Amennyiben a pénzügyminiszterek megszavazzák, ez 7,5 milliárd euró befagyasztását jelenti. A magyar helyreállítási terv 5,8 milliárd eurójához azonban hozzájuthat az Orbán-kormány. 

A jogállamisági eljárás keretében – amelyet az EU pénzügyi érdekeinek védelme miatt indítottak – Magyarország nem teljesítette teljeskörűen a vállalásait, jelentette be Brüsszelben Valdis Dombrovskis, az Európai Bizottság (EB) alelnöke, valamint Johannes Hahn költségvetésért felelős és Didier Reinders igazságügyi biztos. Ezért az országnak a 2021 és 2027 közötti időszakra járó támogatási keretből, három kohéziós forrás vonatkozásában, összesen 7,5 milliárd euró zárolását javasolja a testület. A zárolt összeg feloldásához és a helyreállítási forrásokból történő kifizetéshez arra van szükség, hogy Magyarország teljeskörűen tegyen eleget a korrupcióellenes vállalásainak, valamint tegyen meghatározott intézkedéseket az igazságszolgáltatás függetlenségének helyreállítása terén.

Az EB ugyanakkor elfogadásra javasolja a tagállamoknak a magyar helyreállítási tervet, ami 5,8 milliárd euró vissza nem térítendő támogatást jelent. A javaslatokról a döntést a tagállamok pénzügyminiszterei hozzák meg, a szavazásra várhatóan december 19-én kerül majd sor.

Az Európai Bizottság képviselői többször is leszögezték, hogy addig, amíg valamennyi, a pénzek lehívásának feltételeként szabott nem intézkedést nem vezetik be, ezek a források nem nyílnak meg Magyarország előtt. A 27 intézkedés közül 17 a korrupcióellenes kerethez tartozik, nyolc szól az igazságügy függetlenségének megerősítéséről és kettő az ellenőrzésről és auditról.

A magyar kormánynak, többek között intézkedéseket kell tenni a közbeszerzések versenyének és átláthatóságának javítására, a Bizottság Arachne eszközének, egy olyan informatikai eszköznek a használata is előírás, amely támogatja a tagállamokat csalásellenes tevékenységeikben, lehetővé téve számukra, hogy adatokat gyűjtsenek a pénzeszközök végső kedvezményezettjeiről, vállalkozóiról, alvállalkozóiról és tényleges tulajdonosairól. És azt is biztosítani kell, hogy az Európai Csalás Elleni Hivatal (OLAF) hatékonyan végezhessen vizsgálatokat Magyarországon.

„Bár egy sor reformot megvalósítottak, illetve folyamatban vannak, Magyarországnak nem sikerült megfelelő módon gyakorlatba ültetnie a 17 szükséges intézkedés központi elemeit az általános feltételrendszer keretében a november 19-i határidőig, amint azt vállalta” – olvasható az Európai Bizottság által kiadott közleményben.