A brit legfelsőbb bíróság szerdán kihirdetett végzése szerint a skót parlament nem alkothat önállóan, a brit kormány hozzájárulása nélkül törvényt az újabb skóciai függetlenségi népszavazás kiírásáról.

A skót kormány a nyáron kérte a brit legfelsőbb bíróság állásfoglalását arról, hogy a skót törvényhozás a nyolc évvel ezelőtti népszavazás megismétlését jelenleg mereven elutasító konzervatív párti brit kormány hozzájárulása nélkül is megalkothatja-e az újabb függetlenségi referendumhoz szükséges jogszabályokat.

A legfőbb brit jogi fórum nyolcezer oldalnyi jogi érvelés áttanulmányozása után arra a következtetésre jutott, hogy az újabb referendum olyan hatásköröket érintene, amelyeket a skóciai autonómiáról szóló törvény meghagyott a brit parlament és a brit kormány döntési felelősségi körében. E felelősségi körbe tartoznak a brit unió sorsáról szóló döntések is, így a skóciai parlament nem alkothat jogszabályt önállóan ilyen ügyekben - hangzott a legfelsőbb bíróság indoklásában, amelyet Lord Robert Reed, a jogi testület elnöke olvasott fel.

Dorothy Bain, a skót kormány jogi főtanácsosa a legfelsőbb bírósághoz beterjesztett keresetében azzal érvelt, hogy a skót függetlenségről szóló népszavazás megtartásából még akkor sem következik automatikusan és azonnal a brit unió megszűnése, ha a résztvevők többsége Skócia elszakadására voksol, így a referendum kiírása nem érinti a London hatáskörében meghagyott döntési és rendelkezési területeket.

A legfelsőbb bíróság szerdai végzése szerint azonban a népszavazás és a döntési hatáskörök elosztásáról szóló törvény közötti kapcsolat „korántsem annyira laza” és következmények nélküli, ahogy azt a skóciai kormány jogi főtanácsadója érvelésében leírta, így a brit unióval kapcsolatos, jelenleg érvényes alkotmányos konstrukcióból csak olyan következtetés vonható le, hogy a skót parlament nem alkothat törvényt az újabb függetlenségi népszavazásról London hozzájárulása nélkül.

A skót függetlenségről 2014 szeptemberében már tartottak egy népszavazást, de akkor az elszakadást ellenzők győztek 55 százalékos többséggel.

A 2014-es referendum szabályait rögzítő Edinburghi Egyezményt - többhavi kormányközi tárgyalássorozat után - Alex Salmond akkori skót kormányfő és David Cameron akkori brit miniszterelnök írta alá 2012 októberében a skóciai fővárosban. Ez az egyezmény teremtette meg a lehetőséget a skóciai parlament számára a népszavazásról szóló törvények megalkotására.

A nyolc évvel ezelőtti referendum eredménye a brit kormány rendszeresen hangoztatott érvelése szerint legalább egy nemzedéknyi időre lezárta a skóciai függetlenség kérdését, ezért London folyamatosan elzárkózik az újabb függetlenségi népszavazás engedélyezésétől.

A népszavazás újbóli kiírása azonban a brit EU-tagságról hat évvel ezelőtt tartott - a kilépésre szavazók szűk, 51,89 százalékos többségű győzelmével végződött - referendum óta ismét folyamatosan napirenden van, miután az EU-népszavazáson a skótok 62 százaléka arra voksolt, hogy az Egyesült Királyság maradjon az Európai Unió tagja.

Nicola Sturgeon skót miniszterelnök, a Skóciában kormányzó, függetlenségre törekvő Skót Nemzeti Párt (SNP) vezetője azóta rendszeresen hangoztatja azt a véleményét, hogy a 2016-os EU-népszavazás eredménye miatt elengedhetetlenné vált az újabb skót függetlenségi referendum, mivel Skóciát egyértelműen kinyilvánított bennmaradási szándéka ellenére London "kiszakította" az Európai Unióból. Sturgeon néhány héttel ezelőtt 2023. október 19-ét jelölte ki az újabb függetlenségi népszavazás időpontjául arra az esetre, ha a legfelsőbb bíróság megállapította volna a skót parlament hatáskörét a szükséges törvények megalkotására..

1/ While disappointed by it I respect ruling of @UKSupremeCourt - it doesn't make law, only interprets it.
A law that doesn't allow Scotland to choose our own future without Westminster consent exposes as myth any notion of the UK as a voluntary partnership & makes case for Indy

— Nicola Sturgeon (@NicolaSturgeon) November 23, 2022

Nicola Sturgeon skót miniszterelnök Twitter-bejegyzésben jelezte, hogy bár csalódott brit legfelsőbb bíróság döntésével kapcsolatban, tiszteletben tartja azt. Megjegyezte, a gond nem a törvényt értelmező testülettel van, hanem magával a törvénnyel, amely nem engedi meg Skóciának, hogy saját jövőjéről döntsön a brit parlament és kormány beleegyezése nélkül. „Ezzel tulajdonképpen lerombolják azt a mítoszt, hogy az Egyesült Királyság szabad országrészek önkéntes szövetsége, és erősítik a függetlenségi mozgalmat”.

Sturgeon szerint a skót demokráciát nem lehet elhallgattatni. „A mai döntéssel elzártak ugyan egy utat a függetlenség felé, de a hangunkat nem lehet elhallgattatni” – írta a skót miniszterelnök, jelezve, hogy a későbbiekben teljes nyilatkozatot ad majd ki az ügyben.