Törökellenes kampánnyal és a Németországban élő törökök „rendszerszerű elnyomásával” vádolta meg Németországot Mevlüt Cavusoglu török külügyminiszter kedd este a németországi Hamburgban elmondott beszédében.

A kormányzó Igazság és Fejlődés Pártjának (AKP) politikusa a hamburgi török főkonzul rezidenciájának területén mondta el beszédét, mert a Recep Tayyip Erdogan államfő jogkörének kiterjesztését előirányzó, tervezett alkotmánymódosítást népszerűsítő kampányba illeszkedő rendezvény megtartására kiszemelt helyszín használatát a város illetékes hatósága tűzbiztonsági hiányosságra hivatkozva megtiltotta.

A török diplomácia vezetője az n-tv német hírtelevízió élő közvetítése alapján szabad téren, a rezidencia bejárata előtt mondta el kampánybeszédét, az összegyűlt több száz - rendőrségi becslés szerint mintegy 350 - AKP-, és Erdogan-szimpatizáns pedig az épület előtti utcán állt.

A közelben mintegy 200 ellentüntető tiltakozott az alkotmánymódosítás ellen, amelyről április 14-én népszavazáson döntenek a választópolgárok, köztük a németországi török közösség törökországi választójoggal rendelkező nagyjából másfél millió tagja.

Csak a mindenható előtt hajolnak meg

Mevlüt Cavusoglu kiemelte, hogy Törökország mindig is baráti országként tekintett Németországra, és a török politikában soha még csak meg sem próbáltak lázítani a német kormány ellen, Németországban viszont rendszerszerűen szítják az ellenérzéseket a törökökkel szemben, és szándékosan megakadályozzák, hogy török politikusok találkozhassanak a helyi törökökkel.

A török politikusok nem engednek a nyomásnak, mert csak a mindenható előtt hajolnak meg, és nem tűrik, hogy Németországból kioktató módon a demokratikus viselkedési normák és az emberi jogok tiszteletére intsék őket - fejtette ki Mevlüt Cavusoglu, aki szerdán Berlinben négyszemközti megbeszélést folytat német kollegájával, Sigmar Gabriellel.

Feszült a viszony

A népszavazási kampány tervezett németországi AKP-s eseményei megterhelték a német-török kormányzati kapcsolatokat, amelyek az utóbbi hónapokban egyébként is mind feszültebbé váltak.

Többek között annak hatására, hogy Németországban kémkedés gyanúja miatt eljárást indítottak több, a török állami vallásügyi hivatal (Diyanet) alkalmazásában álló muzulmán hitszónok - imám - ellen, Törökországban pedig terrorpropaganda terjesztése és közösség elleni izgatás gyanúja miatt előzetes letartóztatásba helyezték a Die Welt című német konzervatív lap egy tudósítóját.

Török részről a náci időkre emlékeztető módszerek használatával vádolták meg a német szövetségi kormányt, miután a napokban helyi hatóságok több német városban megakadályozták török miniszterek kampányrendezvényeit, biztonsági kockázatokra, illetve szabálytalanságokra hivatkozva.

A berlini vezetés visszautasította Ankara bírálatát, álláspontja szerint relativizálja a nácizmus bűneit mindenki, aki egyenlőségjelet tesz a demokratikus Németország politikája és a nemzetiszocializmus között. A török kormány tagjait pedig éppen úgy megilleti a szólás és a gyülekezés szabadsága Németországban, mint bárki mást, de nyilvános rendezvényeket ők is csak átlátható módon és az illetékes hatóságok engedélyével tarthatnak.

A szövetségi kormány részéről több alkalommal hangsúlyozták, hogy nem csak nem kívánnak, de a szövetségi köztársaság berendezkedéséből adódóan nem is tudnának beavatkozni helyi önkormányzatok ügyeibe. Azt is hangoztatták, hogy Németország a szoros német-török társadalmi, gazdasági, katonai és politikai együttműködés folytatására törekszik.