fenyegetés miatt van szükség, nyugati szakértők szerint azonban Észak-Korea készül teljes körű támadásra, többek között ezért írta alá még idén júliusban Joe Biden amerikai elnök és Jun Szogjol dél-koreai elnök a közös nukleáris elrettentési iránymutatást annak érdekében, hogy hatékonyabban védekezzenek Észak-Koreával szemben. Az Egyesült Államok a koreai háború óta folyamatosan állomásoztat csapatokat Dél-Koreában.

Az Egyesült Államok annak ellenére, hogy az első nagyhatalom, amely kifejlesztette és háborús konfliktusban bevetette az atombombát, „csak” a második helyen áll a legnagyobb atomarzenálok tekintetében. Az Arms Control Association szerin jelenleg 5748 atomfegyverrel az Egyesült Államok rendelkezik a legnagyobb atomarzenállal, hasonlóan az orosz rendszerhez, itt is megkülönböztethető a taktikai, a stratégiai és leszerelés előtt álló fegyver. Továbbá Oroszországhoz hasonlóan éles helyzetben a bevetésük a „nukleáris triád” – vagyis a fegyverek szárazföldi rakétasilókból, atom-tengeralattjárókról és stratégiai bombázók, valamint vadászgépekről való indításának – keretein belül menne végbe.

3. Kína és Tajvan

Hadgyakorlatot tartott és teljes blokád alá vonta Tajvant a kínai hadiflotta, miután Tajpej a múlt héten kijelentette – ahogy fogalmaztak –, ellenállnak minden pekingi támadásnak. A gyakorlat nagy félelmet váltott ki egy lehetséges inváziótól, amely szinte bizonyosan magába foglalná a nukleáris fenyegetést is.

A kínai–tajvani szembenállás gyökerei a második világháború végén keresendők, Kína japán megszállását követően polgárháború tört ki a távol-keleti országban a Mao Ce-tung vezette kommunisták és a Csang Kaj-sek vezettek nacionalista és köztársaságpárti Kuomintang között. 1949-re a kommunisták kiszorították a Kuomintang erőit a szárazföldről, akik Tajvan szigetére szorultak vissza. A szigetország – Dél-Korea és Japán mellett – az Egyesült Államok fontos szövetségese a térségben.

4. A közel-keleti konfliktusok

Folyamatos a készültség Iránban, mióta a perzsa állam rakétatámadást mért Izraelre a múlt héten. Ugyanezen a héten 39 iráni törvényhozó felszólította Irán nemzetbiztonsági tanácsát, hogy vizsgálja felül az ország védelmi doktrínáját, és fontolja meg nukleáris fegyverek alkalmazását, ha Izrael célba veszi az iszlám köztársaság atomlétesítményeit. A képviselők azzal érveltek, hogy Irán legfelsőbb vezetője, Ali Hámenei akár a nukleáris fegyverek vallási tilalmát is felülvizsgálhatja a megváltozott körülményekre hivatkozva.

Teherán felgyorsította nukleáris tevékenységét, mióta Donald Trump volt amerikai elnök 2018-ban egyoldalúan kilépett az iráni atomszerződésből, és szankciókat vezetett be az ország ellen. Irán fontos szövetségese Oroszországnak és Kínának, Izrael pedig – a politikai viták ellenére – az Egyesült Államokkal és a nyugati szövetségi rendszerekkel, köztük a NATO-val és az Európai Unióval ápol szoros kapcsolatokat.