Bolívia újra csatlakozott az ENSZ kábítószer-ellenes egyezményéhez, miután a világszervezet elismerte az ottani őslakosok jogát a kokalevél fogyasztásához - jelentették be pénteken La Pazban.

Bolívia 2011-ben döntött úgy, hogy tekintettel a kokalevél hazai felhasználási szokásaira, kilép az ENSZ 1961-es kábítószer-egyezményéből, amiben a kokalevél tiltott anyagok között szerepel. Bolívia arra kérte a világszervezetet, hogy kivételezzen a bolíviai őslakosokkal, akik több évszázados hagyományként fogyasztanak kokalevelet.

Bolívia kérésének elutasításához arra lett volna szükség, hogy az egyezményt aláíró 183 ENSZ-tagállam legalább harmada egy éven belül kifogást emeljen ellene. A tizenkét hónapos határidő azonban január 10-én lejárt, és csak 15 ország - köztük az Egyesült Államok, Oroszország, Japán, Izrael, Mexikó és több európai ország - emelt ellene kifogást, tartva attól, hogy Bolívia példáját más országok is követni fogják, hogy liberalizálják a drogfogyasztást.

Eduardo del Buey, az ENSZ helyettes szóvivője szerint az ENSZ-főtitkár már megkapta a bolíviai képviselőktől az egyezményhez való csatlakozásról szóló okmányt, amely azonnal hatályba is lépett. Bolívia így újra csatlakozott az egyezményhez, Evo Morales államfő ezt hatalmas eredménynek nevezte, és bejelentette, hogy ennek örömére a jövő hétfőn ünnepségeket rendeznek szerte az országban.

Az Andokban évezredek óta használják a kokalevelet rágva, illetve tea formájában gyógyászati célokra, éhség, fáradtság és a magashegyi hatások ellen, valamint rituálékhoz. Evo Morales, aki maga is kokatermesztőből lett politikus és jelenleg is a bolíviai kokacserje-termesztők elnöke, azt az álláspontot képviselte, hogy a kokalevél rágcsálása gyógyító hatású és a növény termesztésére a kábítószer-előállítástól függetlenül kell tekinteni. Az indián származású államfő azzal nyomatékosította álláspontját, hogy 2009-ben az ENSZ bécsi drogkonferenciáján nyilvánosan elrágott egy kokalevelet.