Felháborodtak a német pártok Erdogan „náci gyakorlatot" emlegető bírálatán

Felháborodva fogadták a német parlamenti (Bundestag-) pártok körében vasárnap Recep Tayyip Erdogan újabb Németországnak címzett bírálatát, amelyben a török államfő a nácizmust idéző gyakorlatnak nevezte, hogy több városban helyi illetékesek megakadályozták török miniszterek kampányrendezvényeit.

Az Angela Merkel kancellár vezette Kereszténydemokrata Unió (CDU) frakcióvezetője szerint a török elnök kijelentése „hihetetlen és elfogadhatatlan”. Volker Kauder az ARD országos köztelevíziónak vasárnap este nyilatkozva hozzátette: nem beszélhet így egy szövetséges országról egy NATO-tagállam vezetője, akinek ráadásul „jelentős gondjai vannak a jogállamisággal”.

A török elnököt csak a jogköre kiterjesztését szolgáló alkotmánymódosításról kiírt népszavazás sikere érdekli, és reakciója azt mutatja, „nagyon is tart attól, hogy veszíthet” – mondta Volker Kauder. Arra a kérdésre, hogy meg kell-e tiltani a kampányolást Németországban a török kormány tagjainak és az államfőnek, a CDU-s politikus kiemelte: „nem szabad beleesnünk abba a csapdába, hogy éppen azt tesszük, amit Erdogan, vagyis nem szabad korlátozni az alapvető jogokat”.

Hasonlóan vélekedett az ellenzéki Zöldek társelnöke, Cem Özdemir is, aki a ZDF országos köztelevíziónak azt mondta: Erdogan támadásainak keménységét a félelem magyarázza, nyilvánvalóan vannak belső, nem nyilvános felmérések, amelyek a kormánypárt, az Igazság és Fejlődés Pártja (AKP) és az alkotmánymódosítás támogatottságának gyengülését jelzik.

Hozzátette: a nagyobb török közösségeknek otthont adó uniós tagországoknak közösen kell lépniük, biztosítaniuk kell a török kormány tagjainak, hogy népszerűsítsék az EU-ban élő török választóknak az alkotmánymódosítást, de csak azzal a feltétellel, ha tiszteletben tartják az ellenzék jogait Törökországban.

Az ugyancsak ellenzéki Baloldal (Die Linke) szerint viszont nem szabad hagyni, hogy német földön kampányoljanak egy olyan alkotmánymódosítás mellett, amely felszámolja a demokráciát. Németország demokráciaként nem nézheti tétlenül „egy diktatúra felépítését” – mondta Sevim Dagdelen, a Baloldal Bundestag-frakciójának tagja az ARD-nek, hozzátéve: a szólásszabadság nem terjed ki a demokráciával ellentétes nézetek népszerűsítésére.

A német kormány nem foglalt állást

A német kormány nem foglalt állást Recep Tayyip Erdogan vasárnapi beszédével kapcsolatban. Azonban Sigmar Gabriel külügyminiszter, a szociáldemokrata párt (SPD) elnöke a Bild am Sonntag című vasárnapi lapban – Erdogan beszéde előtt – közölt vendégkommentárjában hangsúlyozta, hogy a két ország közötti diplomáciai feszültségeknél erősebb a német-török barátság, amelyet meg kell őrizni és fenn kell tartani a párbeszédet. A miniszter hozzátette: Németországban mindenki tarthat politikai rendezvényt és kifejtheti mondanivalóját, de csak a jog és az illendőség szabályai alapján.

Nem engedélyezték a kampányolást 

Az utóbbi napokban helyi hatóságok megakadályozták a törökországi alkotmánymódosítási népszavazás kampányának több németországi rendezvényét. Bekir Bozdag igazságügyi miniszter csütörtök este a baden-württembergi Gaggenauban kampányolt volna, Nihat Zeybekci gazdasági miniszter pedig szombaton az észak-rajna-vesztfáliai Kölnben. Visszavonták mindkét rendezvény engedélyét, illetve a helyszín használatáról szóló szerződést, és miután a gazdasági tárca vezetőjével szervezett eseményt a rendezők áthelyezték a Köln melletti Frechenbe, az ottani helyszín – egy rendezvénycsarnok – üzemeltetője is közölte, hogy nincs lehetőség a rendezvény megtartására. Nihat Zeybekci vasárnap egy kölni szállodában mégis megtartott egy kampányrendezvényt.

Törökországban április 16-án rendeznek népszavazást az alkotmánymódosításról, amely arról rendelkezik, hogy megszűnik a miniszterelnöki tisztség és az államfő lesz a végrehajtó hatalom vezetője. Németországban él a legnagyobb határon túli török közösség, mintegy hárommillió tagja közül minden második rendelkezik választójoggal Törökországban.

Kimaradt?