A legtöbb uniós tagállam valamilyen módon szabályozza, feltételekhez köti a legális határátlépést - így például érvényes okmányok felmutatását követeli meg -, és ezzel párhuzamosan bűncselekménynek nyilvánítja az illegális határátlépést. Hogy Magyarország is így tesz, annak a jogszerűségét az Európai Bizottság nem vitatja - mondta a testület szóvivője.

Az Európai Bizottság nem vitatja annak a magyar törvénynek a létjogosultságát, amely bűncselekménnyé nyilvánítja az illegális határátlépést - mondta Natasha Bertaud szóvivő hétfőn.Egy horvát újságíró azt kérdezte a szóvivőtől, hogy az uniós javaslattevő-végrehajtó intézmény a menedékkérést alapvető emberi jognak tartja-e a nemzetközi egyezményekkel összhangban, vagy pedig bűncselekménynek tekinti a határ menedékkérési céllal történő átlépését, mint azt Magyarország teszi.

Válaszában Bertaud felhívta a figyelmet arra, hogy a legtöbb uniós tagállam valamilyen módon szabályozza, feltételekhez köti a legális határátlépést - így például érvényes okmányok felmutatását követeli meg -, és ezzel párhuzamosan bűncselekménynek nyilvánítja az illegális határátlépést. Hogy Magyarország is így tesz, annak a jogszerűségét az Európai Bizottság nem vitatja a szóvivő szerint.

A brüsszeli testület azt szorgalmazza, hogy Magyarországon törvényben biztosítsák a menedékkérők számára a cselekményükkel arányos bánásmódot és alapvető emberi jogaikat - tette hozzá Natasha Bertaud. Hangsúlyozta, hogy az Európai Unió álláspontja szerint egyetlen menedékkérőtől sem lehet eleve megtagadni a menedékkérelem beadásának a jogát, senkit nem szabad e joga gyakorlásában megakadályozni, és visszatoloncolni csak az után szabad bárkit is, hogy egyedi jelleggel megvizsgálták az érintett személy konkrét helyzetét.