Nem járt sikerrel a NATO-Oroszország Tanács ülése

Nem sikerült közelíteni az ukrán válságra vonatkozó nyugati és orosz álláspontokat a NATO-Oroszország Tanács szerdai ülésén, a felek mindazonáltal rendkívül hasznos és őszinte megbeszélést folytattak - közölte Jens Stoltenberg, az észak-atlanti szövetség főtitkára.

"Komoly nézeteltérések vannak a NATO és Oroszország között, ezen a mai tárgyalás sem változtatott" - hangsúlyozta brüsszeli sajtótájékoztatóján Jens Stoltenberg a legutóbb csaknem két éve, 2014-ben ülésező NATO-Oroszország Tanács nagyköveti szintű találkozóját követően.

"Számos szövetséges nem ért egyet azzal, hogy Oroszország polgárháborúként próbálja meg ábrázolni (az ukrán válságot). Oroszország destabilizálja Kelet-Ukrajnát, támogatást nyújt a szakadároknak, lőszert, pénzt, felszerelést, valamint irányítást" - szögezte le a NATO-főtitkár.

Stoltenberg kiemelte, a NATO nem ismeri el a jogilag Ukrajnához tartozó Krím félsziget Oroszország általi annektálását. Hozzátette, rendkívül aggasztónak tartják a kelet-ukrajnai fegyverszüneti megállapodás egyre gyakoribb megsértését. Mint mondta, a NATO tagországai határozottan támogatják Ukrajna szuverenitásának és területi egységének megőrzését.

Nem térnek vissza a rendes együttműködéshez

A katonai szervezet vezetője megismételte korábbi kijelentését, amely szerint a NATO nem fog visszatérni a Moszkvával folytatandó rendes együttműködéshez, mint ha mi sem történt volna, amíg Oroszország nem kezdi ismét tiszteletben tartani a nemzetközi jogot.
A főtitkár tájékoztatása szerint a szerdai ülésen az ukrán válság kérdései mellett az afganisztáni helyzetről, a terrorizmus elleni harcról, valamint a katonai tevékenységek átláthatóságáról és kockázatcsökkentéséről is tárgyaltak Alekszandr Gruskóval, Oroszország NATO-nagykövetével.

Utóbbi téma kapcsán Stoltenberg közölte, a hadsereg átláthatóságának növelése fokozná Európa biztonságát, ami a felek mindegyikének érdekében áll. Stoltenberg elmondta továbbá, arra számít, hogy hamarosan újra össze fog ülni a NATO-Oroszország Tanács, egyelőre azonban nem állapodtak meg konkrét időpontban.

A katonai szövetség befagyasztott minden gyakorlati együttműködést Moszkvával 2014 márciusát követően, amikor Oroszország magához csatolta a Krímet. A NATO-Oroszország Tanácsot 2002-ben hozták létre az egykori hidegháborús ellenségek közötti bizalomépítés érdekében. Utoljára nagyköveti szinten a testület 2014 júniusában ülésezett, azóta a párbeszédet befagyasztották. A Nyugat azzal vádolja Moszkvát, hogy a Krím félszigetet a nemzetközi jog megsértésével csatolta el, illetve hogy Oroszország szeparatista erőket támogat Kelet-Ukrajnában.

Azzal vádolta az Egyesült Államokat Alekszandr Grusko orosz NATO-nagykövet a NATO-Oroszország Tanács szerdai ülésén, hogy a Baltikumban katonai manőverekkel próbál nyomást gyakorolni Oroszországra, és arra figyelmeztetett, hogy Moszkva ezekre szükség esetén választ fog adni.

Grusko arra utalt, hogy múlt héten egy amerikai romboló 70 kilométerre közelített meg egy orosz hadikikötőt (Kalinyingrádot). A legutóbb 2014-ben ülésező tanácskozást követően Grusko azt mondta, nem vár javulást az észak-atlanti szövetség és Oroszország viszonyában mindaddig, amíg a NATO szövetségesei nem csökkentik az Oroszország határainál kifejtett katonai tevékenységüket.

Kapcsolódók

Kimaradt?