ET-főtitkár: biztosítani kell az emberi jogok védelmezőinek szabad munkavégzését

Az emberi jogok védelmezői számára Törökországban is biztosítani kell, hogy szabadon gyakorolhassák tevékenységüket anélkül, hogy a hatóságok önkényes beavatkozásnak vetnék alá őket - jelentette ki Thorbjorn Jagland, az Európa Tanács főtitkára csütörtökön.

Nyilatkozatában elmondta: Binali Yildirim török miniszterelnökkel folytatott telefonbeszélgetésében hangsúlyozta, hogy az Európa Tanács egyik alapelve, amelyet a strasbourgi emberi jogi bíróság is megerősített ítélkezési gyakorlatában, hogy a civil és jogvédő szervezetek ellen megfogalmazott olyan súlyos vádakat, mint például a terrorizmushoz kapcsolódó bűncselekmények, komoly és konkrét bizonyítékokkal kell alátámasztani.

Ellenkező esetben a megalapozatlan vádak az önkényesség légkörét teremtik meg, és a török civil társadalom megfélemlítéséhez, önkorlátozásához vezetnek. A török igazságszolgáltatásnak alkalmaznia kell a strasbourgi bíróság ítélkezési gyakorlatában megfogalmazott elveket az előzetes letartóztatásoknál - húzta alá.

Jagland aggodalmát fejezte ki a szerdán előzetes letartóztatásba helyezett emberi jogi aktivisták miatt, valamint egy török tanár és egy akadémikus előzetes letartóztatásban folytatott éhségsztrájkjával kapcsolatban is. A főtitkár a fogvatartottak szabadon bocsátását kérte Ankarától, és arra szólította fel a sztrájkolókat, hogy egészségük érdekében hagyjanak fel tiltakozásukkal, hogy hatékonyan tudjanak fellépni jogaik védelme mellett.

Szerdán bekérették a német külügyminisztériumba Törökország berlini nagykövetét, akivel közölték, hogy érthetetlennek és elfogadhatatlannak tartják Peter Steudtner német emberi jogi aktivista előzetes letartóztatását, és követelik azonnali szabadon bocsátását. Steudtnert és társait - további öt emberi jogi aktivistát, akik között ott van az Amnesty International nemzetközi jogvédő szervezet törökországi irodájának vezetője is - fegyveres terrorszervezet támogatásának gyanújával tartóztatták le.

Sigmar Gabriel német külügyminiszter csütörtökön bejelentette, hogy irányváltás következik Németország Törökországgal folytatott viszonyában, mert az ankarai vezetés hátat fordít az európai értékeknek. A külügyminiszter a német-török kormányzati viszony további romlása miatt tartott külügyminisztériumi válságtanácskozás után tett nyilatkozatában az új irányvonalat vázolva elmondta, hogy felülvizsgálják a törökországi beruházásokhoz nyújtott állami garanciavállalásokat. A tárca egyben frissítette a Törökországba utazóknak szóló információit, figyelmeztetett, hogy bárkit bármikor önkényesen megfoszthatnak szabadságától, ezért fokozott óvatosságra van szükség.

Angela Merkel német kancellár szóvivője útján tudatta, hogy "szükségesnek és elengedhetetlennek" tartja az irányváltást.

A török kormány a tavaly júliusi puccskísérlet után rendkívüli állapotot vezetett be az országban, és azóta is keményen fellép az általa terrorszervezeteknek nyilvánított csoportokkal szemben, köztük az összeesküvésért felelőssé tett - az Egyesült Államokban élő -Fethullah Gülen muzulmán hitszónok nemzetközi hálózata, továbbá a Kurdisztáni Munkáspárt (PKK) ellen, amely utóbbi 1984 óta folytat fegyveres lázadást Délkelet-Törökországban.

Kapcsolódók

Kimaradt?