A péntekre virradóra véget ért uniós csúcstalálkozón olyan döntések születtek, amelyek hozzájárulnak az Európai Unió külső határainak biztosításához – ezt mondta a tanácskozás után tartott sajtótájékoztatón az Európai Tanács elnöke. Donald Tusk szerint döntöttek az uniós határőrizeti ügynökség, a Frontex jelenlegi jogkörén túlmutató "integrált határellenőrzés" létrehozásáról.

A közös határellenőrző testületnek joga lesz ahhoz, hogy saját hatáskörben kezdeményezze és végrehajtsa azok hazajuttatását, akik nem jogosultak menekültstátusra, valamint "proaktívabb" módon vegyen részt a határok védelmében. A tagállamok több száz fővel erősíthetik meg a Frontex és az Európai Menekültügyi Támogató Hivatal állományát, hogy a "forró pontoknak (hotspot)" számító területeket biztosítsák. Mindezt Tusk nagyon fontos eredménynek nevezte.

​Az Európai Tanács elnöke az Európai Bizottság által Törökországgal tető alá hozott megállapodás-tervezetet is megemlítette. Mint mondta: az erőfeszítések mindvégig arra irányultak, hogy a Törökországon keresztül érkező migrációs folyamot meg lehessen állítani. Ebből a szempontból jelentős lépésnek nevezte a kialakulóban lévő egyezséget. Megismételte ugyanakkor, hogy az Ankarával kötendő megállapodásnak akkor van értelme, ha hatékonyan megállítja a beáramlást.

Jean-Claude Juncker, az Európai Bizottság elnöke azt mondta: a megállapodás két célt szolgál – egyrészt, hogy azok a menekültek, akik már Törökországban vannak, maradjanak is ott, valamint, hogy akik Törökországon keresztül indulnának Európa felé, azok ezt ne tehessék meg. Az alku értelmében az EU felgyorsítaná a vízumliberalizáció folyamatát, de Juncker világossá tette, hogy ez nem jelenti az alapvető feltételek lazítását. A bizottság jövő tavasszal értékeli majd Törökország teljesítményét.

Juncker arra is kitért, hogy 2,3 milliárd euró hiányzik abból az összegből, amelyet a tagállamok különféle formában a migrációs válság kezelésére felajánlottak, de egyelőre nem fizettek be. A miniszteri tanács luxemburgi elnökségét arra kéri az Európai Tanács, hogy ezt a problémát a következő hetekben orvosolja. Újságírói kérdésre Juncker azt is közölte, hogy nem volt nehéz erről meggyőzni a tagállamokat, miután emlékeztette őket korábban tett ígéreteikre.

Orbán: féleredmény született

Féleredményt értek el az uniós tagállamok vezetői az Európai Tanács ülésén: fontos lépést tettek afelé, hogy Törökországgal megállapodjanak, nem döntöttek viszont a görög-török határ lezárásáról – mondta Orbán Viktor magyar miniszterelnök a pénteken virradóra véget ért csúcstalálkozó után.

A kormányfő kifejtette: az uniós állam- és kormányfők elfogadtak egy akciótervet arról, hogyan lehet Törökországot érdekeltté tenni abban, hogy ne engedje a menekülteknek elhagyni az országot. Ez nem jelenti azt, hogy a megállapodás teljesen kész van, még szükségesek tárgyalások, de a felhatalmazást megadták, az irányokat kijelölték, és "itt sikert lehet majd elérni" – vélte.

Orbán Viktor ugyanakkor úgy látja: a tanácskozás másik fele sikertelen, mert nem tudni, mikor lesz valami ebből a tervből, és addig le kellett volna zárni a görög-török határt. A magyar javaslat mindig is az volt, hogy "menjünk le közösen délre", és ott jöjjön létre az a határvédelem, amely tehermentesíti Macedóniát, Szerbiát, Horvátországot és Magyarországot is – emlékeztetett. Közölte: ezt nem tudták elérni, "továbbra sincs meg a szükséges erő, elszántság és politikai akarat, hogy a saját határainak megvédésére képtelen Görögországtól átvegyük teljesen vagy részlegesen a határvédelem felelősségét". Mint mondta, a hatpontos magyar javaslat legfontosabb pontja görög viszonylatban most nem valósult meg, de Törökország ügyében történt előrelépés.    

Arra a kérdésre, hogy mikor döntenek a horvát határzár ügyében, a magyar kormányfő közölte: péntek dél körül érkezik vissza Budapestre, ezt követően összehívja a nemzetbiztonsági kabinetet, amellyel kora délután megvitatják a helyzetet és meghozzák a szükséges döntéseket.

Orbán Viktor arra is kitért, hogy az ülésen volt egy pillanat, amikor "hirtelen fölélénkült a 28 miniszterelnök", amikor az állandó áthelyezési mechanizmusról volt szó. Az Európai Bizottság az állandó migránsszétosztási mechanizmusra vonatkozó előterjesztését már megküldte a nemzeti parlamenteknek, vagyis a magyar parlament foglalkozik ezzel és tárgyalni is fogja - mondta. Közölte: a kérdés csak az volt, hogy most a zárónyilatkozatban milyen hangsúllyal utaljanak erre a bizottsági kezdeményezésre, és ami benne van a dokumentumban, az "elfogadható Magyarország számára".

Merkel: komoly támogatást adhat az EU Törökországnak

Az európai uniós tagországok állam- és kormányfői hárommilliárd eurós nagyságrendű támogatást fontolgatnak Törökországnak. Így segítenék Ankarát abban, hogy megelőzze a szíriai menekültek Európába vándorlását – erősítette meg Angela Merkel német kancellár a péntekre virradóra véget ért csúcstalálkozó után. Hozzátette, hogy nem döntöttek a támogatás pontos összegéről.

Angela Merkel emlékeztetett, hogy Törökország már több mint hétmilliárd eurót költött a menekültek elhelyezésére, és ebből csak nagyjából egymilliárd euró volt külső segítség.

Megerősítette a német kancellár azt is, hogy az uniós vezetők egyetértésével új témaköröket nyitnak meg a Törökországgal folyó csatlakozási tárgyalásokon. Nem döntötték viszont el, hogy mely fejezetekről van szó.

A kancellár - és több más nyilatkozó - jelezte, hogy nagy vonalakban egyetértés mutatkozott a vezetők között a Törökországot segítő akciótervről. Az említettek mellett ez a vízummentességről folyó tárgyalások gyorsítását tartalmazza, kilátásba helyezve a folyamat jövő évi befejezését.

Uniós források szerint Németország feszültséget okozott az állam- és kormányfők találkozóján azzal, hogy megpróbálta a zárónyilatkozatba illeszteni az Európai Bizottságnak a menekültek elosztásával kapcsolatos javaslatát. Korábban viszont már megállapodtak arról, hogy ezzel a témával a nyilatkozat nem foglalkozik.

A csúcsértekezlet után ugyanakkor Werner Faymann osztrák kancellár is védelmébe vette a menekültek elosztásának tartós rendszerét célzó javaslatot. Megerősítette azt is, hogy a visegrádi csoport országai nem támogatják ezt az elképzelést. Merkel egy kérdésre válaszolva megemlítette, hogy nem teljesen érti a kelet-európai országok álláspontját, amely szerint az unió nem kezeli jól a válságot.

Francois Hollande francia köztársasági elnök a csúcstalálkozó után azt mondta, hogy a menekültáradat csak akkor fog csökkenni, ha sikerül "átfogó uniós politikát" folytatni, amely ráadásul gyökerénél, a kiinduló országokban kezeli a problémát. Hozzátette: ellenkező esetben viszont a határok szabad átjárását biztosító schengeni rendszer fokozatos leépülése fenyegeti az uniót.