A nekünk, erdélyi magyaroknak is példát mutató csángó magyar közösséget ünnepeltük Budapesten, az Országházban – számolt be Facebook-oldalán Kelemen Hunor a Magyarországon tartott eseményről.

Az RMDSZ országos elnöke bejegyzésében úgy fogalmazott: „A csángó ember sokszor volt magányos, sokszor érezte úgy, hogy a világ elfeledte. De mégsem fordított hátat a templomnak, nem hagyta el a misét, és nem némult el a népdal. Tudta, amit mi is tudunk, hogy a lélek nyelve az utolsó, amit el lehet veszíteni, és az első, amit meg kell őrizni. (…) Vigyázzunk egymásra – a szabadságunkra, a hagyományainkra, a nyelvünkre és a hitünkre!”

A csángómagyar közösség helyzetéről szóló konferenciát a Nemzetközi Gyermekmentő Szolgálat szervezte szerdán. A tanácskozáson felszólalt a többi között Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes is, aki szerint a magyarság integráns, sajátos részét képezi a csángóság.

„Sajátos világ a csángó világ, hiszen olyan őshonos magyar közösség, amely formálisan nem volt a Magyar Királyság része. Ugyanakkor mégsem mondhatjuk, hogy diaszpóra, hiszen nem kivándoroltak, hanem őshonos módon élnek Moldvában” – fogalmazott az MTI beszámolója alapján. Hozzátette: éppen ezért a támogatásoknak is sajátos, speciális formáit kell megvalósítani a csángómagyarság megmaradásához. Kulcsfontosságúnak nevezte, hogy olyan állampolgársági törvényt hozzanak, ami kiterjeszthető a csángó magyarokra is.

Kitért arra is, hogy a csángómagyarság identitásának lényegi eleme a katolicitás. Komoly előrelépésnek nevezte, hogy ma már van magyar mise Csángóföldön, és köszönet mondott azoknak a magyar papoknak, akik a nehéz időkben is vállalták, hogy átmennek misézni Moldvába.

A miniszterelnök-helyettes rámutatott arra is, hogy óriási előrelépés történt az oktatás megerősítése terén is: sok magyar ház épült, kollégiumi hálózat, ösztöndíjrendszer és különböző iskolán kívüli programok segítik a csángómagyarság megmaradását. Mint mondta, mindennek köszönhetően Csángóföldön nőtt a magyarság létszáma, nőtt a magyar intézményekbe járók létszáma, ami „példaértékű az egész magyar nemzetpolitika tekintetében.”