Pekingben behívatták csütörtökön a külügyminisztériumba az amerikai külképviselet ideiglenes ügyvivőjét, és válaszintézkedéseket jelentettek be tiltakozásul amiatt, hogy a washingtoni Fehér Ház jóváhagyta amerikai fegyverek eladását Tajvannak. 

Az 1,83 milliárd dolláros fegyverszállításra vonatkozó szerdai amerikai döntés miatt Cseng Cö-kuang kínai külügyminiszter-helyettes országa határozott tiltakozását fejezte ki Kaye Lee-nek. Közölte, hogy "Tajvan Kína elválaszthatatlan része", a fegyvereladás ellentétes a nemzetközi joggal és a nemzetközi kapcsolatok alapvető normáival, ellentétes a három kínai-amerikai közös nyilatkozat elveivel, továbbá súlyosan sérti Kína szuverenitását és biztonsági érdekeit. 

"Nemzeti érdekeinek védelme érdekében" Kína úgy döntött, hogy ellenintézkedésként szankciókat vezet be az üzletben érintett vállalatokkal szemben - jelentette be a miniszterhelyettes, de ennek részleteit egyelőre nem hozták nyilvánosságra. Cseng hangsúlyozta, hogy "senki sem ingathatja meg a kínai kormányt és a kínai embereket azon határozott szándékukban, hogy megvédjék nemzeti szuverenitásukat és területi egységüket, és hogy elutasítsák a külföldi beavatkozást".

A Hszinhua hírügynökség beszámolója szerint Peking arra figyelmeztette az Egyesült Államokat, hogy tartsa magát a két ország közötti megállapodásokhoz, és vonja vissza a fegyvereladás tervét, valamint számolja fel katonai kapcsolatait Tajvannal, annak érdekében, hogy megelőzze a kétoldalú kapcsolatokat érő további károkat. 

Az amerikai Fehér Ház szerdán értesítette a törvényhozást az elnök döntéséről. Washington egyebek mellett két fregattot, páncéltörő rakétákat, kétéltű harci járműveket és más felszereléseket ad el a Tajpejnek. Az amerikai külügyminisztérium ezzel egy időben tudatta, hogy az Egyesült Államok "egy Kína" politikája továbbra is változatlan. A kongresszus egy évvel ezelőtt hagyta jóvá ezt a csomagot Tajvannak, amely esztendők óta a legnagyobb fegyverüzlet a két ország között. 

A Pentagon 2010 januárjában egy csaknem 6,4 milliárd dolláros fegyvercsomag eladásáról döntött, 2011 őszén pedig egy 5,85 milliárd dollár értékű fegyvereladást jelentett be, amely tartalmazta 145 darab F-16 A/B típusú vadászgép korszerűsítését. Barack Obama amerikai elnök 2014-ben írta alá azt a törvényt, amely lehetővé tette úgynevezett Perry-osztályú fregattok értékesítését Tajvannak.

A tajvani fegyvereladások mindig az egyik legkényesebb kérdésnek számítottak Peking és Washington viszonyában, s többnyire negatívan befolyásolták a hadseregek közti amúgy is bizalmatlan viszonyt. A két ország közötti védelmi együttműködés ilyenkor hosszabb-rövidebb időszakokra a minimálisra csökkent, vagy szünetelt. Peking arra hivatkozik, hogy 1982-ben az Egyesült Államok vállalta, hogy folyamatosan csökkenti fegyvereladásait Tajvannak.