Habár a nyugat-balkáni országok csak tranzitországként vannak jelen a migrációs térképen, s a macedón határ lezárásával ez az útvonal szinte meg is szűnt, biztonsági szempontokból mégis rendkívül fontos figyelmet fordítani azokra a menedékkérőkre, akik Nyugat-Európa helyett valamelyik nyugat-balkáni ország muszlimok által lakott területén szeretnének letelepedni - olvasható a Migrációkutató Intézet kedden közzétett elemzésében.

Különösen igaz ez azokra, akik olyan régiót választanak, ahol szélsőséges csoportok is élnek - áll a tanulmányban. A dokumentum szerint a vallási radikalizmus nem új keletű a nyugat-balkáni országokban: Boszniában az 1992 és 1995 közötti háborúban megjelentek a közel-keleti országokból érkező dzsihadista harcosok.

A háborús időszak ugyan véget ért a nyugat-balkáni országokban, de az etnikai ellentétek és a törékeny államhatalmi berendezkedés hozzájárult a radikális iszlám térnyeréséhez - tették hozzá.

A Nyugat-Balkán három országában a lakosság nagyobbik hányada az iszlám vallást gyakorolja: Koszovóban a népesség 95,6 százaléka, Albániában 56,7 százaléka, Bosznia-Hercegovinában pedig 40 százaléka, de a többi országban is jelentős a muszlim kisebbség. Ezekből az országokból 2016-ig 877-en csatlakoztak az Iszlám Államhoz, s harcolnak Szíriában és Irakban - írták. Kitértek arra is: jelentősen csökken 2015-től kezdve a Nyugat-Balkánról Szíriába utazó iszlamista harcosok száma; a visszatérőket szigorú megfigyelés alatt tartják.