Mindenkinek rossz lesz, ha a britek EU-ból való kilépéséről szóló június 23-i népszavazáson az igenek győznek – véli Winkler Gyula. Az RMDSZ-es európai parlamenti képviselőt az legutóbbi EU-csúcson született megállapodásokról kérdeztük.

David Cameron kormánya – immár a brüsszeli csúcson hozott megállapodás ismeretében – kitűzte az EU-ban maradásáról szóló népszavazás időpontját június 23-ra, a miniszterelnök már el is kezdte kampányát az igen mellett. Meg tudja győzni az EU-csúcs eredményeire alapozva a briteket arról, hogy ne lépjenek ki az Unióból?

Véleményem szerint szoros eredmény várható, alig néhány százalékos különbségre számíthatunk. Elővetíti ezt a mostani hangulat és az is, hogy akiknek érdeke a bentmaradás, bizonyos gazdasági körök, banki szféra stb., valószínűleg nem vagy mérsékelten fognak kampányolni, hiszen ügyfeleik véleménye megoszlik a kérdésben. London polgármestere, Boris Johnson pedig a kilépés mellett áll ki.

A csúcson elfogadott csomag tele van ambiguitásokkal, és míg David Cameron arról beszél, hogy megreformálta az EU-t, az ellenfelek pedig azt állítják, hogy semmi nem történt. Egyiküknek sincs igaza, ugyanakkor a csomag csak akkor lép érvénybe, ha a britek bent maradnak az Unióban. Ezt követően az Európai Bizottság javasol szabályozásokat, irányelveket, és majd ezután lépnek életbe a megállapodásban foglaltak. Kijelenthetem, hogy az EP egy része meg is van sértődve, mert a kormány- és államfők említést sem tesznek a parlamentről, holott ha júniusban a britek bent maradnak, a törvényhozási folyamatban a parlamentnek is lesz szava.

Ha az igenek győznek, az Európai Unió akkor is lesznek változások, legalábbis ami a britek státusát érinti. Brüsszelben abban állapodtak meg a tagállamok, hogy Nagy-Britannia ideiglenesen befagyaszthatja a külföldi munkavállalóknak járó támogatásokat, és alacsonyabb családi pótlékot biztosít számukra. Hogyan érinti ez a romániai munkavállalókat?

Az EU számára is a legérzékenyebb kérdés a szociális támogatásoké a vendégmunkások esetében. A következő hét évben azok számára, akik ma Nagy-Britannia területén vannak, a jogai nem csorbulnak – azt viszont nem tudom, hogy a „ma” mit takar, vélhetően a referendum időpontját vagy a dátumot, amikor a törvény módosulni fog. Arról van szó, hogy a jövőben a külföldön dolgozó, a gyerekét otthon hagyó szülő a gyerekjáradékot nem annak az országnak a számításai szerint kap járadékot, amelyben dolgozik, hanem amelyben a gyerek tartózkodik.

Milyen hatása lesz az Európai Unióra annak, ha a nemek győznek Nagy-Britanniában június 23-án?

Több cég is modellezni kezdte, hogy mi történhet, ha a kilépés mellett dönt a brit polgárok többsége. A legoptimistább forgatókönyv szerint 3-4 év alatt le lehet tisztázni azokat a jogi procedúrákat, amelyek a kilépés felé vezetnek, vélhetően intézményt kell létrehozni ehhez Londonban.

A politika vetületet tekintve: a skótok nem akarnak kilépni, és kérdés, hogy a régiókra lebontott eredményeknek van-e jogi vetületük, hiszen a referendumot az egységes Nagy-Britannia írja ki. Ha az ország többsége ki akar lépni az EU-ból, a skótok ismét a függetlenedési szándékhoz nyúlnak majd, azaz kiválnak a Királyságból, mert megpróbálnak bent maradni az EU-ban. Egy mondatban azt mondanám: nekik is rossz, nekünk is rossz – mindenkinek rossz lenne ez az eredmény.

A britek eddig is kilógtak a sorból az Európai Unióban, s most újabb engedményeket kaptak. Nem lehet arra számítani, hogy példájuktól felbuzdulva esetleg más tagállamok is hasonló engedményeket kérnek? 

Erre nemhogy esély van, hanem ez egy bizonyosság, és éppen ez az egyik okom arra, hogy negatívumnak ítéljem meg a britek lépését. Hiszen mi állíthatná meg akár a közepes méretű országokat is, hogy alkudozni kezdjenek? Mindenkinek megfordulhat a fejében, hogy zsarolja Brüsszelt, és ha Brüsszel nem enged, majd a brit precedensre mutogatva kilépéssel fenyegetőznek.

A helyzetet nem megszüntetjük, hanem kezeljük

A menekültválság kérdésében nem történt áttörés az EU-csúcson. Arról született megállapodás, hogy felgyorsítanák válság megoldására hozott intézkedések végrehajtását. Közben nem csökken a menekültáradat. Mi várható a következő hetekben ezen a téren?

A legfontosabb dátum nagyon közeli: március 6., mert ekkor ülnek újra össze az EU-s vezetők a török miniszterelnökkel együtt, akinek már a múlt héten jelen kellett volna lennie a csúcstalálkozón, de végül lemondta a részvételét a terrortámadás miatt. Meggyőződésem, hogy a migráció- és menekültüggyel megfűszerezett realitás az, amelyben a következő éveinkben kell élnünk, és ehhez kell működő megoldásokat találni. Ezek a megoldások nem megszüntetik a helyzetet, hanem kezelik.

Kérdőjeles, hogy mit is akarnak a törökök, láthatóan ma a legégetőbb kérdés a kurd helyzet, és ennek rendelnek alá minden egyebet. Emellett a határvédelem, a befogadó központok, Schengen megmentése, döntés Görögországról, ami segít a helyzeten, és fellépés az embercsempészet mellett – ezek a fontos kérdések most.

Magyarország hónapok óta figyelmeztet, hogy készen áll a kerítés felépítésére a román-magyar határon. Hogyan vélekedik erről?

Remélem, hogy nem kerül sor a határzár megépítésére még akkor sem, ha csak a hármas határ valamelyik részét érintené – rossz a szimbolisztikája. Úgy vélem, hogy ez a probléma megoldható a román-magyar diplomácia eszközeivel. A múlt héten feltettem a kérdés Dacian Cioloșnak az EP-ben arról, hogy mit gondol a román-magyar viszonyról, de sajnos egy kitérő, általános választ kaptam. Én remélem, hogy elkerülhető egy ilyen megoldás. Románia képes eleget tenni schengeni kötelezettségeinek, és ha be tudja tartatni a szabályokat a külső határoknál, akkor nem lenne szükség a kerítésre.

(Címoldaldalas illusztrációnk forrása: Daily Mail)