A kínai internetezők nem merik kritizálni az orosz hadsereg támadását Ukrajna ellen, miközben a kínai közösségi oldalakon a legtöbb, az ukrajnai háborúval kapcsolatos poszt Vlagyimir Putyin orosz elnök támogatottságára utal - írja az internetes kiadásában megjelent egyik csütörtöki cikkben a South China Morning Post (SCMP) című hongkongi lap.

A lap által megkérdezett kínai internetezők sem a közösségi oldalakon nem adnak hangot az orosz támadást elitélő nézeteiknek, sem pedig a környezetükben lévőkkel nem beszélik meg a kérdést. Arról számoltak be ugyanakkor, hogy az orosz hadműveletet támogatók előszeretettel hangoztatják véleményüket, és a kínai közösségi oldalakon is sok, ilyen jellegű tartalmat osztanak meg.

A kínai Twitterként is emlegetett Weibo mikroblogon, valamint a TikTok videómegosztó kínai verzióján, a Douyinen számos, Putyint és az orosz hadműveletet dicsérő tartalmat lehet látni. Ezek elsősorban azt az álláspontot közvetítik: a háború kirobbanásának oka az volt, hogy Ukrajna csatlakozni kívánt a NATO-hoz, Oroszország pedig az Egyesült Államok és a NATO nyomására kezdett támadásba. Eszerint, a hivatalos narratívára épülő logika szerint, amennyiben Kína nem támogatja Oroszországot, a NATO Kínára nézve is fenyegetéssé válhat.

A SCMP-nak egy újságírást oktató tanár elmondta: negyven diákból álló osztályának csaknem a negyede fejezte ki támogatását Putyint illetően, ám senki nem tette fel a kezét, amikor azt kérdezte a csoporttól, hogy ki támogatja Ukrajnát. Hozzátette: néhányan csendben bólogattak mindazonáltal, amikor azt a kérdést tette fel, hogy veszélyesnek gondolják-e kinyilvánítani, ha valaki Ukrajna oldalán áll.

A hongkongi Kínai Egyetem egyik adjunktusa szerint, aki korábban maga is újságíróként tevékenykedett, a közösségi oldalakon jellemzően a "sovinisztább" és "szélsőségesebb" emberek osztják meg gyakrabban nézeteiket, így ezekből nem vonható le messzemenő következtetés. Az adjunktus hozzátette: a kínai kormányzat ráadásul cenzúrázza az Oroszországgal szemben túlságosan kritikusnak ítélt bejegyzéseket.

A cikk szerint ugyanakkor egyes tartalmak - legalább ideiglenesen - elkerülik az azonnali cenzúrát. Példaként említenek egy nyílt levelet, amelyben a pekingi Tsinghua Egyetem több mint kétszáz, korábbi diákja kéri arra a neves intézményt, hogy fosszák meg Putyint a 2019-ben neki adott díszdoktori címétől. A levelet múlt csütörtökön széles körben megosztották a Kínában népszerű WeChat közösségi platformon. Több, átmenetileg elérhető, az oroszok támogatását kritizáló bejegyzést azonban töröltek a kínai közösségi oldalakról.

A cenzúrát mindazonáltal kiterjesztették olyan tartalmakra is, melyek túlságosan szélsőségesnek, tiszteletlennek, vagy uszító hangvételűnek ítélnek Ukrajnával szemben. A Weibo, a Douyin és a WeChat egyaránt felhívta a felhasználóit a háborúval kapcsolatos "viccek" és "félrevezető tájékoztatás" terjesztésének kerülésére. A Douyin közlése szerint már több mint hatezer videót, és 12 ezer hozzászólást távolítottak el e szabályok megsértése miatt.