Folytatódik a muzulmán rohingják elleni etnikai tisztogatás Mianmarban. A hadsereg fél éve kezdett műveletet a rohingja lázadók ellen, és ezért csaknem 700 ezer civil menekült a szomszédos Bangladesbe.

Az ENSZ emberi jogi főbiztosának helyettese, Andrew Gilmour négynapos látogatást tett a bangladesi Cox's Bazar körzetében, ahol a legtöbb menekült él. A menekültek beszámoltak az emberrablásokról és legalább egy halálesetről, amely februárban történt egy őrizetbe vettel. "Úgy tűnik, hogy a folytatódik a rohingják elleni átfogó és szisztematikus erőszak, amelynek a formája most már nem a féktelen vérontás és a tömeges nemi erőszak, hanem egy kevésbé intenzív terrorkampány és halálra éheztetés, aminek nyilvánvalóan az a célja, hogy még többen meneküljenek el Bangladesbe" – írta Gilmour.

Mianmar a Bangladessel novemberben megkötött megállapodás értelmében vállalta az elmenekültek visszafogadását. Erről Gilmour azt írta: "ilyen körülmények között szó sem lehet biztonságos, méltóságteljes és tartós visszatérésükről". A mianmari kormány szóvivője azt mondta: egyelőre nem olvasta Gilmour jelentését, de Mianmar nem követett el etnikai tisztogatást, és nem űz el senkit.

Az ENSZ Menekültügyi Főbiztossága (UNHCR) is kiadott egy közleményt. A szervezetet aggasztja a több ezer rohingja sorsa, akik még éppen mianmari területen, a határ mentén, gyakorlatilag a senki földjén tengetik az életüket. Mianmar felszólította őket, hogy hagyják el a területet, mert jogellenesen tartózkodnak ott. "A UNHCR felhívja a mianmari hatóságok figyelmét arra, hogy mindenkinek joga van menedéket kérni, és joga van visszatérni otthonába, amikor erre alkalmasnak látja az időt és a körülményeket."

A mianmari kormányszóvivő szerint biztonsági okokból joguk van kialakítani a határ mentén egy ütközőzónát, és elköltöztetni az ott lévőket. Azok az emberek azért tartózkodnak ott, hogy meg lehessen vádolni a mianmari hatóságokat tisztogatással, amelyet azután az ENSZ etnikai tisztogatásnak minősíthet – mondta.