Az amerikai külügyminisztérium közvetve elismerte, hogy az a 400 millió dolláros összeg, amelyet Washington januárban átadott Iránnak, az amerikai túszok szabadon bocsátását segítette elő.

A Wall Street Journal című lap azt írta, hogy a pénz átutalását az amerikai foglyokat szállító repülőgép elindulásától tették függővé. John Kirby külügyi szóvivő csütörtökön, egy erre vonatkozó újságírói kérdésre válaszolva zavartan azt mondta, hogy a 400 millió dollárt „ösztönzésnek” használták az öt fogva tartott amerikai állampolgár szabadon engedéséhez. Az öt amerikait Teherán januárban bocsátotta szabadon annak fejében, hogy Washington is szabadon enged hét iráni állampolgárt.

Az Egyesült Államok még aznap átutalt Iránnak 400 millió dollárt. Kirby ugyanakkor fontosnak tartotta hangsúlyozni: ez nem váltságdíj volt, ahogyan azt Obama elnök republikánus bírálói állítják. A „csereügylet” azután történt, hogy Washington feloldotta az Irán ellen bevezetett nemzetközi szankciókat a Teheránnal kötött történelmi nukleáris megállapodás részeként.

„Mi csak szándékosan kihasználtuk az adott pillanatot, hogy szinte egyidejűleg véglegesítsük fennálló rendezetlen ügyeinket” - fogalmazott John Kirby. Hivatkozott az Egyesült Államok és Irán között kölcsönösen meglévő bizalmatlanságra, s azt mondta, attól tartottak, hogy Teherán becsapja Washingtont, és nem adja át a túszokat. „Ezért úgy gondoltuk, hogy maximálisan kihasználjuk a helyzetet és csak akkor adjuk oda a pénzt, amikor az amerikai állampolgárokat már szabadon bocsátották” - állította a szóvivő.

A bejelentés után Donald Trump, a republikánusok elnökjelöltje azonnal reagált, és hazugnak nevezte Obamát. „Tagadta, hogy a túszokért fizetnek, de így volt. Azt mondta, hogy mi nem fizetünk válságdíjat, de ő fizetett. Nyíltan és otrombán hazudott a túszokról, pontosan úgy, ahogyan hazudott az Obamacare ügyében is” - fogalmazott Trump. Hangsúlyozta, hogy Obama elnök ezzel veszélybe sodort „a tengerentúlra utazó minden amerikait”.

A 400 milliós összeg annak az amerikai adósságnak a része, amellyel Washington egy, még az Egyesült Államok által támogatott perzsa sahhal kötött, de az iráni iszlám forradalom 1979-es győzelmét követően meg nem valósult fegyverüzlet miatt tartozik a perzsa államnak. Erről egy hágai nemzetközi választott bíróságon folyik a tárgyalás, és Washington előzetesen beleegyezett a törlesztésbe.