Az Európa Tanács vonatkozó dokumentumait kellene beemelni az uniós jogba az európai szintű kisebbségvédelem kialakításához – hangoztatta több előadó szerda este az Európai Parlamentben az őshonos nemzeti kisebbségek helyzetéről tartott meghallgatáson. Az eseményt Sógor Csaba RMDSZ-es képviselő és két felvidéki politikus kezdeményezte.

Az őshonos nemzeti kisebbségek helyzetéről tartottak meghallgatást szerdán az Európai Parlamentben (EP) néppárti képviselők szervezésében, három magyar EP-képviselő, Sógor Csaba, Nagy József és Csáky Pál kezdeményezésére.

„Célunk nem a szeparatizmus”

A bajor Monika Hohlmeier, az Európai Néppárt (EPP) koordinátora az EP alapjogi bizottságában arról beszélt, hogy az EU Lisszaboni Szerződése jogokat biztosít a kisebbségeknek, ezért érvényesítésükről is beszélni kell. "A célunk nem a szeparatizmus, nem vagyunk nacionalisták", hanem a kulturális értékek megőrzése, megértést kérünk ezeknek a kisebbségeknek - húzta a alá a német politikus, világossá téve, hogy a néppárt a jövőben is a kisebbségek pártján fog állni.

Gál Kinga, a Fidesz-KDNP EP-képviselője a meghallgatást megelőzően tartott sajtótájékoztatóján úgy vélte, hogy a rendezvény komoly lépés abba az irányba, hogy az Európai Parlament határozatot fogadjon el a témában, az igazi cél pedig az lenne, hogy az Európai Bizottság is lépjen ebben az ügyben, s jöjjön létre kötelező érvényű uniós jogszabály, amely védelmet biztosít az őshonos kisebbségek számára. Gál rámutatott, hogy ehhez a tagállamok kormányait tömörítő tanácsban is politikai akaratra van szükség, s tisztában van azzal, hogy ez nem fog egyik napról a másikra létrejönni.

A szlovákiai Hid-Most EP-képviselője, Nagy József a meghallgatáson kiemelte, a cél az, hogy az uniós tagországok toleránsabbá váljanak. A politikus a kisebbségi nyelvhasználat szabadságának fontosságát, az anyanyelvi oktatás mint leghatékonyabb tanulási forma, valamint a diszkrimináció-mentes, kiszámítható jogi helyzet fontosságát hangsúlyozta. Nagy rámutatott, hogy az EU polgárainak csaknem 10 százaléka valamilyen kisebbséghez tartozik, s jogaik érvényesítése a többségnek is ugyanúgy érdeke. Pozitív példaként Dél-Tirolt, Schleswig-Holsteint és a finnországi svéd közösség helyzetét említette.

Az RMDSZ politikusa, Sógor Csaba arra az álláspontra helyezkedett, hogy hatalmas rés tátong a jogi lehetőségek és az intézkedések között. "Az őshonos nemzeti kisebbségekre nehezedő asszimilációs folyamatra az Európai Uniónak is választ kell találnia" - hangsúlyozta a romániai magyar politikus.

A történelem mindkét oldala

A szlovákiai Magyar Közösség Pártja EP-képviselője, a párt korábbi elnöke, Csáky Pál nyomatékosította, hogy a múlt mellett a jövőről is beszélni kell, egyúttal a legnagyobb problémának azt nevezte, hogy uniós szinten nincs kisebbségvédelmi normarendszer, nincs végrehajthatóság és nincs intézményrendszer sem. Csáky szerint az Európa Tanács vonatkozó dokumentumait kellene beemelni az uniós jogba, és akkor a kisebbségi jogok a luxembourgi Európai Bíróság előtt is kikényszeríthetőek volnának.

A meghallgatáson Bugár Béla, a Hid-Most vezetője is felszólalt, egyetértve azzal, hogy a nyelvhasználati jogok és a gyakorlat között hatalmas a szakadék. Egyúttal úgy vélte, hogy a többségi nemzet képviselőiből hiányzik a pozitív hozzáállás.

Kalmár Ferenc, a Külgazdasági és Külügyminisztérium szomszédságpolitikáért felelős miniszteri biztosa a rendezvényen amellett foglalt állást, hogy "borzasztó nagy szükség volna" egy stratégiai alapjogi keretre, mert még nem látott olyan kisebbségi ügyet, amit az Európai Unió oldott volna meg, s ne utalt volna vissza a tagállamok szintjére. A brassói születésű kereszténydemokrata politikus szerint a történelem mindkét oldalát tanítani kellene, mert minden nemzet történetében vannak pozitív, értékteremtő dolgok, de olyanok is, amelyekre nem büszkék.

Tőkés: humánkatasztrófa fenyeget

Tőkés László, a Fidesz-KDNP listájáról mandátumot szerzett egykori királyhágómelléki református püspök elmondta, hogy szerinte Székelyföldön "valóságos kisebbségi humánkatasztrófa fenyeget". Úgy vélte, hogy Európának a bevándorlók mellett az unión belül a tagállamokból kiáramlók sorsa miatt is aggódnia kellene. A külhoni magyar politikus szerint a csángók és a szerbiai vlachok is végveszélybe kerültek.

Bocskor Andrea, a Fidesz kárpátaljai származású EP-képviselője annak fontosságát hangsúlyozta, hogy az uniónak oda kell figyelnie, hogy a csatlakozás előtt álló országokban betartsák a kisebbségi jogokat. Deli Andor vajdasági politikus pedig úgy vélekedett, hogy a csatlakozási tárgyalások során alkalmazott ellenőrzési eljárást kellene a tagállamokkal szemben is alkalmazni.

„Megfőzték” az EPP-t Sógorék

Arra a kérdésünkre, hogyan sikerült egy, az EPP-ben sem túl népszerű témában, az EPP jóváhagyásával közmeghallgatást szervezni, Sógor Csaba elmondta: az európai szintű kisebbségvédelem ügyét sikerült napirenden tartani. Szerinte segítette őket ebben az is, hogy ebben a mandátumban a néppárti frakcióelnök bajor. „A németeknél a bajor olyan, mint nálunk a székely” – magyarázta.

Az RMDSZ-es politikus tájékoztatása szerint mindemellett a közmeghallgatás megszervezéséhez a kisebbségi kérdésekhez negatívan viszonyuló francia, spanyol, szlovák, román, görög és ciprusi EP-kéviselők „évek óta tartó” meggyőzése is kellett. „Arról győzködtük őket, hogy a kisebbségvédelem nem szeparatizmus, szakadást jelent, a kisebbségek motorja lehetnek a békés egymás mellett élésnek” – mondta Sógor.

Hogyan tovább?

A meghallgatás a kezdeményezők szerint csak egy folyamat része. A csütörtökön megfogalmazott levelükben arra kérik az EPP szabadságjogokkal foglalkozó koordinátorát, hogy következő lépésként vigye tovább ezt az ügyet, és a néppárti frakció tegyen jelentéskezdeményezést az EP-ben az európai kisebbségvédelem témájában – magyarázta a maszol.ro-nak Sógor Csaba.

A másik lehetőségként az RMDSZ-es képviselő az egyéni kezdeményezést említette. Tájékoztatása szerint ezt a kezdeményezést a kisebbségek európai szintű védelméről a kisebbségi frakcióközi munkacsoport minden mandátumban kidolgozta. „Benyújtottuk volna, de ehhez az elnökség engedélye kell, és erre nem volt politikai akarat az EP-ben. A néppártiak és a szocialisták mindig elkaszálták” – nyilatkozta Sógor.

Jogi és politikai lehetőségek

A képviselő szerint „bele kell kapaszkodni” a létező jogi és politikai eszközökbe a végső cél eléréséhez. A jogi eszközök közé sorolta a Lisszaboni Szerződésbe foglalt utalást a nemzeti kisebbségekre, az Európa Tanács dokumentumait, illetve az Európai Bíróság néhány precedens értékű ítéletét. „Beszédemben is elmondtam, hogy az Európa Tanács hálistennek túlhaladta már azt a felfogást, hogy a kisebbségi jogok az emberi jogok részét képezik. Ennél többet jelentenek” – fogalmazott.

A politikai eszközök között Sógor a diszkrimináció politikai nyilatkozatban történő szóvátételét említette. Szerinte az Európai Uniónak rá kellene ébrednie, hogy a nemzeti kisebbségek stabilizáló tényezők. „Ha békében élünk a többségi nemzettel, nem kell költeni az asszimilációra” – tette hozzá. Úgy vélte: megtörténhet, hogy az egyre nagyobb számban frissen az EU-ba áramló kisebbségek fogják felébreszteni a többséget, hogy akár kisebbségbe is kerülhet.

Arra a kérdésünkre, mekkora esélyét látja a továbblépésnek ezen a téren, Sógor úgy fogalmazott: e tekintetben nem érdemes pesszimistának lenni. „Nem csak négyévekben kell gondolkodni, hanem hosszabb távlatokban. A meghallgatáson is elhangzott: téglánként tudunk építkezni” – jelentette ki Sógor Csaba.